297

Török Ferenc: az 1945 a katarzisról, a szembenézésről szól


Az 1945 a katarzisról, a múlttal való szembenézésről szól – mondta el az MTI-nek adott interjúban Török Ferenc, a film rendezője az alkotás sajtóvetítése után a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A fekete-fehér alkotás a második világháború utáni első nyáron játszódik egy magyarországi faluban, ahol az emberek felejteni akarják a világégés borzalmait, és örömre, új kezdetre, gyarapodásra vágynak. Azonban a jegyző fiának esküvője napján megjelenik két ortodox zsidó, akikről senki sem tudja, hogy mit akarnak.

Az alkotás Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése alapján készült, a forgatókönyv a szerző és a rendező közös munkája. Török Ferenc felidézte: egy tíz oldalas novellából kellett egy 100 oldalas forgatókönyvet írni, miközben meg akarták tartani, hogy a cselekmény három-négy óra történéseit ölelje fel. Nagyon erős hatással volt az 1945-re Zinnemann Délidője, amelyben szintén nyáron, egy faluban három-négy óra alatt pereg egy megtisztító erejű dráma.

A film a western műfaji jegyeit, feszességét és tisztaságát idéző stílusához nagyon jól adta magát a magyar vidék, a napfényes aratás utáni hangulat – fűzte hozzá a leginkább a Moszkva tér című alkotásáról ismert 45 éves rendező, aki szerint a sok kalapos embertől, a gőzmozdonytól valóban „westernes” a film, a struktúrája alapvetően mégis a krimi logikáját követi: választ keres arra, hogy ki szerezte a legnagyobb hasznot a faluban az áldozatok kárára.

Török Ferenc hangsúlyozta: a magyar társadalom jócskán lemaradt, de nem késett el a múlt feldolgozásában, a holokauszt felelősségével való szembenézésben. „Szabad társadalomban élünk, ahol erre van igény” – jegyezte meg. Hozzátette azt is: a holokauszt sok szempontból nem a múlt, hiszen még sokan élnek a nemzedékből, amelynek minden tagja érintett volt valamilyen szinten, áldozatként, kollaboránsként, bűnösként vagy egyszerűen csak szemtanúként.

A rendező kitért arra is: sokan hasonlítják az 1945-öt a lengyel Ida című filmhez, amely szintén egy posztholokauszt történet. Ugyanakkor véleménye szerint az Ida inkább az elfojtásról, míg az 1945 inkább a katarzisról, a szembesülésről szól. „Ebben a faluban semmi nem megy úgy tovább, mint előtte. Valami gyökeresen meg fog változni” – fogalmazott. Az 1945 főbb szerepeiben Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter látható, az operatőr Ragályi Elemér, a vágó Barsi Béla volt, a zenét Szemző Tibor szerezte.

„Azt hiszem, Rudolf Péternek ez a film ugyanolyan nagy lépcső az életében, mint nekem” – hangsúlyozta Török Ferenc, aki kiemelte azt is: a Kossuth-díjas színész hatalmas munkát fektetett a Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula nevével is fémjelezhető magyar irodalmi-művészi hagyományba jól illeszkedő kopasz, elhízott és ördögi jegyző karakterének megformálásába. Vele és a falu gyakorlatiasságával, hétköznapi életével állnak szemben a filmben a halál árnyékából visszatért deportáltak, akik mintha „Isten szemével a hátukon”, „téren és időn kívül” mozognának „árnyalakként”, „a falusaik lelkiismeret-furdalásának kivetüléseként”, és akikről mindenki azt gondolja, valamit akarnak – fűzte hozzá.

A Magyar Nemzeti Filmalap 316 millió forintos támogatásával készült alkotást április 8-án, a 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon láthatta először a magyar közönség, április 20-tól vetítik a mozikban.

Forrás: MTI

2017.04.13