250

Darabjaiból rakta össze férjeurát


A MaNDa adatbázisában ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Ízisz, Nut égistennő és Geb földisten lánya pedig az egyik főisten volt már az 5. dinasztiát követően egészen az egyiptomi birodalom végéig, sőt, kultuszát éppen a Nílus-parti ország önállóságát végképp eltörlő rómaiak terjesztették el egészen Szombathelyig, vagy éppen Angliáig. Ízisz egyértelműen pozitív istennő volt a meglehetősen furcsa, zavaros egyiptomi panteonban. A víz, a szél és a termékenység istene, az anyák és a fáraó védelmezője. Ábrázolása szinte minden esetben egy hosszú ruhás szép nő különféle fejdíszekkel, gyakran kezében ankh-jellel, bottal. Leírva a „trón” hieroglifa a megfelelője, az éjszakai égbolton pedig a Nílus áradását jelző Szíriusz csillag. Állati megfelelőjének egy arrafelé honos vörös kányát tartanak, amely éles vijjogó hangot ad, olyant, mint a halottaikat sirató nők.

Mert Ízisznek is volt mit siratnia, testvérével, Ozírisszel boldog házasságban kormányozták a mitológiai Egyiptomot, mikor Széth az urát a Nílusba fojtotta, majd fel is darabolta. Ízisz pedig sírva összeszedte a darabokat, és feltámasztotta testvérét és férjét. Akitől ezután megfoganva szülte meg a Nílus-delta mocsaraiban bujkálva Hóruszt, a sólyomistent. Akit most is éppen a baljára véve szoptat itt 3D-ben. Ozírisz ezek után az alvilág ura lesz, tehát nincs igazi happy end, Ízisz mégis csak egyedül marad.

Kultusza viszont, talán éppen a féltő, óvó anyasága és a férjének, szerelmének feltámasztása miatt is egészen a Római Birodalom bukásáig életben marad a misztériumvallások között.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.06.21