226

III. Béla uralkodása elevenedik meg a székesfehérvári Koronázási Szertartásjátékon


III. Béla magyar király uralkodása elevenedik meg az ötödik, jubileumi Koronázási Szertartásjátékon, Székesfehérváron augusztus 18-19-én – mondta el Cser-Palkovics András, a város polgármestere Budapesten.

Kiemelte: a koronázási játékok különlegessége a történelmi helyszín, hiszen minden évben az egykori koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika helyén felállított szabadtéri színpadon rendezik meg. Bár a történelem úgy alakult, hogy III. Béla maradványai ma a fővárosi Mátyás-templomban nyugszanak, „egy fehérvári sose mondhat le a vágyról”, hogy egyszer a jövőben az egykori koronázóvárosban kapjanak helyet, összhangban a király végakaratával – vélte Cser-Palkovics András.

III. Béla több mint két évtizedes uralkodása az Árpád-ház zenitjét jelentette. Jövedelme meghaladta a korabeli angol és francia királyok bevételét, de gazdagságát nem háborúkkal szerezte, hanem szisztematikus országépítés eredményeként – hangsúlyozta Szikora János, az előadás rendezője, aki szerint ennek ellenére a történelmi emlékezet nem őrizte meg a 12. századi királyt jelentőségéhez méltón. A játékok célja bemutatni a koronázási szertartások liturgiáját, felidézni egy-egy Székesfehérváron koronázott vagy eltemetett Árpád-házi király élettörténetét és uralkodását, valamint a művészet erejével újjáteremteni a középkori Magyar Királyság koronázótemplomát az emberek képzeletében.

Az elmúlt évek előadásaihoz képest teljesen új díszletet felvonultató színpadi darab a III. Bélát körülvevő szellemi és emberi hatásokra koncentrál, az ellene összeesküvést szervező édesanyjára, vagy szeretett feleségére, Antiochiai Annára, de fontos szerepet kap Manuel bizánci császár is, aki sokáig utódjaként tekintett a későbbi magyar királyra – emelte ki Szikora János. Mint fogalmazott, az előadás díszleteivel és zenéivel is igyekeznek megidézni a középkori Magyarország történetében fontos szerepet játszó, ám mára elfeledett keleti bizánci szellemi és kulturális hatásokat.

Idén először cirkuszművészeti elemek is szerepelni fognak az előadásban. Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, a darab cirkuszművészeti számainak rendezője azt mondta: világszerte, de Magyarországon is megújulóban van a cirkuszművészet, amely helyet kér magának az opera, a színház- és táncművészet körében. Az előadásban fiatalokból álló nagyméretű csapat fog fellépni.

A címszereplő III. Béla szerepét Hirtling István kapta, aki úgy fogalmazott: a szerepben a minden királyi döntés és tett mögött felsejlő irgalmatlan felelősség és iszonyú teher izgatja leginkább. III. Béla feleségét Trokán Nóra alakítja, Manuel bizánci császár szerepében Trokán Péter lesz látható. Lukács esztergomi érseket Sághy Tamás, II. Géza király özvegyét Závodszky Noémi, a koronázó püspököt Mihályi Győző fogja játszani. Negyedszer szerepel a Koronázási Szertartásjátékokon Blaskó Péter, a nemzet művésze, aki idén Anonymust, a híres történetírót fogja alakítani.

Az előadás díszleteit Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A zenét Szirtes Edina Mókus komponálja, a dramaturg Matuz János.

Forrás: MTI

2017.07.14
0