306

Négy mesekönyv áprilisra

Könyvajánlók

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kapcsán ajánl a figyelembe az olvasoterem.com négy olyan könyvet, amelyekkel a kicsiknek nagy örömet lehet szerezni ezen a tavaszon: Tóth Krisztina Felhőmeséi, Bíró Szabolcs első mesekönyve, egy díjnyertes skandináv könyv és egy vicces Walliams-regény.


Tóth Krisztina: Felhőmesék

Elsőként Tóth Krisztina legújabb, március végén megjelent mesekönyvét, a Felhőmeséket ajánljuk, amelyet Timkó Bíbor rajzai illusztrálnak. Az 55 oldalas, keménytáblás kötet a Magvető Kiadó gondozásában látott napvilágot és öt mesét tartalmaz a Pixel, a Pillanatragasztó és az Akvárium szerzőjétől. A mesékből megismerhetünk egy csodálatos kislányt, Lilit, aki kíváncsi, tele van ötletekkel, és mindig helyén van a szíve, ha arra van szükség.

A mesék varázslatosak: az egyik egy kis denevérről szól, aki madár akart lenni; egy másik a kis halról, akinek megsérült az uszonya. A gyerekek azt is megtanulhatják, hogyan élnek a szappanbuborékok, és hogy mit tud meg Lili egy majdnem százéves bácsitól és a vízisiklók királyától.

A könyvbe, amelyet egyébként 4-100 éveseknek ajánl a Magvető Kiadó, nálunk bele is olvashattok: itt van egy teljes mese a könyvből, az illusztrációkkal együtt.

 

Håkon Øvreås: Barni, a szuperhős

Másodikként egy olyan könyvet ajánlunk, amely skandináv, többszörös díjnyertes és egy szuperhősről szól. Csupa olyan jellemző, amelyek egy alkotás esetében mostanában mind pluszt jelentenek. Na de ez gyermekkönyv!

Håkon Øvreås Barni, a szuperhős című könyvének főszereplője nappal Arnold, azaz egyszerűen csak Arni. De ha lemegy a nap, átváltozik Barnivá, a szuperhőssé, aki nem fél senkitől és semmitől. Éjjelente felveszi a Barni-jelmezt, kezébe szorítja nagyapa zsebóráját, és ecsetjével meg egy vödör barna festékkel hőstetteket hajt végre. Például lefesti a fakunyhóját leromboló nagyfiúk biciklijét. Közben össze-összetalálkozik nemrég elhunyt nagypapájával, aki magányosan üldögél egy kövön, és tanácsokkal látja el a sok problémával küzdő kisfiút. És mindeközben Arni (vagy Barni?) nagyszerű barátokra is szert tesz.

A mély együttérzéssel megírt norvég gyerekregény merész témákhoz nyúl, például a gyászhoz vagy a gyerekkori traumák sorához (rivalizálás, beilleszkedési nehézségek, zsarnokoskodás és erőszak, megfélemlítés, fenyegetés és fenyegetettség…), s mégis kedves, humoros és szórakoztató könyv marad. A gyász és a barátság témáját nem didaktikusan (!) feldolgozó, a fantasztikumot és a realitást kellőképpen elegyítő gyermek- és ifjúsági művek egyik legkiemelkedőbb kortárs darabja.

A könyv nagyon jó kritikákat kapott már 2013-as norvég megjelenésekor is. Számos kisebb-nagyobb irodalmi díj után 2014-ben elnyerte az Északi Tanács Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díját, azaz a „kis Nobel-díjat”. Itthon a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg, 7-14 év közöttieknek ajánlják.

 

David Walliams: A nagy szökés

A Kolibri Kiadónál 2017. április közepétől kapható David Walliams újabb, 10-14 évesekhez szóló, sziporkázóan vicces regénye, A nagy szökés. A történet főszereplője Bunting repülőalezredes, aki papucsban jár, mégis egyenruhát visel. Sodóval eszi a konzervsonkát, és néha azt is elfelejti, hogy az unokáját Jacknek hívják.

Jack nagyapja fiatalkorában vadászpilótaként harcolt a II. világháborúban, és most, majd negyven évvel később is csak arra vágyik, hogy imádott gépével a magasba emelkedhessen. Sőt, tulajdonképpen azt hiszi, még véget sem ért a háború. Ezt körülötte mindenki rosszul viseli, kivéve Jacket, aki a világon mindenkinél jobban szereti őt. Így hát, amikor az öreg úr idősek otthonába, a hátborzongató Alkonyi Hajlékba kerül, Jack mindent elkövet, hogy kimentse őt a gonosz Emse főnővér és a szörnyeteg ápolók fogságából. S ezzel kezdetét veszi a zuhanó repülés életük legnagyobb kalandjába.

Az 1971-ben született brit David Walliams a hazai olvasók előtt egyáltalán nem ismeretlen, hiszen magyarul számos könyvét kiadta már a Kolibri Gyerekkönyvkiadó. A komikusként, színészként és televíziós személyiségként is ismert Walliams kiérdemelte a 21. század Roald Dahlja címet, 2011-ben pedig a Büdöss úr című könyvével elnyerte a Lincolnshire Young People’s Book Awardot.

 

Bíró Szabolcs: A sárkány, aki nem akart aludni

A Manó Könyvek gondozásában jelent meg Bíró Szabolcs első mesekönyve, az A sárkány, aki nem akart aludni című, Korsós Szabina nagyszerű rajzaival. A szlovákiai magyar író a székirodalom fogalmának megalkotója – a szerző kerekesszékben él, ezt a helyzetet pedig humorosan, ironikusan fogja fel. Innen ered a székirodalom kifejezés. Eddig többnyire kaland- és történelmi regényeket írt, 2017-ben azonban más műfajban is próbát tett. (A mesekönyve mellett azért ajánljuk a figyelmetekbe az Elveszett csillagok című ifjúsági kalandregényét is, amely a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg.)

A mesekönyv főszereplője Sárkányfi, a sokszögletű kerekerdő szelíd, játékos lakója, aki felesleges időpocsékolásnak tartja az alvást. Egy este elhatározza, hogy többé nem hajlandó aludni. Elindul hát az erdőben, hogy társakra találjon az éjszakai időtöltéshez. Különös útja során találkozik Kuruttyal, a békával, Fincivel, a mezei egérrel, Usus-szal, az örvös medvével, és Aszklépiosszal, az erdei siklóval, akiknek azonban nem fűlik a foguk az éjjeli játszáshoz.

Vajon miért küldik el mindnyájan Sárkányfit? És vajon ha mindenki alszik, akkor Strix, a bölcs, öreg, szakállas bagoly miért van ébren? Talál-e a kis piros sárkány éjszakai játszótársat, vagy helyette megtanulja, hogy pihenésre mindenkinek szüksége van? Na és milyen ára van annak, ha valaki éjszakánként szeretne ébren lenni?

Bíró Szabolcs mesekönyve ezekre a kérdésekre keresi a választ, és leginkább azoknak a kis sárkányoknak szól, akik szintén úgy gondolják, hogy aludni teljesen felesleges dolog.

Simon Attila
Forrás: olvasoterem.com

2017.04.21