285

Isteni mesterség


Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Bár az is igaz, hogy a sánta és meglehetősen rút Héphaisztoszról is illik tudnia azért az érettségiig eljutó embernek. És akkor már arról is, hogy azért lett sánta, mert először csúfsága miatt az anyja, majd pedig maga Zeusz hajította le az Olimposzról. Hogy mindkétszer Lémnosz szigeténél landoljon, és jól le is sántuljon. A görögöktől gátlástalanul lopó rómaiaknál amúgy Vulcanus a sánta isten megfelelője. Kovácsolással pedig már a bronzkor embere is foglalkozott, hiszen az ónból és rézből előállított fém alakítható volt ezzel az eljárással. Ami a megfelelő forma kialakítása mellett az anyag minőségét is javította. Ez különösen fontos szerepet a vas kovácsolása, „edzése” során nyer a mai napig. Annyit talán mindenki tud a kovácsolásról, hogy valami erős testalkatú férfi egy méretes kalapáccsal ütlegeli az izzó vasat. És talán arról is hallott, hogy a kovács készíti el, és rakja a helyére a lovak patkóit is.

Munkában a ráverő kalapács

Persze a kovácsolás ennél azért bonyolultabb dolog. Mindenekelőtt három-négy alapszerszám kell hozzá. A már emlegetett kalapácsok (két alaptípus az egykezes „vezető”, és az 5-6 kilós „ráverő)) mellett az üllőt, egy mázsás, speciális alakú vastömböt kell kiemelnünk. Nélkülözhetetlenek még a fém izzításához szükséges hőfokot biztosító fújtató és a különféle fogók is, amelyekkel ezt az izzó fémet tartják. Amely barnás színezettel már 600 Celsius fokon alakítható, de mondjuk a szerkezetének javításához szükséges fehér izzáshoz már 1150 fok kell. Felénk mostanában a német típusú üllő van elterjedve, amit egy méretes tölgytuskóra szoktak rögzíteni.

Amikor még megadták a módját

És ha körbenézünk a MaNDA adatbázisából kiválasztott műhelyekben, láthatjuk, hogy voltak rendszerető kovácsok, de olyanok is, akik nem nagyon törődtek ezzel a részlettel. Volt, aki gondot fordított a műhely küllemére is, másoknak pedig egy rozoga kunyhó is megfelelt erre a célra. Olyan, amibe ez a bizonyos Héphaisztosz be sem tette volna a lábát, igaz, neki állítólag olyan palotája volt Lémnoszon, aminek csodájára jártak a magasságos Olimposzról le az istenek.

A címlapképen egy kerék elkészült vasalása látható. 

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.06.30