Niccolò Ammaniti: Én nem félek – tmoni

Mindig megdöbbentő, ha gyerekekről szóló könyvet olvasunk, amelyben szörnyűségek vannak. Felkavaró, napokig a hatása alatt vagyunk, és jobban a lelkünkbe ivódik, mint bármi más. Évek múlva is emlékszünk rá. Niccolò Ammaniti könyve is ilyen, melynek főszereplője egy kisfiú, aki egyedül küszködik egy borzalmas titokkal…

1978 júniusa egy kis dél-olaszországi, szegény faluban. Tombol a nyár. A kilencéves Michele játék közben egy gödör mélyén rejtélyes gombolyagra bukkan. Szinte azonnal kötődni kezd a titokzatos csomaghoz, szeretné megmenteni, eteti-itatja, beszélget vele. És aztán rájön, hogy a vele egykorú, csipás torzó fogva tartói nem mások, mint az ő legközelebbi ismerősei…

A kisfiú története, aki egy véletlen során rájön, hogy apja az egyik résztvevője annak a gyermekrablásnak, melyről még a tévében is beszélnek, nem az egyetlen könyve Ammanitinek, mely az apa-fiú viszonyt járja körül, számos művében ezt dolgozza fel (pl. Ahogy Isten parancsolja). Az Én nem félek-nek az apa és fiú közötti megértés, a bizalom, az őszinteség kiépítése, a félelem és a tekintélytisztelet meg- és túlélése a legfontosabb és legizgalmasabb kérdése. A gyermeki lélekről, a bizalomról szól ez a regény, melyet meg is filmesítettek (de könyvben jobb). Gabriele Salvatores készítette a filmet a szerző forgatókönyve alapján, melyet 2003-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medvére jelöltek.

A népszerű olasz író több kitűnő regényében is megjelennek a gyermeklét problémái (Magammal viszlek, Én és te), de ezt az írását eddig még nem sikerült túlszárnyalnia. „Felejtsd már el ezeket a szörnyeket, Michele. Szörnyek nem léteznek. A kísértetek, a vérfarkasok, boszorkányok mind csak hülyeség, arra valók, hogy megrémisszék az ilyen hiszékenyeket, mint te. Az emberektől kell félned, nem a szörnyektől.”

Nick Hornby: Betoncsók – tmoni

A Betoncsók Nick Hornby ötödik regénye. Fiataloknak szól, de ez nem újdonság a szerzőtől, mert csaknem minden korábbi regényében volt valami, amit a fiatalok értékelhettek. Egy tizenhat éves srác, Sam a főszereplő, aki a mindössze 32 esztendős anyjával él. Feltett szándéka, hogy ne essen ugyanabba a hibába, amibe a szülei, azaz, hogy túl korán legyen apa. Nem akarja ugyanúgy tönkretenni az életét, szeretne egyetemre menni és élvezni az életet. Ám a tiszta fejű gondolkodás még nem garancia arra, hogy ez sikerülni is fog…

Így történik, hogy Sam teherbe ejti Aliciát, a lányt, akivel életében először szexelt. Későn jön rá, hogy „az ember őrizkedhet a bajtól az életének nagyjából minden egyes percében, leszámítva, mondjuk, öt másodpercet, és az az öt másodperc a lehető legnagyobb bajba sodorhatja”. Így hát Samnek öt másodperc alatt megváltozott az élete. Ez persze nem derül ki azonnal, s a gondokat tetézi, hogy a köztes időben el is hidegülnek egymástól. Alicia pedig meg akarja tartani a babát…

Sam a szabadidejében gördeszkázik, és szokása beszélgetni a szobája falán lógó poszteren látható Tony Hawkkal, aki a deszkázás koronázatlan királya. Az vesse rá az első követ, akinek nincs valami apró furcsaság az életében. Más kérdés, hogy a többséggel nem esik meg, hogy egy poszter elvarázsolja, és a jövőbe repíti. Sam elalszik, aztán a jövőben ébred, és megtapasztalja, mi hogyan lesz, ha már megszületett a fia. Aztán visszatér a jelenbe, és folytathatja a tépelődést (jaj, most mi lesz?)…

Hornby a maga közvetlen stílusában szól a fiatalokhoz, de mondandója – mint mindig – most is életbölcsességet, komoly tapasztalatokat rejt. A Betoncsók arról szól, hogyan nő fel egy férfi, hogyan fogadja el a felelősséget, és találja meg a helyét az életben.

Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok – Szilvási Krisztián

A dunaszerdahelyi Bíró Szabolcs első írói érájában felnőtteknek szóló krimiket szerzett, majd miután pszeudo nevéről átváltott a valódira, a középkori magyar történelem elkötelezettjeként tényeken alapulva, ámde fikció ruházatában énekelte és énekli meg azóta is hazánk históriáját. Merőben új tőle a kisgyerekeknek és az ifjúságnak szóló történetválasztás, úgyhogy meglepetéssel vehettük tudomásul 2017-ben A sárkány, aki nem akart aludni című meséjét, valamint az Elveszett csillagok iskolásokat megcélzó kalandkötetét.

Egy kalandos egri nyár, mondja az alcím, és egyáltalán nem hazudik. A majdnem 13 éves Zalán Péter élete ugyanis forradalmi változások és izgalmak előtt áll, bár ő még csak nem is sejti. Édesanyjával éli csendes, szerény életét egy szlovákiai kisvárosban. A jól tanuló, sokat olvasó, írással próbálkozó, egészséges érdeklődésű kiskamasz állandó céltáblája az iskolájába járó ostoba és erőszakos galerinek, nem csoda, ha mindennél inkább szeretne a hétköznapokból elmenekülni. Van úgy, hogy a kívánságok meghallgatásra találnak, ugyanis a szünet előtt az otthoni telefonvégen váratlanul felbukkan a tőlük régóta külön élő apa testvére, Kata nagynéni, hogy a nyárra Egerbe csábítsa az utoljára kisbabakorában látott Petit.

Judit, a féltő-óvó, ráadásul előző életét gyökeresen elfelejteni szándékozó anya végül beadja a derekát, hogy másfél hónapra Dobó István és Gárdonyi Géza városába küldje a fiát. Így kezdetét veszi Peti életének eddigi legmozgalmasabb nyara: együtt fedezi fel Egert a „várkapitány” nála egy évvel idősebb unokahúgával, a bájos Tündével az Egri csillagok legenda szerint létező alternatív példányáért. Nyomozásuk során kultúrtörténeti rejtvényeket kell megfejteniük és titkos pecséteket feltörniük, miközben a fiú egyszerre lép rá a férfivá válás és a szerelem útjára – amelyek természetesen mind a „csillagok” felé vezetnek.

Bíró Szabolcs rendkívüli módon érzi nemcsak az ifjabb korosztálynak szóló történetvezetés kívánatos sebességét, fordulópontjait és működő nyelvezetét, hanem azokat az egyéni, a formálódó személyiséget meghatározó „problémákat” is, amelyek sokunkban okozhattak gátlásos visszafogottságot, netalán önmarcangoló kishitűséget abban az időben. Az életkori sajátosságok által determinált, tízes éveik elején járó gyerekek szabadságát olyan félelmek akadályozhatják a világ kinyitására, mint a mindenki mástól való különbözőség felismerése, az ebből fakadó beilleszkedni képtelenség, az összetett érzelmi-lelki differenciálódás, vagy éppen olyan eddig nem tapasztalt „felnőttdolgok”, mint a bűnözés, kapzsiság, gonoszság, szegénység, törékeny családszerkezet, stb.

Mindezeken túl pedig az Elveszett csillagok igényesen, történelmi és művészeti valóságalapra fűzött rejtvényfejtő-kódfeltörő, modern kalandtörténet, amely egyszerre tanít, kelt fel érdeklődést, vonultat fel örök értékeket és lehetséges titkokat-rejtélyeket. Peti és Tünde szemszöge képes magába szippantani az ifjú olvasót, hogy együtt kalandozzon velük a lélegzetelállító csodákkal megvilágított Egerben, a várkapitány által vezetett hagyományőrző csoport a maradandó értékek nyelvén hozza közelebb hozzájuk a régmúltat, a két kiskamasz finoman, szelíden szövődő érzelmei pedig ezerízű habbal keretezik a felejthetetlen nyár napjait és heteit. Bíró Szabolcs ifjúsági regénye őszinte tisztelgés Gárdonyi Géza főműve, a magyar kultúrtörténet, valamint a fiatalság előtt, amelyet nehezen lehetne ennél nagyszerűbben csinálni.

Erich Kästner: A két Lotti – Szabados Éva

Sokak kedves gyermekkori olvasmánya, igazi örökzöld Erich Kästner 1949-ben megjelent gyermekregénye, melynek főszereplője Luise és Lotte. A két kislány a Bühl-tavi üdülőben találkozik, és elképedve látják, hogy a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Külsőben. Mert a természetük viszont szöges ellentéte a másiknak. Luise vagány, nagyszájú és eleven. Lotte pedig csendes, fegyelmezett, igazi jó kislány. Mégis a titokzatos hasonlóság összehozza őket, és nyomozni kezdik a megfejtést. Ha kalandos, szívhez szóló és derűs történetet szeretnénk, Erich Kästnerben bízhatunk.

Kiderül, hogy a titok nyitja nem más, mint hogy Luise és Lotte ikertestvérek. A szüleik elváltak, és a gyermekeiken megosztoztak. Amikor a két kislány elhatározza, hogy újra egyesítik a családot, elindul a nagy játék, a szerepcsere, amely egyszerre tartogat tanulságos, könnyeket vagy épp nevetést fakasztó helyzeteket.

Erich Kästner 1951-ben A két Lotti forgatókönyvével elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. Nem csoda, hiszen a történet értékes szórakozást jelenthet, és nemcsak a 8-10 éves korosztálynak. Tanít emberségről, bátorságról, szeretetről és a gyermekszívekben élő halhatatlan reményről.

Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban – Szabados Éva

Henryk Sienkiewicz, a Nobel-díjas, 19. századi lengyel író romantikus kalandregénye maradandó élményt ígér az ifjú olvasóknak. Az izgalmas történet 1885-ben, a Mahdi-felkelés idején játszódik Afrikában. A Szuezi-csatornánál épp európai szakemberek dolgoznak, és az egyik lengyel mérnök fiát, a 14 éves Sztast és angol kollégája 8 éves kislányát, Nelt túszul ejtik egy szudáni törzs tagjai.

A két gyereket magával hurcoló beduinok a sivatag felé menekülnek. Egészen az etióp határvidékig hatolnak. Céljuk, hogy utolérjék a rabszolgákra vadászó mahdista alvezért, akinek a családjára ki akarják cserélni a két túszt. Az út tele van veszéllyel, de Sztas bátorságának köszönhetően nemcsak egy oroszlántámadást élnek túl, fogvatartóiktól is megszabadulnak. Így a gyerekek két fekete rabszolgával együtt igyekeznek sivatagon és vadonon át, hogy visszajuthassanak kétségbeesett szüleikhez.

Sztas méltó példakép lehetne minden tinédzser számára. Jól tanul, remekül sportol, figyelő szemmel jár-kel a világban, ismeri és szereti a természetet, lovagias bátorsággal vigyáz védencére, Nelre. A két gyerek viszontagságai bővelkednek kockázatos fordulatokban, de Sienkiewicz mindezt könnyed stílussal és kedves humorral itatja át. Közben pedig megismerkedhetünk Afrika csodálatos tájaival, növény- és állatvilágával, különös természeti jelenségeivel és lakóival, a vadonban élő különféle törzsekkel.

Sienkiewicz szemével a kontinenst gyönyörűnek és ugyanakkor vadnak is láthatjuk, ahol a törzsi háborúk, a rabszolga-kereskedelem megszűntetése és a trópusi betegségek legyőzése érdekében egyértelműen szükséges az európaiak jelenléte. De az író látta a másik oldalát is az eseményeknek, és gyanakodva figyelte a nagyhatalmi törekvéseket. Ez a gyanú egy évszázad távlatából nézve sajnos megalapozottnak bizonyult.

A Sivatagon és vadonban regénye az ifjúsági irodalom klasszikusai közé tartozik, mely ma is értékes olvasmánya lehet minden történelmet, földrajzot és általában a kalandokat kedvelő gyermeknek és felnőttnek.

Összeállították: tmoni, Szilvási Krisztián, Szabados Éva
Fotó: Szabó Béla