Most is arra buzdítjuk Önöket, hogy mielőtt útnak indulnak, kissé tájékozódjanak! Olvassanak az adott látnivaló történetéről, a környék földrajzáról, hagyományairól, mi igyekszünk ehhez támpontokkal és linkekkel szolgálni. Kellemes kirándulásokat és feledhetetlen élményeket kívánunk! Vágjanak neki!

1. Korda Filmpark és az Alcsúti Arborétum

Éppen belefér a 100 kilométeres sugarú körbe az etyeki Korda Filmpark meglátogatása. A filmkészítés kulisszái mögé betekinteni igazán irgalmas kalandot ígér. A belépőjegy magába foglalja a Korda emlékkiállítás és az interaktív filmes kiállítás megtekintését, illetve a stúdiótúrán való részvételt is. A kiállítócsarnok csak csoportosan, előzetes foglalás esetén látogatható. A kiállítócsarnok megtekintése nagyjából 80-90 percet, a stúdiótúra 30-40 percet vesz igénybe, a csoport érdeklődésétől és sebességétől függően. A programot 4 éves kortól ajánlják. A filmpark szerdától péntekig mérsékeltebb áron látogatható. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

A Korda filmpark csupán 2-3 órás programot nyújt, de ha kedvük tartja és idejük engedi, látogassanak el a Dunántúl talán legszebb angolparkjába, az Alcsúti Arborétumba is. Az 1820-ban létesített, 40 hektáros parkban megtekinthetik József nádor pompás klasszicista kastélyának romjait, a Babaházat, a Gloriettet, a Medveházat és a mesterséges tavat. Az itt található 540-féle növény közül egyedülálló látványosság az arborétumban lévő, 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró. Figyelemre érdemes, hogy június második felében az esti órákban Szentjánosbogár túrákat indítanak.

2. A Római fürdő és Jásd

A győri ember, ha erdőjárást tervez, a Cuha völgyét veszi célba. A nagyközönség számára kevésbé ismert terep a Gaja völgye, pedig a Bakony keleti felén futó patak medre számtalan látnivalót kínál. Festői szurdokok, kisebb-nagyobb vízesések, ritka növénytársulások, kiépített pihenőhelyek ígérnek kellemes családi programot. Bakonynánától az Országos Kéktúra vonalán 2,5 kilométeres kényelmes sétával érhető el Magyarország – szerintünk – egyik legszebb vízesése, a Római fürdő. A mohával és borostyánnal borított függőleges sziklafalak között zubog le a Gaja felduzzadó vize. Ugyan a kőzet mélyedéseiben kialakuló „üstök”-ben római harcosok soha nem fürödtek, ám a forró napokon a XXI. századi megfáradt utazó nyugodtan megteheti azt. Plusz látványosság a vízesés feletti hegyoldalban nyíló 12 méter hosszú Savanyú Jóska-barlang, amelynek megközelítését csak nagyobb gyermekekkel ajánljuk. A vízesés előtt szépen kiépített tűzrakó helyek várják a megpihenni vágyókat.

Aki nagyobb kihívást keres, az megtoldhatja a kirándulást, és egy gyönyörű, lankás vidéket átszelő 4 kilométeres sétával ellátogathat Jásdra, ahol a Szentkút körül kiépített kegyhelyen, vagy a kissé távolabb lévő faluban megpihenhet. Az európai hírű tudós, Radó Polikárp a Pozsony melletti Mária völgye, az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak. Számítsanak arra, hogy a Szentkút csak időszakosan működik, ne hagyatkozzanak rá, mint vízvételi helyre!

3. A Bakonyi gyilkos-tó és a Szárhegyi kilátó

Meglehetősen népszerű a kirándulók körében a hasonlóság okán egyszerűen „bakonyi Gyilkos-tó”-nak nevezett Hubertlaki-tó. A Hamuházi-Séd forrásai által táplált, gáttal elzárt völgyben található a mesterséges tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykor egy égererdő állt, amelyről a mai napig tanúskodnak a víztükörből kiálló facsonkok. Mellette található a Szent Hubertus emlékoszlop. A tótól alig egy kilométerre fekszik az erdő közepén megbújó Hamuházi-rét, ahol valaha az Esterházy grófok vadászkastélya, a Hubertlak állt, amely 1967-ben a tűz martaléka lett. Helyén ma vadászház, illetve egy nemrégiben felújított kulcsosház áll. Itt és a tó mellett is kulturált környezet, fapadok, asztalok, tűzrakó hely várja az ide érkező túrázókat. A tó legegyszerűbben Bakonybél északi végétől, az Odvaskő Hotel parkolójánál lévő pihenőtől a kék+ jelzést követve, kb. egyórás, kényelmes sétával érhető el.

Amennyiben kocsival érkeztek, és idejükbe belefér, hazafelé térjenek be az Ugod közigazgatási területén lévő, 2015-ben átadott, 18 méter magas, az ugodi várra emlékeztető Szárhegyi kilátóba is. Innen pazar kilátás nyílik a Somlóra, a Bakony déli részére, a Kisalföldre, a Sokoróra és az Alpok nyúlványaira.

4. A gútai Vízimalom Múzeum

Alig 50 kilométerre, de mégis külföldön, Szlovákia déli részén fekszik az alig több mint 10 ezer főt számláló kisváros, Gúta (Kolarovo). Három említésre méltó nevezetessége van: itt született Adamis Anna költő, akinek dalszövegeit megénekelte az LGT és az Omega is; itt gyártották a Babetta segédmotorkerékpárt; és – ami a számunkra a legfontosabb – itt található a Vízimalom Múzeum.

A gútai hajómalom az úszó vízimalom utolsó példánya, Szlovákia egyetlen hajómalma. A malom a Duna holtágán helyezkedik el a két párhuzamos csónakra felhelyezve és a parthoz kikötve. A malomhoz 86 m hosszú hídon át vezet az út, amely Európa leghosszabb faszerkezetű hídja. A malom rekonstruált darab, a Komáromi Hajógyárban készítették el 1982-ben az egykori dunaradványi (Radvaň nad Dunajom) hajómalom mintájára. A belépődíj fejében részletes ismertetőt hallhatunk a hajómalmok működéséről és a kiállítási tárgyakról. A parton vendégfogadó és sok esetben szabadtéri programok fogadják az oda látogatókat. Félnapos időtöltés.

5. Úrkúti (Csárda-hegyi) őskarszt és a herendi Porcelanium

Két csoportnak, a kőzetek és kövületek iránt érdeklődőknek, valamint a szép tárgyak szerelmeseinek ajánljuk következő kirándulásunkat. Az 1917-ben megnyitott úrkúti külszíni bánya Európa második legnagyobb mangánlelőhelye. A területet kézi műveléssel fejtették le, és ez a mára felhagyott bánya különlegessége, hiszen így sértetlen állapotban maradt fenn a Csárda-hegy jura kori mészkőalapja. A bányaművelés alá vont területen láthatóvá váltak a földtörténeti középkor karsztjelenségei: üregek, víznyelők és egyéb karsztformációk. A mészkőben a valaha élt élőlények – különböző kagylók és csigák, tengeri liliomok – ép mészvázának igen gazdag leletanyaga található. További érdekesség, hogy a mangánkiválás legkülönfélébb színű maradványainak kéregszerű, vagy gumóhoz hasonló formációi láthatók a bánya mészkő és tűzkő falain. A hat hektáros védett területet kerítés övezi, de a bejáraton keresztül bárki által szabadon megközelíthető. A Csárda-hegyi őskarszt a község szélén található, ki van táblázva.

A túrát és a kőzetgyűjtést kiegészíthetik egy nagyszerű programmal: látogassanak el a herendi Porcelaniumba! A nagy múltú, 1826-ban alapított porcelángyárban a közelmúltban látogatóbarát fejlesztések történtek. Amellett, hogy megnézik a Porcelánművészeti Múzeumot, a Minimanufaktúrában közelről megcsodálhatják a világhírű herendi porcelántárgyak készítésének lépéseit. Némi felár ellenében saját maguk is megpróbálkozhatnak porcelánrózsa készítésével, figurák összeillesztésével, illetve herendi minták festésével. A Porcelanium nyári időszakban 9.30-tól 18 óráig látogatható.

Az írás elején hivatkozott 14 hétvége, 14 közeli úti cél című kirándulás-ajánlót itt és itt olvashatják.

Berente Erika
Fotók: Kiss Géza (3-7. kép)

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 2. kép; 8. kép. (A képek számozása az "1. Korda Filmpark és az Alcsúti Arborétum"-nál kezdődik)

Az 1. kép a flickr gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el. (A képek számozása az "1. Korda Filmpark és az Alcsúti Arborétum"-nál kezdődik)