487

Kirándulási tippek a nyár 9 hetére – 1. rész

Berente Erika ajánlata

Néhány évvel ezelőtt egy kétrészes kirándulás-ajánlót jelentettünk meg magazinunkban, azokra gondolva, akik itthon töltik a szabadságukat. A cikk sikerén felbuzdulva újabb környékbeli célpontokat ajánlunk figyelmükbe. Koncepciónk az, hogy minden látnivaló 100 kilométeres körön belül legyen, egy nap alatt megjárható legyen az út. Míg korábban hétvégi programokat ajánlottunk, most olyan látnivalók is a célkeresztbe kerültek, amelyeket csak hétköznap lehet megnézni, illetve amelyek ekkor olcsóbban látogathatók.

Most is arra buzdítjuk Önöket, hogy mielőtt útnak indulnak, kissé tájékozódjanak! Olvassanak az adott látnivaló történetéről, a környék földrajzáról, hagyományairól, mi igyekszünk ehhez támpontokkal és linkekkel szolgálni. Kellemes kirándulásokat és feledhetetlen élményeket kívánunk! Vágjanak neki!

 

1. Korda Filmpark és az Alcsúti Arborétum

Éppen belefér a 100 kilométeres sugarú körbe az etyeki Korda Filmpark meglátogatása. A filmkészítés kulisszái mögé betekinteni igazán irgalmas kalandot ígér. A belépőjegy magába foglalja a Korda emlékkiállítás és az interaktív filmes kiállítás megtekintését, illetve a stúdiótúrán való részvételt is. A kiállítócsarnok csak csoportosan, előzetes foglalás esetén látogatható. A kiállítócsarnok megtekintése nagyjából 80-90 percet, a stúdiótúra 30-40 percet vesz igénybe, a csoport érdeklődésétől és sebességétől függően. A programot 4 éves kortól ajánlják. A filmpark szerdától péntekig mérsékeltebb áron látogatható. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

A Korda filmpark csupán 2-3 órás programot nyújt, de ha kedvük tartja és idejük engedi, látogassanak el a Dunántúl talán legszebb angolparkjába, az Alcsúti Arborétumba is. Az 1820-ban létesített, 40 hektáros parkban megtekinthetik József nádor pompás klasszicista kastélyának romjait, a Babaházat, a Gloriettet, a Medveházat és a mesterséges tavat. Az itt található 540-féle növény közül egyedülálló látványosság az arborétumban lévő, 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró. Figyelemre érdemes, hogy június második felében az esti órákban Szentjánosbogár túrákat indítanak.

 

2. A Római fürdő és Jásd

A győri ember, ha erdőjárást tervez, a Cuha völgyét veszi célba. A nagyközönség számára kevésbé ismert terep a Gaja völgye, pedig a Bakony keleti felén futó patak medre számtalan látnivalót kínál. Festői szurdokok, kisebb-nagyobb vízesések, ritka növénytársulások, kiépített pihenőhelyek ígérnek kellemes családi programot. Bakonynánától az Országos Kéktúra vonalán 2,5 kilométeres kényelmes sétával érhető el Magyarország – szerintünk – egyik legszebb vízesése, a Római fürdő. A mohával és borostyánnal borított függőleges sziklafalak között zubog le a Gaja felduzzadó vize. Ugyan a kőzet mélyedéseiben kialakuló „üstök”-ben római harcosok soha nem fürödtek, ám a forró napokon a XXI. századi megfáradt utazó nyugodtan megteheti azt. Plusz látványosság a vízesés feletti hegyoldalban nyíló 12 méter hosszú Savanyú Jóska-barlang, amelynek megközelítését csak nagyobb gyermekekkel ajánljuk. A vízesés előtt szépen kiépített tűzrakó helyek várják a megpihenni vágyókat.

Aki nagyobb kihívást keres, az megtoldhatja a kirándulást, és egy gyönyörű, lankás vidéket átszelő 4 kilométeres sétával ellátogathat Jásdra, ahol a Szentkút körül kiépített kegyhelyen, vagy a kissé távolabb lévő faluban megpihenhet. Az európai hírű tudós, Radó Polikárp a Pozsony melletti Mária völgye, az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak. Számítsanak arra, hogy a Szentkút csak időszakosan működik, ne hagyatkozzanak rá, mint vízvételi helyre!

 

3. A Bakonyi gyilkos-tó és a Szárhegyi kilátó

Meglehetősen népszerű a kirándulók körében a hasonlóság okán egyszerűen „bakonyi Gyilkos-tó”-nak nevezett Hubertlaki-tó. A Hamuházi-Séd forrásai által táplált, gáttal elzárt völgyben található a mesterséges tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykor egy égererdő állt, amelyről a mai napig tanúskodnak a víztükörből kiálló facsonkok. Mellette található a Szent Hubertus emlékoszlop. A tótól alig egy kilométerre fekszik az erdő közepén megbújó Hamuházi-rét, ahol valaha az Esterházy grófok vadászkastélya, a Hubertlak állt, amely 1967-ben a tűz martaléka lett. Helyén ma vadászház, illetve egy nemrégiben felújított kulcsosház áll. Itt és a tó mellett is kulturált környezet, fapadok, asztalok, tűzrakó hely várja az ide érkező túrázókat. A tó legegyszerűbben Bakonybél északi végétől, az Odvaskő Hotel parkolójánál lévő pihenőtől a kék+ jelzést követve, kb. egyórás, kényelmes sétával érhető el.

Amennyiben kocsival érkeztek, és idejükbe belefér, hazafelé térjenek be az Ugod közigazgatási területén lévő, 2015-ben átadott, 18 méter magas, az ugodi várra emlékeztető Szárhegyi kilátóba is. Innen pazar kilátás nyílik a Somlóra, a Bakony déli részére, a Kisalföldre, a Sokoróra és az Alpok nyúlványaira.

 

4. A gútai Vízimalom Múzeum

Alig 50 kilométerre, de mégis külföldön, Szlovákia déli részén fekszik az alig több mint 10 ezer főt számláló kisváros, Gúta (Kolarovo). Három említésre méltó nevezetessége van: itt született Adamis Anna költő, akinek dalszövegeit megénekelte az LGT és az Omega is; itt gyártották a Babetta segédmotorkerékpárt; és – ami a számunkra a legfontosabb – itt található a Vízimalom Múzeum.

A gútai hajómalom az úszó vízimalom utolsó példánya, Szlovákia egyetlen hajómalma. A malom a Duna holtágán helyezkedik el a két párhuzamos csónakra felhelyezve és a parthoz kikötve. A malomhoz 86 m hosszú hídon át vezet az út, amely Európa leghosszabb faszerkezetű hídja. A malom rekonstruált darab, a Komáromi Hajógyárban készítették el 1982-ben az egykori dunaradványi (Radvaň nad Dunajom) hajómalom mintájára. A belépődíj fejében részletes ismertetőt hallhatunk a hajómalmok működéséről és a kiállítási tárgyakról. A parton vendégfogadó és sok esetben szabadtéri programok fogadják az oda látogatókat. Félnapos időtöltés.

 

5. Úrkúti (Csárda-hegyi) őskarszt és a herendi Porcelanium

Két csoportnak, a kőzetek és kövületek iránt érdeklődőknek, valamint a szép tárgyak szerelmeseinek ajánljuk következő kirándulásunkat. Az 1917-ben megnyitott úrkúti külszíni bánya Európa második legnagyobb mangánlelőhelye. A területet kézi műveléssel fejtették le, és ez a mára felhagyott bánya különlegessége, hiszen így sértetlen állapotban maradt fenn a Csárda-hegy jura kori mészkőalapja. A bányaművelés alá vont területen láthatóvá váltak a földtörténeti középkor karsztjelenségei: üregek, víznyelők és egyéb karsztformációk. A mészkőben a valaha élt élőlények – különböző kagylók és csigák, tengeri liliomok – ép mészvázának igen gazdag leletanyaga található. További érdekesség, hogy a mangánkiválás legkülönfélébb színű maradványainak kéregszerű, vagy gumóhoz hasonló formációi láthatók a bánya mészkő és tűzkő falain. A hat hektáros védett területet kerítés övezi, de a bejáraton keresztül bárki által szabadon megközelíthető. A Csárda-hegyi őskarszt a község szélén található, ki van táblázva.

A túrát és a kőzetgyűjtést kiegészíthetik egy nagyszerű programmal: látogassanak el a herendi Porcelaniumba! A nagy múltú, 1826-ban alapított porcelángyárban a közelmúltban látogatóbarát fejlesztések történtek. Amellett, hogy megnézik a Porcelánművészeti Múzeumot, a Minimanufaktúrában közelről megcsodálhatják a világhírű herendi porcelántárgyak készítésének lépéseit. Némi felár ellenében saját maguk is megpróbálkozhatnak porcelánrózsa készítésével, figurák összeillesztésével, illetve herendi minták festésével. A Porcelanium nyári időszakban 9.30-tól 18 óráig látogatható.

Az írás elején hivatkozott 14 hétvége, 14 közeli úti cél című kirándulás-ajánlót itt és itt olvashatják.

Berente Erika
Fotók: Kiss Géza (3-7. kép)

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 2. kép; 8. kép. (A képek számozása az "1. Korda Filmpark és az Alcsúti Arborétum"-nál kezdődik)

Az 1. kép a flickr gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el. (A képek számozása az "1. Korda Filmpark és az Alcsúti Arborétum"-nál kezdődik)

2017.06.30