Michelangelo Buonarotti: Vigadtak s búsultak
A nagypéntek az evangéliumokban Jézus kereszthalálának és temetésének napja. Ez hívők számára kettős jelentéssel bír. Egyrészt Jézus földi életének végét jelenti, ugyanakkor a megváltás ígéretét is magában hordozza. Krisztus tudatosan vállalt szenvedése, önfeláldozása megrendíti a keresztény embereket, legyenek azok egyszerű világiak, papok vagy éppen művészek. Ezért születhetett meg Pergolesi Stabat Matere, Bach Máté passiója és Michelangelo Pietája is.
Michelangelo Buonarotti: Vigadtak s búsultak
Vigadtak s búsultak az égi lelkek,
hogy nem ők, hanem te haltál halállal,
s a földi ember előtt véred által
megnyitottad zárt kapuját a mennynek.
Vigadtak, mert látták, hogy a teremtett
ember bukása poklából kilábal,
búsultak, mert a kínok garmadával
a szolgák szolgájává lett kereszted.
Honnét s ki voltál, jelezte szemének
hunytával az ég, föld kitárta vemhét,
hegyek rendültek, tajtékzott a tenger.
Sírjaikból az ősatyák kiléptek,
a démonok nyíttak, de a keresztség
Új életében ujjongott az ember.
(Fordította: Rónay György)
A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.