371

Mundruczó Kornél filmje vegyes fogadtatást, de mindenképpen feltűnést keltett Cannes-ban

„Európának szóló provokatív politikai film a Jupiter holdja”

A külföldi kritikusokat megosztotta, a díszbemutató közönségét azonban elvarázsolta Mundruczó Kornél Jupiter holdja című, az Arany Pálmáért versenyző alkotása a 70. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Az újságírók méltatják a magyar versenyfilm nagyszabású és látványos képi világát és rendezői virtuozitását, a politikai és misztikus mondanivalót illetően ugyanakkor megoszlanak a vélemények.

A cannes-i Fesztiválpalota 2300 férőhelyes Lumiere termében a díszbemutató után hosszú percekig állva tapsolta a közönség a világpremieren a magyar film alkotógárdáját. Az első francia és nemzetközi kritikák többsége megjegyezte, hogy Mundruczó Kornélnak rendezői tehetsége okán Hollywoodban a helye, Richard Linklaterhez, Alejandro González Inárittuhoz, Steven Spielberghez, Ridley Scotthoz hasonlítják az alkotás formai megoldásait.

A Le Figaro szerint „az akciójeletekben nem lehet nem elképedni Mundruczó rendezői virtuozitásától”, s „ugyanilyen vizuális meglepetést okoz azzal, ahogy megoldja a szürrealista levitációs jeleneteket”. „A főhős súlytalansága, az alig burkolt krisztusi parabola viszont nem tudja elrejteni a nehéz üzenetet, már csak azért sem, mert Mundruczó Kornél egy zsánerfilm műfaji jegyein keresztül beszél a súlyos migránsproblémáról”.

A Le Monde szerint Mundruczó egy „homályos és alaposan kidolgozott allegória első kövét dobta be a cannes-i versenybe” azzal, hogy „egy, a rendőrség által megölt illegális szíriai bevándorlót feltámaszt és Krisztusként lebegtet a víz felett”. A cikkszerző Jacques Mandelbaum szerint Mundruczó Tarr Bélához és Nemes Jeles Lászlóhoz hasonló esztétikai érzékenységről tanúskodik. „A radikális filmes a Jupiter holdjában ugyanakkor olyan területre viszi a nézőt, ahova nem biztos még, hogy ha szeretné is, tudja követni”.

A Libération úgy látja, hogy „Mundruczónak azonkívül, hogy mindannyian az apokalipszis felé rohanunk, nincs igazán mondanivalója a korunkról”, csak elképeszti a nézőt olyan technikai megoldásokkal, amelyekkel gyorsan bejuthat Hollywoodba. Didier Péron kritikus szerint a néző olyan állapotban jön ki a vetítésről, mintha „egy mosógép használati utasítását próbálta volna meg a gépen ülve elolvasni, miközben az centrifuga programban működik”.

A The Guardian elismert kritikusa, Peter Bradshaw szerint nehéz a filmet műfajilag behatárolni: nem egyértelmű, hogy az alkotás „a menekültellenes paranoia szatírája, vallási parabola a bűnről és megváltástörténet, vagy pedig a szuperhős-mítoszt feldolgozó szerzői film”. A kritikus szerint a Jupiter holdja „nem hibátlan film, de a csillagokba tör”.

A Variety filmlap „lenyűgözően forgatott migránsthrillerként” értékeli a filmet, amely nem fogalmazza meg egyértelműen azt, amit mondani szeretne. A Screen International pedig „furcsa keveréknek” tartja az alkotást, amely olyan, mintha Az ember gyermeke című filmet vegyítették volna egy X-men-filmmel. A Hollywood Reporter úgy látja, hogy a film történetvezetése nem ugyanolyan kreatív és gyönyörű, mint a rendezői megvalósítás, és így a mondanivalója zavaros marad.

Provokatív politikai film a Jupiter holdja, de elsősorban nem a magyar kormánynak üzen, hanem minden európainak, mert a menekültválság európai probléma – mondta el Mundruczó Kornél a magyar versenyfilm díszbemutatója előtt. A magyar rendező ötödik alkalommal kapott meghívást a világ legrangosabb filmfesztiváljának hivatalos programjába, ahol a Jupiter holdja 18 játékfilmmel versenyez a fődíjért, az Arany Pálmáért.

A látványos és pörgő ritmusú kétórás alkotás főhőse egy menekülő szír fiú, Aryan (Jéger Zsombor), akit meglőnek a szerb-magyar határon, de ő nem sérül meg, hanem csodálatos módon repülni kezd. A menekülttábor meghasonlott orvosa, Dr. Stern Gábor (Merab Ninidze) azonnal üzletet lát a fiú képességében és útlevelet ígérve neki kicsempészi őt, miközben az idegenrendészeti hatóság egyik vezetője (Cserhalmi György) személyesen veszi őket üldözőbe.

Mundruczó Kornél a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem egyszerűen egy menekültfilmet akart csinálni, hanem az előző, a Fehér Isten című filmjéhez hasonlóan különböző nézőpontokból akarta megvizsgálni ugyanazt a történetet. A Jupiter holdja saját bevallása szerint elsősorban a hittel és a megváltással kapcsolatos kérdésekre keresi a választ több szempontból.

A főhős szerinte ugyanúgy értelmezhető szuperhősként, mint angyalként, de a film nem ad rá egyértelmű választ, mert nem tudható előre, hogy a néző elhiszi-e a csodát, amit lát vagy sem. Ezért nehéz műfaji címkét is a filmre ragasztani Mundruczó szerint, akit elsősorban a gyerekkorában olvasott magyar és szovjet fantasy- és sci-fi történetek inspiráltak arra, hogy egy nagy akciófilm mögé rejtse azokat az alapvető kérdéseket, amelyek foglalkoztatták.

A rendező hangsúlyozta: jóllehet a történet Budapesten játszódik, alapvetően az európai identitás a film témája, azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent ma Európa és hova jutott az elmúlt évezredben. A menekültválság szempontjából Mundruczó szerint „Magyarország rossz példa, de ez a példa bárhol elterjedhet”. Véleménye szerint Magyarország ugyanakkor „belülről nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek kívülről látszik”, s az igazi probléma inkább az, hogy Kelet-Európában elvesztettük a tudásunkat arról, hogy mit is jelentett valóban Európa. Szerinte azonban ez nem tipikusan magyar gond, hiszen amikor külföldön dolgozik, mindenhol ezzel találkozik. „Ez az, ami személy szerint igazán nyugtalanít” – mondta.

Mundruczó újságírói kérdésre nem tagadta, hogy a film értelmezhető hazája politikai és társadalomkritikájaként, ugyanakkor nem csak ez a film célja. „Igen is meg nem is” – fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az újságíróknak vagy a politikusoknak megvannak a menekültválságra a meggyőződésük szerint adandó bal-, jobb-, vagy szélsőjobboldali válaszaik, ő egy „politikailag inkorrekt” filmet akart csinálni, amelyben olyan dolgokat tett egymás mellé, amilyeneket nem szokás, mégpedig azért, hogy új kérdéseket tegyen fel a nézők számára.

A Jupiter holdja című filmet a magyar közönség június 8-tól láthatja a mozikban az Intercom forgalmazásában. Az alkotás magyar-német koprodukcióban készült a Proton Cinema gyártásában, és a Magyar Nemzeti Filmalap 697 millió forint értékű támogatásával. A filmet támogatta az Eurimages, a ZDF-ARTE, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Medienboard Berlin-Brandenburg és az NRW. A film főszerepeiben Jéger Zsombor, Merab Ninidze, Cserhalmi György és Balsai Móni látható. A forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Jancsó Dávid, a látványtervező Ágh Márton, a zeneszerző Jed Kurzel.

Forrás: MTI

2017.05.22