742

A Honvéd ligeti Szabadság-szobor

Várostörténeti puzzle 92. rész – Bedő Mónika írása

Az 1848/49-es szabadságharcban elesettek emlékének megörökítését a Győri Honvédegylet tagjai vetették fel először. Rómer Flóris is támogatta az indítványt. Gróf Zichy Ottó, az egylet elnöke 1861-ben a vásártérnek a vasúti pályaudvar és az azzal szemben lévő Peregi és Mersits házak közötti teret találta alkalmasnak a Honvéd liget kialakítására és benne egy szobor vagy emlékmű létesítésére.

A Honvédegylet vezetői a terv megvalósításához a városi tanács támogatását kérték. 1861-ben a tér kijelölése megtörtént, és még ez évben a hazafiak által gyűjtött pénzből sor került a rendezésre és körbefásításra, melyekről az akkori napilap is tudósított.

Győri Közlöny, 1861. március 14.:

Győri Közlöny, 1861. április 14.:

A liget felügyeletére a Dr. Rómer Flóris, Buziássy Károly és Örömi József tagokból álló választmány kapott megbízást. A Honvédegyletet azonban feloszlatta az abszolutista kormányzat, és utána megtiltott mindennemű összejövetelt. A továbbiakban a városi tanács gondoskodott a park gondozásáról. Az 1867-es kiegyezésig az aradi vértanúk emlékére évenként megtartott gyász istentisztelet volt az egyetlen, ahol a 48-as honvédek zavartalanul emlékezhettek a meggyilkolt bajtársaikra.

1870 áprilisában a Győrvidéki Honvéd Segélyező Egylet nevében gróf Zichy Ottó elnök, Szauter Ferenc alelnök és Egerváry József tettek javaslatot a már kialakított liget gondozására. 1870. május 5-én a városi tanács hivatalosan is átvette a ligetet, és a Báró Bésán János által adományozott 2000 darab akácfával beültette azt, melyről a Győri Közlöny is tudósított.

Győri Közlöny, 1870. május 5.:

A szabadságharc méltó megünneplése és megörökítése érdekében az 50. évforduló kapcsán országos mozgalom bontakozik ki. Győr város tanácsa 1897-ben bizottságot küldött ki a jubileumi ünnepség előkészítésére. A következő javaslatot terjesztették elő: 1898. március 14-én este a város általános kivilágítása, március 15-én reggel a város általános fellobogózása, zászlós felvonulás, délelőtt istentisztelet a felekezeteknél. Délelőtt díszközgyűlés a Lloyd-ban, melyre az idős honvédokat is meghívják, délután 5 órakor népgyűlés a Lloyd-ban és a Nádor szállóban. Este a színházban a főgimnázium és a főreáliskola diákjai adnak ünnepi műsort.

A délelőtti díszközgyűlésen szólalt fel Kiss Ferenc főjegyző, aki indítvánnyal állt elő, melyet a jelenlévők elfogadtak, és megbízták a városi tanácsot az emlékmű felállításának megvalósításával.

Győri Hírlap, 1898. március 17.:

Az emlékmű elkészítésével Csányi Károly (1873-1955) győri születésű építészt bízták meg. Sáry István kutatásaiból tudjuk, hogy Csányi a tervet és költségvetést 1900. július 25-én adta be, mellyel a bizottság csak nagy késéssel tudott foglalkozni, mivel várta a Honvéd liget tervbe vett rendezését. Mivel ez a folyamat elhúzódott, ezért mégis bírálat alá vették a tervet.

Csányi elképzelése szerint: „az obeliszk egy méter magas feltöltés felett 5 méter magasra emelkedik, tetején a repülni készülő sassal, mint a felszabadult gondolat jelképével. Az emlékmű falazott alépítményen nyugszik, s e felett van a négyzetes alaprajzú lábazat, négy oldalán koszorú-tartókkal. Innen az emlékmű csonka gúla alakban folytatódik, s befejezésül egy vagy mind a négy oldalán a feliratok számára táblákat kívánnak elhelyezni. Az emlékmű anyaga mészkő, a tábla gránit, a sas bronzolt cinköntvény lenne. A költségvetési tervezet 3600 koronát tett ki. A tervezettel kapcsolatban a bizottság véleménye az volt, hogy az oszlop az alsó padkától a felsőig egy darabból készüljön. Birkmayer János győri kőfaragó véleménye alapján ez többrészesre módosult. A bizottság tagjai a koszorú-tartókat elvetették, s helyettük az obeliszk alsó részére bronz cserkoszorút javasoltak „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” felirattal. A talpazaton öntött betűkkel „Az 1848. március 15-i események emlékére emelte Győr szab. Kir. város közönsége” felírást határozták el” (Idézet Sáry István tanulmányából)

A kivitelezésre több jelentkező akadt: Seenger budapesti, Birkmayer és Réti győri kőfaragó mesterek adtak ajánlatot. A szobrászmunka elkészítésére Márkup Béla szobrászt kérték fel.

Győri Hírlap, 1902. május 21.:

Magyarország, 1902. május 22.:

A pályázatot végül Birkmayer János nyerte meg.

Győri Hírlap, 1902. május 28.:

Dunántúli Hírlap, 1902. május 29.:

A szobor felavatását a Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján tartott ünnepségek keretében tervezték.

Dunántúli Hírlap, 1902. augusztus 10.:

Az alapozási munkákat 1902 nyarán kezdték el, és augusztus végén a Győri Hírlap már az elkészült alapról tudósított.

Győri Hírlap, 1902. augusztus 28.:

Közben folytak az ünnepség előkészületei is.

Győri Hírlap, 1902. szeptember 3.:

Győri Hírlap, 1902. szeptember 7.:

Győri Hírlap, 1902. szeptember 11.:

Budapesti Hírlap, 1902. szeptember 14.:

Győri Hírlap, 1902. szeptember 14.:

Győri Hírlap, 1902. szeptember 16.:

A szobor turul alakja szeptember 16-án megérkezett, és másnap fel is állították a végleges helyére.

Győri Hírlap, 1902. szeptember 17.:

A szobor felavatására a Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára összehívott díszközgyűlés keretében 1902. szeptember 19-én került sor. Az emlékmű leleplezésében több ezres tömeg vett részt, melyről a korabeli sajtó részletesen tudósított.

Győri Hírlap, 1902. szeptember 20.:

A Honvéd liget kertészeti, parkosítási munkálatait Smetana József oroszvári főkertész végezte el 1903 szeptembere és 1904 márciusa között. 1906-ban a városi tanács 50 darab fekete juharfa ültetését rendelte el.

Morajlás, 2014. február:

A Honvéd Ligetet 2008-ban felújították és ugyanezen év augusztusában át is adták.

A Szabadság-szobor ma:

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Sáry István: A Honvéd ligeti szabadság-szobor. In: Győri Városvédő füzetek, 2. Győr, 1988. p. 9-13.
Grábics Frigyes: Adatok a Kossuth-kultusz győri eseményeiről. In: Arrabona 40. Győr, 2002. p. 355-368.
Győr parkjai – A Honvéd liget története. In: Morajlás, 2014. február
www.romerfloris.hu

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak. Az utolsó kép Csendes Richárd fotója.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves

2017.05.18