Milyennek látja Győrt írószemmel?

Győr írószemmel is ugyanolyan, mint akármilyen más szemmel: gyönyörű, inspiráló város, gazdag kulturális élettel és csodálatos épületekkel. Mindig szívesen látogatok ide!

Mesélne az olvasóknak arról, hogyan szokott írni? Van esetleg valamilyen írói műhelytitka?

Nem nagyon vannak titkaim… az írás legnagyobb része bizony kitartó, aprólékos munka, ami fizikailag is fárasztó lehet. A „múzsa csókja” sajnos csak legenda. Egy-egy ötletből vagy születik regény, novella, vagy nem – de mire megszületik, az hosszú hónapok szorgalmas munkájának az eredménye, ami legtöbbször nagyon élvezetes, de összességében írónak lenni nem a legkönnyebb hivatás. Ám az egyik legszebb!

Az utolsó boszorkány történeteiről fog mesélni Győrben az idei Könyvhéten. Miért kezdte el foglalkoztatni a boszorkányok világa?

A boszorkányok történetével akkor találkoztam először, amikor kutatómunkát végeztem az egyik regényemhez, a Koszorúfonathoz. Ekkor az interneten rátaláltam a XVIII. század eleji boszorkányperek iratanyagára. Ahhoz a regényhez nem tudtam ezeket felhasználni, viszont érdekelt a téma, ezért eltettem későbbre.
Nem a manapság divatos „fantasy” boszorkányok keltették fel az érdeklődésemet, hanem azok a hús-vér nők (vagy akár férfiak), akik néha az életükkel is fizettek a gyógyító hivatás gyakorlása miatt. Amúgy ők sokszor nem voltak mások, mint amit ma természetgyógyásznak neveznénk, és ha néha hibáztak is, általában jó szándékkal űzték a mesterségüket. A korabeli perek anyagából kiderül, hogy gyakran a babonaság, vagy akár személyes bosszú áldozatai lettek, mint például az én egyik szereplőm, Sárosi Kata. És mégis, mindig akadtak olyanok, akik továbbvitték a hagyományokat, a tapasztalatokat, ehhez pedig akkoriban hihetetlen bátorság kellett!

Összességében mennyi a valóságalapja Az utolsó boszorkány történeteinek?

A novellasorozatom főszereplője, Sárosi Felícia, akiből később javasasszony, vagyis „boszorkány” lesz, egy kitalált alak. A karakter megformálásához azonban sok motívumot felhasználtam a periratokból, mint ahogy egy másik fontos szereplő, Borcsa néne figurájához is. A harmadik női főszereplő Mária Terézia, akinek ráadásul idén ünnepeljük a 300. „születésnapját”.

Milyen tervei vannak a közeljövőre?

Az idei Könyvhéten Az angyalos ház új kiadása kerül a polcokra, a két kapcsolódó novellával – Karácsony a Ligetben és Rozmaring. Valamint előzetesként e-könyvben már olvasható lesz az ősszel megjelenő Az utolsó boszorkány történetei – második könyv első novellája, A titkos ajtó.

Fábián Jankával június 10-én szombaton, 18 órakor találkozhatnak a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának 2. emeleti rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4.). (A rendezvényterem a leltár ideje alatt is helyet ad a könyvheti programoknak.)

Az Ünnepi Könyvhét teljes programja itt olvasható.

Szabados Éva