De ne kanyarodjunk ilyen messzire, nézzük inkább ezeket a cipők készítését és reparálását is megoldó mestereket. Bár egyesek szerint a cipőt a cipész készíti, a suszter az csak javít, de ez nem igaz. Már csak azért sem, mert néha most is hordom azt az apámtól örökölt szandált, amit egy inkább csak javítással foglalkozó suszter, a Farkas Feri bácsi készített úgy a 70-es évek vége felé Gasztonyban.

Aminek először a felső részét szabta ki bőrből az éles suszterkéssel, majd ezt összevarrva ráhúzta az egészet a kaptafára. Ahol a suszterkalapáccsal formára igazgatta, majd rávarrta a talp felső rétegét, amire aztán faszegekkel rögzítette a kopóréteget is. Ezután jött a sarok kialakítása és rögzítése, végül pedig a spicc- és a sarokvasak elhelyezése. Mert ezek a szandálokra is kellettek.

Nagyjából ez lenne a munkamenet, de hát volt itt közben sok olyan mesterfogás, amit nem tudott minden földi halandó. És a kaptafa, a kés meg a kalapács mellett fontos szerephez jutott a háromágú „kaptavas”, a suszterfogó és a többféle ár is. Ez utóbbi lyukasztotta ki a varráshoz a bőrt, vagy a felszögeléshez a talpat. Az összes többi szerszámot és segédeszközt megtalálhatják a Herman Ottó Múzeum vagy a nyíregyházi Jósa András Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban. Ez eddig mind rendben is lenne, csak azt nem értem, hogy az alacsony, háromlábú szuszterszéken való kuporgás mire volt jó. Mert ez a felhúzott térdekkel való ülés inkább kuporgás volt, talán így a munkadarabot az ölében tartva, combjai közé szorítva is dolgozhatott a mester? Ezt csak sejtem, és nem is ismerek olyan susztert már, akitől ezt megkérdezhetném.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu