370

810 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet

Sulyok Attiláné írása

Az Árpád-házi királylányok közül többen voltak, akiket szentként kezdtek tisztelni haláluk után. Ilyen volt Margit, IV. Béla lánya vagy Erzsébet, II. András lánya. Ő német földre ment férjhez nagyon fiatalon, mégis az első olyan asszony lett, akit az egész keresztény világban ismertek.

Erzsébet apja II. András, az egyik legvitatottabb Árpád-házi király volt, édesanyja pedig Meráni Gertrúd, akit Katona József a Bánk bánban sötét színekben fest le. Erzsébet királylány 1207-ben, vélhetően július 7-én jött a világra, szülei harmadik gyermekeként, Sárospatakon vagy Pozsonyban. Az Erzsébet név akkoriban még alig terjedt el Magyarországon, eredetije, a héber „Eliséba” a Bibliában szerepel, jelentése: „Isten az én esküvésem”, vagy „megesküdött az Isten”. A héber névből lett Nyugat-Európában az Elisabeth, majd német közvetítéssel került Magyarországra.

Akkoriban egy királylány előtt nemigen adódott választási lehetőség: a szokás szerint már a kislányoknak vőlegényt kerestek: Erzsébetet négyéves (!) korában jegyezték el Thüringia egyik tartományának leendő őrgrófjával. Az Eisenach város mellett fekvő Wartburg várába került hihetetlen mennyiségű hozománnyal együtt. A kicsi lánynak nem lehetett könnyű egy idegen országban, idegen környezetben új szokásokat és új nyelvet elsajátítani. Meg kellett tanulnia németül és alkalmazkodni az eltérő szokásokhoz, ám kedvességével és jóságával mindenki szeretetét elnyerte.

Szeretett lovagolni, amit leendő anyósa nem nézett jó szemmel. Nagyobb volt a szabadság iránti igénye, mint amit megengedtek neki, eközben jótettet jótettre halmozott. Kiskorától kezdve nagyon vallásos életmódot folytatott, még aszkétának is minősítették, mert éjjelente gyakran virrasztott, alvás helyett imádkozott, rendszeresen böjtölt.

1221-ben kötöttek házasságot Lajossal, ekkor még csupán 14 éves volt, de már gyermekkorától ismerte és szerette férjét. Később Európa-szerte őt tartották a férjes asszonyok védőszentjének. Erzsébet egyik titka az volt, hogy összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között. Ha férjét hazavárta, messze elé lovagolt, és kitörő örömmel üdvözölte.

Első gyermeke születése után kezdett el jótékonykodni. Segítette a szegényeket, a koldusokat, az árva gyerekeknek menedékhelyet nyitott, kórházat alapított, maga is ápolta a betegeket. 1225-ben éhínség sújtotta Wartburg vidékét, alig volt mit enni. „Szegényházat” rendezett be, sőt megnyittatta a vár éléstárát, és elosztogatta a tartalékokat. Férje csatlakozott egy keresztes hadjárathoz, innen kezdve fekete gyászruhát hordott, mintha előre megérezte volna szeretett házastársa halálát. Ezután született meg harmadik gyermekük, aki soha nem láthatta az édesapját. Gertrúd 21 éves korában már apátnő lett, egy kolostor vezetője. Templomokat emeltetett, kórházakat alapított a szegények számára, megpróbált anyja nyomdokaiba lépni.

Erzsébet ott maradt 20 évesen – özvegyen, három gyermekkel, teljesen kiszolgáltatottan környezete jóindulatának. Királylányból lett özvegy őrgrófné. Hamarosan elhagyta Wartburg várát (vagy elüldözték onnan), beköltözött a közeli Eisenach városába. Fonásból tartotta fenn magát és családját, később megkapta az özvegyi részét. Lemondott minden földi javáról, és Marburgban kórházat rendezett be a legsúlyosabb betegeknek, ahová leprásokat is befogadtak. Rendszeres kapcsolatban állt a ferences renddel.

Szervezetét lassan felőrölte az önmegtartóztató életmód, súlyosan megbetegedett, és rendkívül fiatalon, mindössze 24 évesen meghalt. Sírja mellett csodás események sora történt: szerencsétlen betegek, bénák mesés módon meggyógyultak. IX. Gergely pápa már 1235-ben szentté avatta, négy évvel halála után. Magyarországon bátyja, IV. Béla király terjesztette el Erzsébet tiszteletét. Az első, neki szentelt templomot Kápolnán építették. Szent Erzsébetnek szentelték később a kassai dómot is.

Budapesten 1931-ben – Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján – teret neveztek el róla, ez lett a Rózsák tere, „rózsacsodája” emlékére (a képen). A kenyér – amit titokban vitt a szegényeknek – rózsává változott a kötényében, amikor férje felelősségre vonta.

„Szent Erzsébet asszony életéről
Emlékezzünk sok jótételéről.
Mi is őtet kövessük, azon legyünk,
Amit benne dicsérünk, cselekedjünk.”

(részlet egy 17. századi népénekből)

Sokáig Erzsébet volt a világon a legismertebb magyar nő. Nagyon sok kislányt neveztek el róla, hosszú időn át az egyik leggyakoribb keresztnév volt. Később is csak egyetlen Erzsébet versenyezhetett vele népszerűségben: Erzsébet királyné, Sisi, Ferenc József felesége.

„Valami olyasmi híre lehetett, mint a
20. században Puskás Ferencnek, a
világhírű labdarúgónak – ha valakinek
azt mondták, Magyarország, lehet, hogy
az illető azt sem tudta, az hol van, de
rögtön rávágta az egyetlen nevet, amit
onnan ismert: akkoriban azt, hogy
Magyarországi Erzsébet.”

A keresztény világban már 800 éve tisztelik, templomok sora viseli a nevét. Szent Erzsébet a korabeli vallási és házastársi alázat mintaképe, valódi példakép.

Sulyok Attiláné

Forrás: Szilágyi Rita: Szent királylányok Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet (Magyar királynék és nagyasszonyok sorozat 2. kötete) Budapest, Duna International Kiadó 2012.; katolikus.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2017.07.07
18