Denis Hayes és barátai kezdeményezték, hogy az 1990-es évek legyen a környezet évtizede, mert tovább pusztul környezetünk: az ipar jelentősen szennyezi ma is a levegőt és a vizeket, irtják az őserdőket, a sivatagok terjeszkednek, nő az üvegházhatás, amely beláthatatlan következményekkel jár néhány évtized múlva. A szándék aztán világmozgalommá vált: a Föld napja „az egyetlen esemény, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek”.

Magyarország az elsők között csatlakozott a mozgalomhoz, a környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt. 1990. április 22-én rendezték Magyarországon az első Föld napját, már akkor, az első alkalommal több száz település vett részt a megmozduláson. Ez a nap lehetőséget teremt egyéneknek és közösségeknek arra, hogy a környezeti gondokra odafigyeljenek.

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. Magyarországon is évről évre egyre többen érzik úgy, hogy megpróbálnak valamit tenni a Föld érdekében legalább ezen a napon: fát ültetnek, vetélkedőket, rajzpályázatot hirdetnek, takarítást szerveznek, és ma már nem csak a Föld napján. Az évek során előadásokat, tudományos konferenciákat tartottak, hulladékgyűjtést, koncertet és más programokat szerveztek. Egyre több oktatási intézmény, önkormányzat, vállalat kapcsolódott a Föld napjához. 2000 után még több ország csatlakozott, és hívta fel a figyelmet ezen a napon a környezeti veszélyekre, hiszen az emberiség felelőssége valóban közös.

Az elmúlt évtizedekben fontos változások történtek, szigorú intézkedések és törvények születtek. Bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, lehet vásárolni környezetbarát termékeket, napelemek és szélkerekek segítik az energiaellátást, egyre több kerékpárút épül. Még mindig sok azonban a felesleges fogyasztás, az energiapazarlás, rengeteg a szemét, és az autók tömegei bocsátják ki a kipufogógázt.

Az éghajlatváltozás napjaink egyre fenyegetőbb világméretű problémája. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben egyre fokozódott. Tennünk kell ellene, hogy elkerüljük a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést, amely súlyos, visszafordíthatatlan következményeket okozna bolygónk életében, alatta kell tartani ezt az értéket. Gondoljunk arra, hogy mára jelentősen megváltozott a Föld éghajlata, egyre több a szélsőséges időjárási jelenség, olvadnak a gleccserek, amelyek egyben az emberiség hatalmas édesvíz készletei. A sarki jégtakarók olvadása pedig a világtengerek vízszintjének emelkedésével jár, és ezáltal az alacsonyan fekvő tengerparti városok eltűnésével. S bár régebben is volt már klímaváltozás, de nem néhány évtized, hanem több ezer év alatt történt.

Sokat tettünk már környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de még mindig nem eleget. Ezt bizonyítja az is, hogy a mérések 1900 körüli kezdete óta 2016 volt az eddigi legmelegebb esztendő a Földön. Évek óta újabb és újabb melegrekordok dőlnek meg. Cselekedjünk együtt, nincs idő a további halogatásra! 2100-ig szinte teljesen ki kellene vonni a fosszilis tüzelőanyagokat (kőolaj, földgáz, szén); 2016-ban az ENSZ 22. klímakonferenciáján 47 ország vállalta, hogy minél előbb átállítja energiatermelését megújuló energiaforrásokra.

A világ vezetőinek minél előbb megoldásokat kell találni az éghajlatváltozás problémájára. Az emberiség előtt álló egyik legnehezebb feladat, hogyan építhetünk fel egy környezeti szempontból fenntartható világot. Számos kérdést tehetünk fel: „Mennyi embert képes eltartani a Föld?”, „Mekkora területet kell elvennünk a természettől ahhoz, hogy megtermelje mindazt, amit elfogyaszt, és az okozott környezeti ártalmakat is közömbösítse?”

2015-ben 113 országban közel 20 millióan költöztek új lakóhelyre az időjárás változása, az ivóvíz miatt – több mint kétszer annyian, mint amennyien erőszakos konfliktusok következtében. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre! A 24. órában vagyunk – cselekednünk kell, mert az emberi társadalmak jóléte a Föld ökológiai rendszereinek működőképességétől függ. Alkalmazkodni kell, megoldani a sürgető problémákat, hogy javuljon életünk minősége, de a Földünk is megmaradjon ilyen állapotában, ne pusztítsuk tovább!

Hiába tesz azonban valamit ma már több mint egymilliárd ember közel 200 országban a Föld napján a jövőnkért. Minden nap tenni kell környezetünk védelme érdekében, mert ahogy a Föld napja egyik jelszava is mondja, „Egyetlen nap kevés...”. Legyen minden héten, minden nap a Föld napja! A „Mit tehetsz Te?” mozgalom lényege, hogy megmutassuk, egyszerű cselekedetekkel is jobbá tehetjük a körülöttünk lévő világot. Elegendő, ha jobban odafigyelünk cselekedeteinkre, és azok következményeire. Ha minden nap teszünk valami apróságot, tudatosan vásárolunk, közlekedünk, választunk, máris tettünk valamit. Ehhez hozzátartozik a tájékozódás, mert ha tudjuk például azt, hogy mennyi idő alatt bomlik le egy műanyag reklámtáska vagy egy üdítős doboz, mekkora a húsfogyasztás környezeti terhe, akkor már azt is tudjuk, mit kell tenni. Az odafigyelés legyen életünk szerves része! Végre rá kell ébrednünk arra, hogy ne mindig másoktól várjuk a megoldást, hanem mi magunk tegyünk a saját és utódaink jövőjéért.

„A Föld nem a miénk, csak unokáinktól kaptuk kölcsön!”

Sulyok Attiláné

Források: fna.hu, 24.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.