517

A Ferenczy-család Kápolnásnyékre költözött


Ferenczy Károly a magyar impresszionizmus egyik iskolateremtő nagymestere, a Nagybányai Művésztelep létrehozója, majd a szentendrei művészeti élet megteremtője, akinek művészetével a kápolnásnyéki Halász-kastélyban május 1-jén nyílt kiállításon ismerkedhetnek meg a látogatók.

Egy család – három iskolateremtő művész. Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni címmel nyílt meg május 1-jén a tárlat, amelynek darabjait a szentendrei Ferenczy Múzeumból 11 hónapra kapták kölcsön a kápolnásnyékiek, akik a Ferenczyek mellett mostantól a kastély egykori tulajdonosaival is megismerkedhetnek, Bányai Balázs történész ugyanis egy állandó kiállítást rendezett az épület történetéről – mondta el L. Simon László országgyűlési képviselő, a tárlatot rendező Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója.

A megnyitón elhangzott: Kápolnásnyék Vörösmarty Mihály szülőfaluja, az erősen romos állapotban álló szülőházát azonban alig lehet látogatni – fejezte ki sajnálatát a kiállítást megnyitó Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a FIDESZ frakcióvezetője. Hozzátette: dicséretes, hogy a sokszor egyébként múzeumi raktárakban álló műtárgyakat vidéken állítják ki.

A hazai, múzeumi tulajdonban álló műtárgyak körülbelül 99 százaléka pihen raktárakban, a Magyar Nemzeti Galéria mintegy egymillió tétele közül valamivel többet, mint ezret lehet majd kiállítani az új épületben – ezt már Gulyás Gábor kurátor, a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója mondta el. Rengeteg mű keletkezett az elmúlt egy évszázad alatt, az említettek pedig mind nagyon magas színvonalú munkák, ezért is nehéz mindet kiállítani. A megnyitón elmondta: Ferenczy Károly a modernitás egyik legfontosabb művésze, a magyar impresszionizmus egyik iskolateremtő nagymestere, a Nagybányai Művésztelep létrehozója, majd a szentendrei művészeti élet megteremtője volt.

Ferenczy Károly (1862-1917) a századelő magyarországi festészetének kiemelkedően fontos mestere volt. Lánya, Ferenczy Noémi (1890-1957) a gobelinművészet legnagyobb hazai alakjaként, fia, Ferenczy Béni (1890-1967) a modern magyar szobrászat és éremművészet nagy hatású megújítójaként került be a művészet történetébe. A művészdinasztia három tagjának műveiből válogató kiállítás a 19. század végétől az 1950-es évekig terjedően több történelmi korszakot fog át. Az alkotók még a küzdelmesebb időszakokban is mindvégig hűek maradtak művészetük alappilléréhez, a munka iránti tisztelethez, alázathoz és elkötelezettséghez.

Tavaly nyáron nyitotta meg kapuit – többéves felújítás után – a kápolnásnyéki Halász-kastély. A 19. század elején épített klasszicista kúria (amelyet a névadó dabasi Halász Gedeon megbízásából az 1910-es években neobarokk stílusban alakítottak át) az MKB Bank fantasztikus képzőművészeti anyagával debütált mint kiállító intézmény. Második tárlata a mostani, Egy család – három iskolateremtő mester címet viselő kiállítás.

Sok magyar művészcsaládot ismerünk, ahol a nemzedékek egymásra örökítették a tehetséget és a szaktudást. A képzőművészet azonban nem olyan, mint a zene vagy a matematika, hogy a szerencsés génekkel könnyen csodagyerekké válhat valaki. De kivételek is vannak: Ferenczy Károlyról és lányáról, Ferenczy Noémiről ezt mindenképpen elmondhatjuk. Ferenczy Károly 1862-ben született Bécsben, előkelő német származású polgári család sarjaként. A középiskolát már Pesten végezte, és bár hivatalnoki állást szántak neki, elcsavarta fejét a képzőművészet egy Fialka Olga nevű tehetséges festőnő személyében. Ferenczy több évig tanult neves európai akadémiákon, majd társaival együtt 1896-ban megalapította a Nagybányai Művésztelepet, a modern magyar festészet bölcsőjét. Bár sok markáns tanár akadt Nagybányán, az egyik kulcsfigura, aki az impresszionista és posztimpresszionista franciás stílust átültette a magyar tájra, éppen Ferenczy Károly volt. Október című, napernyős plein air jelenete a nagybányai iskola legismertebb műve.

Felesége, Olga felhagyott az alkotással és a családnak szentelte életét. Első gyermekük, Valér festő és grafikus lett, bár túl nagy karriert nem futott be. Ő nem is szerepel a kiállításon – annál inkább az ikrek, Béni és Noémi. Béni a szobrászatot választotta, és bár a 20. század történelmi viharai között sok lehetősége nem volt tehetségét kibontakoztatni, így is a szentendrei művészet fontos képviselője és a modern plasztika stílusteremtő mestere lett. Nála is fontosabb szerepet kapott Noémi, akit a modern magyar gobelinművészet megteremtőjeként ünnepeltek már kortársai is. Nemcsak a kárpitok mintáját tervezte meg, de meg is szőtte azokat, a magas művészethez illő rangú monumentális műfajt teremtve.

A szentendrei Ferenczy Múzeum által rendezett kiállítás e három korszakos jelentőségű alkotó műveiből ad reprezentatív válogatást a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

Takács Erzsébet
Fotók: Csákvári Zsigmond
Forrás: kultura.hu

2017.05.09
1