101

Csendőrök, csöndérek, zsandárok


A két világháború közötti falu világához hozzátartoztak a csendőrök is. Általában két-három kisebb települést vigyázott egy-egy őrs, melynek két pár járőre meghatározott útvonalakon a falvakat és a határt járta átlagosan napi 8-10 kilométert gyalogolva. A francia eredetű rendfenntartó alakulat tagjai 1945 után kerültek nehéz helyzetbe, addig biztos megélhetést, nyugdíjas állást jelentett ez a foglalkozás is. Más kritériumok mellett 163 centiméternél is magasabbnak kellett lenni hozzá.

A francia csendőrséget (gendarmerie) még Napóleon hozta létre és terjesztette el az általa tartósan meghódított területeken, így Lombardiában is. A franciák helyére visszatérő Habsburgoknak viszont volt annyi eszük, hogy nem kergették szét a jól működő testületet, hanem arra alapozva létrehozták a csendőrséget, pontosabban a zsandárságot egész birodalmukban, így Magyarországon is már 1849-ben. Az akkor még az elnyomást szolgáló zsandárok központi irányítás alatt álltak, a vármegyék saját hatáskörben csendbiztosokat alkalmaztak, akik szintén zsandárokat, vagy pandúrokat vehettek fel maguk mellé. Ez a szisztéma aztán az 1870-es évekre már nem bírt megbirkózni a megnövekedő vidéki bűnözéssel, ezért hozták létre 1882. január elsejétől a Magyar Királyi Csendőrséget, kezdetben 115 tiszttel és megközelítően 5050 fős legénységi állománnyal. Először hat, majd az 1890-es évektől újabb három csendőrkerület alakult élén egy-egy ezredessel. Ez szárnyparancsnokságokra bomlott, tiszti irányítással, legalul pedig az 5-7 fős őrsök voltak egy-egy altiszt vezetésével. Feladatuk a személy és vagyonbiztonság, a közrend megőrzése mellett a bűnesetek felderítése és megelőzése volt. Legfőbb parancsnok a csendőrség felügyelője, tábornoki rangban szolgált.

A felvételről helyben az őrsön döntöttek szigorú kritériumok alapján, amelyhez a büntetlenség mellett a feddhetetlenség, a szigorú erkölcs és a törtekkel való számítások is hozzátartoztak a már emlegetett 163 centiméter és a nőtlenség mellett. A jelöltek 6 hetes kiképzés után fél évre próbacsendőrök lettek, csak ezután kapták meg a teljes fizetést, ami az első világháború előtt évi 2336 korona volt, tehát „vidéki viszonylatban” jó pénznek számított. Felszerelésükhöz a katonaihoz hasonlító egyenruha és a kakastollas kalpag mellett 1906-tól egészen 1945-ig hozzátartozott az M1895 mintájú Mannlicher karabély is azzal a bizonyos szuronnyal. A fegyverhez pedig nagyon szigorú használati előírások is tartoztak, így ha megtámadták a csendőrt, kötelessége volt lőni. Ha nem tette, hadbíróság elé került, de azért is éveket kaphatott, ha valahogy elvették a fegyverét. Történetükhöz az is hozzátartozik, hogy Kun Béláéknak az első dolguk volt a testület feloszlatása, mint ahogyan ezt keresztülvitték a kommunisták az Ideiglenes Kormány asszisztálásával 1945 márciusában is. Az állomány nagyobbik része eddigre elesett már az ország védelmében, vagy éppen Nyugatra vonult vissza. Az itthon maradottakat az ötvenes évek végéig bebörtönözték, üldözték, csak segédmunkások lehettek, a nyugdíjasoktól pedig megvonták a járandóságukat. Eme ellenszenv oka a magyarországi zsidóság deportálásában való aktív részvétel mellett a totalitárius pártok, így a kommunisták elleni fellépésük volt, és talán az alábbi, 1941-ben keletkezett Csendőr tízparancsolat sem tetszhetett a Moszkvából érkezett új uraknak.

Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol.

  1. Én vagyok a te hazád: Nagy-Magyarország.
  2. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó.
  3. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes.
  4. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat, szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat.
  5. Tanulj és tudj: a Tudás második fegyvered.
  6. Védd a másét. A magadét ne pazarold.
  7. Mögötted a törvény. Előtted is az legyen.
  8. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson.
  9. A család szentély. Ha magadnak nincs: őrsödben, s a körül megtalálod.

(A manda adatbázisából választott képen két szakaszvezetőt láthatunk az említett puskákkal 1909-ből, míg ezen a másikon a két világháború közötti egyenruhát és jellegzetes bajuszviseletet vehetjük szemügyre.)

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.06.07