270

Isten Önnel, Roger Moore

Szilvási Krisztián írása

A rendkívüli módon szeretett angol színész, aki a képernyőn alapozta meg hírnevét, mielőtt magára húzta a nagyvásznon a 007-es ügynök végtelenül elegáns öltönyét, 2017. május 23-án, Svájcban elhunyt. Roger Moore, a nálunk is majdhogynem kultikus magasságokba emelkedett Az Angyal, a Minden lében két kanál, valamint 7 mozifilmben James Bond megformálója 89 évesen távozott közülünk.

Őszintén szomorú vagyok, és azt hiszem, sírni fogok, ha beszélek róla. Roger volt a tökéletes úriember, akiért minden barátja rajongott” – mondta Sir Roger Moore-ról a halálhírét követően egy másik angol színészlegenda, Michael Cain. És valóban, ő volt a mintapéldája a klasszikus angol gentleman típusának, aki végtelenül méltóságteljesen élte életét méret után készített, háromrészes öltönyében, hogy igazi nagyságként 7 évtizeden át íveljen színészi karrierje. Halálát, amely „a rákkal vívott rövid, de bátor csata” után következett be, gyerekei közölték a nyilvánossággal.

Leginkább a James Bond-sorozat – Sean Connery és George Lazenby utáni – harmadik inkarnációjaként volt a legismertebb a filmvilágban, ezt megelőzően azonban a tévében már rajongók seregét nyerte meg magának Az Angyal (1962-1969) és a Minden lében két kanál (1971-1972) című sorozatok főszereplőjeként (utóbbiban Tony Curtis partnereként). A kamerák világán túl sok időt szentelt humanitárius tevékenységeknek is, 1991-ben a UNICEF jószolgálati nagykövete lett.

Roger George Moore 1927. október 14-én született Londonban. Miután az 1950-es években modellként dolgozott, az MGM hétéves szerződést kötött vele. Korai filmjei azonban nem voltak különösebben emlékezetesek, kezdve a Félbeszakított dallamtól A király tolvajáig (mindkettő 1955), ezért a nagyvászonról a képernyőre váltott, ahol aztán valóban belekóstolhatott a sikerbe. „Korai színészi éveim alatt azt mondogatták nekem, ahhoz, hogy sikerrel járj, személyiségre, tehetségre és szerencsére egyforma mértékben van szükséged. Részemről ez 99% szerencsét jelentett. Nem elég, ha tehetséges vagy, de nem vagy a megfelelő helyen és a megfelelő időben” – nyilatkozta 2014-ben a Guardian-nek.

Áttörését a tévében az Ivanhoe című romantikus kalandsorozat jelentette 1958-59-ben, amelynek köszönhetően olyan sikerek születhettek a nevével fémjelezve, mint az 1957 és 1962 között öt évadot is megért westernszéria, a Maverick, és a már említett Az Angyal és Minden lében két kanál. Az előbbiben megformált, Simon Templar nevű kalandor figurája egyben belépőjegyet is jelentett a számára Hollywoodba, bár a vele készült kezdeti kémfilmek nem robbantották fel a jegypénztárakat.

Aztán következett a 007-es ügynök korszaka. Már korábban és többször is megkeresték Moore-t, hogy játssza el Ian Fleming-karakterét a mozivásznon, de akkoriban a televíziós kötelezettségei miatt szinte sohasem volt üresedés a naptárjában. Amikor aztán Sean Connery 1971-ben végleg a gardróbba akasztotta jól bajáratott titkosügynök öltönyét, Moore-t újra felkérték, így immár ő itta rázva és nem keverve vodka-martinijét az 1973-as Élni és halni hagyni című, nyolcadik James Bond-filmben. Eleganciája, sármja és kisugárzása olyannyira bevált 007-esként, hogy ezt követően további hat moziban (amellyel máig rekorder), 12 éven át hajthatott nőket, autókat és gonosztevőket a franchise-ban. Búcsúzására az 1985-ös Halálvágtában került sor, 58 éves volt ekkor. „Nincsen hátulütője annak, hogy engem már örökké Bonddal azonosítanak. Az emberek gyakran Mr. Bondnak is szólítanak, de egy cseppet sem bánom. Miért is tenném?

Miután átadta a stafétát Timothy Daltonnak, Moore tartott egy hosszabb szünetet, kilépett a reflektorfényből, és egészen 1990-ig nem vállalt filmet. Ekkortól is már csak néha tűnt fel a mozivásznon, ráadásul elég hatástalan produkciókban (Tűz, jég és dinamit, 1990; Telitalálat, 1990; Férfi a házban, 1994; A kalandor, 1996), valamint kisebb cameo vendégszereplésekként (Spice World, 1997; Hajó a vége, 2002).

1999-ben megkapta a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki fokozatát, majd jótékonysági tevékenységéért 2003-ban a lovagparancsnok fokozatot is, amelynek köszönhetően viselhette neve előtt a Sir kitüntetett megjelölést. Moore azon elhatározása, hogy a UNICEF jószolgálati nagyköveteként működött, Audrey Hepburnnel való barátságára vezethető vissza, aki szintén ezt a jótékonysági munkát végezte. „Lovagi kitüntetésem a humanitárius munkámért többet jelent nekem, mint a színészi karrierem. Biztos vagyok abban, hogy egyesek úgy gondolják: mit tudhat egy színész a világgal kapcsolatos égető kérdésekről? De, az UNICEF-nél dolgozva, szakértője lettem a dwarfizmus okaitól kezdve a szoptatás hasznosságáig rengeteg mindennek. Nagyon kiváltságosnak érzem magam.

Egyéb elismerései (a francia kormány kitüntetése, a Hertfordshire Egyetem tiszteletbeli doktorátusa) mellett Hollywood sem feledkezett el érdemeiről a tévés- és filmes világban: 2007 októberében, 80. születésnapja előtt három nappal csillagot kapott a Walk of Fame-en. Moore két könyvet is írt a Bond-korszakáról csakúgy, mint két önéletrajzot – az utolsót 2014-ben Last Man Standing címmel. Amikor 2012-ben a Time megkérdezte tőle, ki a kedvence Bondként, Sean Connery-ről a véleményét megváltoztatva Daniel Craig-et nevezte meg. Utolsó (befejezett) filmes szerepét Edelényi János 2016-os magyar-angol koprodukciós vígjátékában, a Jutalomjátékban alakította.

Közel 10 évvel ezelőtt Sir Roger Moore így nyilatkozott: „Kétféle módon öregedhetsz meg: elegánsan és hálásan vagy kicsinyesen és irigykedve. Én mindkettőt választottam.” Az egyik utolsó angol úriembert felesége, Kristina Tholstrup és három gyerekük gyászolja: „Köszönjük, apu, hogy voltál nekünk, és hogy annyira rendkívüli voltál oly sok ember számára!Isten Önnel, Mr. Bond!

Szilvási Krisztián

Forrás: theguardian.com, imdb.com, en.wikipedia.org, bbc.com

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

 

2017.05.24