117

Büszkeségünk, Kárpátalja


Kárpátalja a magyar nemzet történelmének fontos színtere és sok, a magyar nemzet egységét jelképező embert adott a hazának. Ezen a vidéken született például Werbőczy István országbíró, akinek híres, Tripartitum című törvénykönyvét több évszázadon keresztül használta a magyar jogrendszer. És ehhez a vidékhez kötődik a saját korában Európa legbátrabb asszonyának nevezett Zrínyi Ilona is.

Kárpátalja fia Szepsi Csombor Márton, református lelkész, az első magyar nyelvű útleírás alkotója, és Misztótfalusi Kis Miklós, a neves nyomdász és betűmetsző, aki egész Európának dolgozott nagyhírű nyomdájában. Erdélyi János költő, az első magyar népköltészeti gyűjtemény összeállítója és a nagyvilágban talán legismertebb kárpátaljai születésű magyar, Munkácsy Mihály festőművész. Ehhez a vidékhez kötődik a saját korában Európa legbátrabb asszonyának nevezett Zrínyi Ilona is.

A több nagyhírű hazafit felnevelő Zrínyi család leánya Horvátországban született és nőtt fel. Kitűnő nevelést kapott, horvátul, magyarul, latinul, németül és olaszul is beszélt. Ahogy annak idején minden lánynak kellett, megtanulta a sütés, főzés és hímzés tudományát. Sokat lovagolt, mesterien bánt az íjjal. A különlegesen szép és okos grófkisasszonynak családja megfelelő férjet keresett. A jelöltek közül Zrínyi Ilona édesanyja, Frangepán Katalin a hatalmas felvidéki birtokost, I. Rákóczi Ferencet szemelte ki. A fiatalok néhány személyes találkozás után eljegyezték egymást, ez lényegében politikai döntés eredménye volt, mert a házassággal a Délvidék és a Felvidék két leggazdagabb családja kerülhetett rokoni kapcsolatba, ami országegyesítési tervüket is megerősítette.

A pompázatos esküvőnek aztán végül 1666-ban jött el az ideje. A házasságkötés színtere a Rákócziak zborói kastélyában, Makovicza vára alatt volt. Az esküvői lakoma után a fiatal pár Munkácsra ment, ahol a férj bemutatta feleségét édesanyjának, Báthory Zsófiának. A házaspár ezután a sárospataki várba költözött, ahol Rákóczi Ferenc fejedelmi környezetet teremtett feleségének. Sokféle sorscsapás után – édesapja és elsőszülött fia elvesztése – Zrínyi Ilona nem veszítette el hitét, 1672-ben megszületett Julianna nevű kislánya, rá négy évre pedig világra hozta a borsi kastély emeletes sarokszobájában fiát, aki a keresztségben a Ferenc Lipót nevet kapta. Pár hónap múlva azonban újabb tragédia érte a családot, meghalt férje, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. A gyász azonban nem roppantotta meg Zrínyi Ilonát, elérte, hogy gyermekei gyámja legyen, és helyettük viselhesse a Rákóczi család közjogi méltóságait.

A Rákóczi-gyerekek Sárospatakon nevelkedtek. Édesanyjuk a mások iránt érzett felelősség és a minden munkához szükséges kötelességérzet tudatosítására külön virágoskertet alakított ki kislányának és kisfiának. A kert felelősség, gondozni kell: „Ha lusta, hanyag a kertész, a virágok elszáradnak, örökre végük”. Közben a Felvidéken a Habsburg elnyomás ellen kuruc szabadságharcosok kezdtek szervezkedni, vezérüknek Thököly Imrét választották meg. A szép özvegy, Zrínyi Ilona és az egyre népszerűbb Thököly Imre szerelembe estek, 1682-ben a munkácsi vár kápolnájában örök hűséget esküdtek egymásnak. Közvetlenül ezután Thököly szövetségre lépett a törökökkel, és több ezer fős hadsereg élén Bécs ellen indult. Hatalmas vereséget szenvedtek, elkezdődött a törökök másfél évtizedig tartó kiűzése.

1685-re, miután Thökölyt fogságra vetették, Zrínyi Ilona gyermekeivel együtt a munkácsi várban maradt. Ekkorra már a Habsburgok serege egymás után foglalta vissza a töröktől a felvidéki városokat, és karácsonyi ajándékként Munkács várát akarta bevenni I. Lipót császárnak. Ostromgyűrűbe fogták a várat, azonban annak háromezer fős védő csapatát nem tudták megtörni. Zrínyi Ilona állt a várvédők élén, aki nem adta meg magát és a várat. Bátorsága Európa szerte nagy rokonszenvet ébresztett iránta. XIV. Lajos, maga a Napkirály mondta ki: „Helena Zrínyi Európa legbátrabb asszonya”. Munkács ostroma változatlan erővel folytatódott, ám a császáriak rövid időre visszavonultak, majd egy új vezér, Caraffa tábornok folytatta az ostromot. Kegyetlen eszközökkel próbálta megadásra kényszeríteni a várvédőket. Zrínyi Ilona hosszú tárgyalások után elérte, hogy emelt fővel hagyhassák el Munkács várát. Az alku szerint a vár védői kegyelmet kaptak, de a Rákóczi-árvák császári gyámság alá kerültek.

Zrínyi Ilonát Bécsben elszakították gyerekeitől. Fiával soha többé nem találkozott, Julianna leányával azonban később együtt lakhatott az Orsolya rendi apácáknál. A fogságából kiszabadult férjével 1692-ben találkozhatott újra, egészen Törökországig bujdokoltak. Utolsó éveit Nikodémiában töltötte. 1703-ban, hatvanéves korában halt meg. Koporsóját Konstantinápolyban temették el. Azonban a világszép nagyasszony véső nyughelye 1906-tól a kassai Szent Erzsébet dóm altemplomában van, ott, ahol szeretett fia, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai is nyugszanak.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu

2017.05.29