664

Ahol VIII. Edward nyaralt


Balatonföldvár egy 1907-ben kiadott adatsor szerint a déli part legfelkapottabb üdülőhelyévé vált. Alapítása után tíz évvel ez az eredmény szinte példátlan. A siker jellemzésére néhány adat: az állandó lakosok és a vendégek száma közötti arány Földváron nyolcszoros, míg Siófokon csak kétszeres.

A település fejlődésének nagy lökést adott, hogy 1912-ben hivatalosan gyógyfürdővé is vált. A gyógyvíz kútja kétszáz méter mélységből hozta fel a 18,5 fokos, káliumban, magnéziumban, vasban és más ásványi anyagokban gazdag vizét. A gyógyvizet vagy a helyszínen, az ivókúra részeként itták, vagy szénsavval dúsítva palackozták. Az első világháború utáni szintén rendkívül gyors és nagy fejlődést jelzi, hogy 1929-ben már 130 villa és 6 szálloda volt az üdülőtelepen. Hat teniszpályát és egy 36 holdas golfpályát is kiépítettek. Élénk kulturális élet kezdődött, egymást érték az ünnepségek, hangversenyek, sportversenyek. A sajtó is felkapta a földvári sikertörténetet, és a harmincas évek közepére már a külföldi érdeklődés is nagy méreteket öltött. 1935-ben például arról számoltak be, hogy Földvár nemzetközi fürdőhely lett, tele van angolokkal, olaszokkal és németekkel. Nem hiányoztak a magyar előkelőségek sem, miniszterek, politikusok, maga Horthy Miklós kormányzó is gyakori vendég volt itt a Satzger családnál. Óriási szenzáció volt, hogy 1937-ben két héten át Földváron nyaralt a volt angol király, VIII. Eduárd, majd Windsor hercege, természetesen feleségével, aki miatt 1936-ban néhány hónap uralkodás után otthagyta a trónt. Balatonföldvár az idegenforgalomból származó bevétele jelentős részét a település fejlesztésére fordította, többek között ennek köszönhető, hogy az 1930-as évek végére népszerűsége minden korábbinál magasabbra szökött. A korszerűen felszerelt szállodák, a gondosan karbantartott parkok és utak és a szórakozás, kikapcsolódás újabb és újabb formái sok vendéget csábítottak ide. Kaszinók alakultak, egyre magasabb színvonalú, változatos kultúrprogramokat rendeztek, sőt a füredihez hasonló Anna-bálokat is rendeztek.

A sportversenyek is az idegenforgalmat szolgálták (a képen a Sport pavilon látható). 1935-ben például nemzetközi sporthetek voltak Földváron, melynek programjában sok minden volt: vitorlázás, motorcsónak verseny, tenisz és autóverseny, lovaspóló, Balaton átúszás, vízilabda és öttusa. A hagyományossá vált sporthétnek 1941-ben 893 – köztük 200 külföldi – versenyzője volt, 43 ezer néző vett jegyet. A második világháború természetesen rövid időre megakasztotta a földvári, de az egész balatoni idegenforgalom fejlődését, majd az 1950-es évek közepétől újabb fellendülés kezdődött, hat szállodában indult újra az élet, és villámgyorsan kialakult a fizetővendég szolgálat is. Egyetlen adat 1970-ből: egy-egy nyári hétvégén Földvár lélekszáma megtízszereződött. Ebben jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a világháború után kettészakított Németország keleti és nyugati részének lakói jószerével csak nálunk, Magyarországon – többnyire a Balatonnál – találkozhattak egymással. A rendszerváltás után hullámvölgybe került a balatoni turizmus, ám alig néhány év elegendő volt arra, hogy – Balatonföldváron legalábbis  – ismét fellendülés következzen be: a város erdélyi, német, francia, svájci és finn településekkel kötött testvérvárosi szerződést, ennek következtében sok-sok csoport látogatott ide. Rengeteg újszerű kulturális és sport programmal állt elő a település, amelyek ma már tömegeket vonzanak.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu

2017.05.05