966

Az állatok farsangja és Reformáció szimfónia

Bolgár Veronika írása

2017. április 6-án egy nagyon jó hangversenynek voltunk szem-, de inkább fültanúi: az Egyetemi Hangversenyteremben (volt Zsinagóga) lépett fel a Győri Egyetemi Zenekar Ménesi Gergely vezényletével. A műsoron két szerzemény, egy Camille Saint-Saëns és egy Felix Mendelssohn-Bartholdy darab szerepelt.

Ménesi Gergely, a karmester nemcsak a karmesteri pálcával, hanem a szavakkal is jól bánt, hiszen beszélt egy kicsit a zeneszerzőkről és műveikről. A Győri Egyetemi Zenekar tagjai fiatal zenészek, akik profi módon szólaltatták meg hangszereiket. A koncerten 2 művet hallgathattunk meg, az első Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja, a második pedig Felix Mendelssohn-Bartholdy Reformáció szimfóniája volt.

Camille Saint-Saëns (1835-1921) nagynevű francia zeneszerző, zongorista, orgonaművész, a 19. század francia zenéjének egyik vezéralakja. Csodagyerek volt, 3 éves korára már írt és olvasott, 5 évesen pedig partitúrákat tanulmányozott. Három évesen írta meg első zongoradarabját, 11 évesen zongorahangversenyt adott. Jó barátságban volt Liszt Ferenccel, sokat köszönhetett neki. Termékeny zeneszerzőként műveinek száma meghaladta az 500-at is.

Közülük az egyik legismertebb Az állatok farsangja (Le Carnaval des animaux), egy zenei fantázia 14 tételben 2 zongorára plusz kamaraegyüttesre. A zeneszerző a művet 1886-ban írta farsangi meglepetésként egy gordonkaművész hangversenye alkalmából. Családja körében játszotta el, és nem engedélyezte, hogy életében bemutatásra kerüljön.

A tételekben valóban felismerhetőek az állatok, az oroszlán tiszteletteljes bevonulása és a teknősbékák lassú járása a mély vonósokkal, a tyúkok kotkodácsolása és a szamarak bőgése a hegedűk hangján, az elefánt komótos bevonulása a nagybőgőn, az akváriumi halak úszkálása a zongora billentyűin keresztül, a kakukk hangja a klarinéton, a madárcsicsergés a fuvolán, a kövületek a vibrafonon és végül, de nem utolsósorban a hattyú kecses siklása a tavon, egy csellón megszólaltatva zongorakísérettel.

A tételekben elhangzanak más művekből különböző részletek. Például a Teknősbékák tételben, a vonósok lassú tempójában felismerhető Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjéből a híres kánkán, az Elefánt nagybőgőszólója nem más, mint Berlioz Faust című oratóriumának részlete, a Szilfek tánca, a Kövületekben pedig ráismerhetünk Rossini Sevillai borbélyának részletére. Saint-Saëns belecsempészett a műbe egy nem egészen oda való tételt is, amely nem tartozik az állatok közé, ez a Zongoristák.

Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847) német zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész. A maga korában gyakran hasonlították Mozarthoz, 9 évesen már fellépett zongoristaként, és 12 éves korától rendszeresen komponált. Életében 72, halála után 49 műve jelent meg.

Ahogyan Ménesi Gergely elmondta, a zenetörténészek bizonyos éveket nagy becsben tartottak, az egyik ilyen az 1830-as volt. Felix Mendelssohn-Bartholdy ebben az évben írta a Reformáció szimfóniát, 21 évesen. A mű 4 tételből áll, borongós bevezetés után egy karakteres gyors rész következik, majd egy élénk tétel. Utána egy pár perces lassú 3. tétel, végül megszólal egy himnusz, a Luther által komponált Erős vár a mi Istenünk, melyről a szimfónia a nevét kapta.

Végül idézném Ménesi Gergelyt: „Igyekszünk énekelni, igyekezzünk imádkozni!

Bolgár Veronika
Fotó: Csendes Richárd

2017.04.07