170

130 éve született Karinthy Frigyes

Nagy Mária írása

Karinthy Frigyes 1887. június 25-én született Budapesten. Édesapja, Karinthi József művelt tisztviselő volt, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. Édesanyja, Engel Karolina korai halála után édesapjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket. Frigyes testvérei Karinthy Etelka és Karinthy Elza festőnövendékek voltak, Karinthy Emília pedig rendkívüli nyelvtehetség.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol a humán oktatás mellett a természettudományok is főszerepet játszottak. Humorérzéke gyermekkori naplóiban is megmutatkozott, erről tanúskodik 15 éves korában megjelent Nászutazás a Föld középpontján keresztül című parodisztikus regénye. 1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat, diplomát azonban soha nem szerzett. Viszont egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban az Újság című lapban jelentek meg írásai, majd 1908-tól a Nyugatban és több más sajtóorgánumban. Ekkoriban barátkozott össze Kosztolányi Dezsővel és Csáth Gézával. Majd sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban. 1912-ben Nagy Endre kabaréjában egy bohózattal mutatkozott be. Látványosan tört be az irodalmi életbe: megjelent az Esik a hó című műve, feltűnést keltve biológiai-kórbonctani naturalizmusával, a Ballada a néma férfiakról című novelláskötete, az Együgyű lexikon és a Görbe tükör című humoreszkgyűjteménye. Az igazi áttörést és ismeretséget azonban az Így irtok ti című művével érte el, ebben szatirikus bírálatokat írt, forradalmasítva a humort.

1910-ben kezdődött idillje Judik Etellel, a színésznőt férje haragja elől 1912-ben Berlinbe szöktette, 1913-ban kötöttek házasságot, 1914-ben született meg fiúk, Gábor. Felesége 1918-ban a spanyolnátha áldozataként, harminckét éves korában meghalt, a tragédia után visszavonult a közélettől. Naplójegyzetei szörnyű fájdalomról tanúskodnak. 1920-ban feleségül vette a nála hat évvel fiatalabb, korábban orvosi tanulmányokat folytató Böhm Arankát, aki – Judik Etelhez hasonlóan – Karinthy miatt vált el előző férjétől. 1921-ben született meg gyermekük, Ferenc.

Az első világháború kitörése fokozta pacifizmusát és a Grimasz című kötetében tiltakozott ellene. A politikai fordulatok megviselték. Elsőként tűzte tollhegyre a szélsőséges diktatúrákat. A húszas évek végén felolvasó körúton vett részt a magyarok elcsatolta területeken. 1930-ban jelent meg Nem mondhatom el senkinek című verseskötete.

Regényei a férfi és a nő kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Capillária és az Utazás Faremidóba. Novelláiban is sokat foglalkozott a párkapcsolat és a szerelem problémáival, a férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt. Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) végezte, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. A Micimackó név is rá utal.

1931-ben Zeppelin-utazáson vett részt, szerepelt PEN és eszperantó kongresszusokon. 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt. 1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936 márciusában mind súlyosabbá váló rosszullét, szédülés, hányinger, hallucináció, kínzó fejfájás környékezte. Május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona professzor. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én Siófokon, agyvérzésben halt meg. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, Új Magyar Irodalmi Lexikon 2. köt. H-Ö. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994., enciklopedia.fazekas.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2017.06.25