669

100 éve hunyt el Ferenczy Károly

Nagy Mária írása

100 éve halt meg Ferenczy Károly festő, az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere. 1862. február 8-án született Bécsben. Bánáti német család sarja: apja Freund Károly földbirtokos, magas rangú hivatalnok, később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója volt. Édesanyja, Graenzenstein Ida nem sokkal Károly születése után meghalt. Bátyja, Ferenczy Ferenc idővel a Kereskedelmi Minisztérium osztálytanácsosa és ismert színműíró lett. A Freund nevet édesapjuk kezdeményezésére az egész család egyszerre magyarította Ferenczyre.

Iskolai tanulmányait 1871-ben a pesti piaristáknál kezdte, majd 1873 és 1875 között Sopronban, Laehne Frigyes német tannyelvű, evangélikus magániskolájában folytatta. Budapesten, a Markó utcai Pesti Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett 1880-ban. Jogot tanult, majd id. Wodianer Albert báró Nyitra-völgyi birtokán egyéves gazdálkodó gyakorlatot szerzett. 1884-ben a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett mezőgazdász oklevelet. Tanulmányait befejezve hazatért a családi birtokra, ahol gazdálkodni kezdett. Érdeklődése itt fordult komolyabban a festészet felé.

Távoli rokona, majd felesége, Fialka Olga vezette rá a festészet ösvényeire: 1884-től tanult festészetet Rómában. Ezután családostul Münchenbe utazott, hogy ott tanuljon tovább, megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. Majd Nápolyban iratkozott be az ottani Képzőművészeti Akadémiára. 1887-ben Párizsba ment, itt ismerkedett meg Bastien-Lepage és Dagnan-Bouveret művészetével, de megnézte Puvis de Chavannes dekoratívan összefoglaló, nyugodt ritmusú vásznait is. Két évre rá megfestette az „első képet”, melyet ő is elismert, Kallós Ede arcképét.

1889-ben Szentendrén telepedett le családjával, a közönség a Műcsarnok téli kiállításán ismerhette meg munkásságát. 1890-ben születtek ikergyermekei, Noémi és Béni. Fejlődésére ez időben Herterich hatott igen erősen (Madárdal, Orfeusz). 1896-ban csatlakozott a Nagybányára vonult festőcsoporthoz (Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Béla és mások), ott hosszú időre le is telepedett, és létrehozták a nagybányai művésztelepet.

Stílusa ettől kezdve egyenletes ütemben fejlődött sajátosan egyénivé, amely ugyanakkor a nagybányai irányzatot is képviselte (Hegyi beszéd két változata, 1896-97; Három királyok, 1898; Esti hangulat lovakkal, Hazatérő favágók, 1899; Józsefet eladják testvérei, 1900). 1900-tól a napfény festése kötötte le érdeklődését, és egyidejűleg az emberalak és arc kifejezése vált lényegessé számára (Gesztenyefák, 1900; Nyári reggel, Márciusi est, Nyár, 1902; Festőnő, 1923; Templom, Október, 1903; Napos délelőtt, 1905; Gyermekek ponnykon, 1905; Nyári nap, 1906). Oldott és árnyalt festése lassan nagy foltokká alakult erős körvonallal, néhány kísérletébe a dekorativitás ízeit keverte (Archeológia, Levétel a Keresztről).

1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere lett. Ez évben a Műcsarnok téli tárlatán Márciusi est című festményével elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás díját. A képet a müncheni Secession nemzetközi kiállításán is bemutatta. Természetrajongása szerencsésen találkozott a nagybányaiak rajongásával.

1903 őszén magániskolát nyitott Budapesten, az Andrássy út 67-ben. Első gyűjteményes kiállításán, a Nemzeti Szalonban nyolcvanhat képet vonultatott fel, ez a kiállítása a nagybányai művészet diadalmenete lett. Eközben családja a dalmáciai Lussin Grande szigetén élt. Ferenczy 1904 tavaszán és őszén is meglátogatta őket, és tengeri motívumokat festett. A Saint Louis-i világkiállításon Festőnő: Noémi kibontott hajjal című képét bronzéremmel tüntették ki. Festő és modell (műteremben) című, a Műcsarnok téli kiállításán bemutatott képét a magyar állam vásárolta meg. 1905-ben a müncheni Glaspalast IX. nemzetközi kiállítására nevezett képeivel (Fürdés előtt, Október), és itt másodosztályú érmet érdemelt ki. Festő és modell (műteremben) című festményével elnyerte a VI. Velencei Biennálé nagy aranyérmét. A művészet című folyóiratban Meller Simon, a Hazánkban Fülep Lajos elemezte művészetét.

1906-ban a Magyar Királyi Mintarajztanoda (később Képzőművészeti Főiskola) tanárává nevezték ki, a tanodában alakrajzot és festést tanított. Ferenczy Károly kevés beszédű, zárkózott, nehezen felengedő egyéniség volt, ami nem akadályozta meg abban, hogy az egyik legkiválóbb pedagógussá váljék. Legjobb tanítványai neki köszönhették az első és legbecsesebb útmutatásokat, amelyre példa lehet Szőnyi István vagy Bernáth Aurél indulása. Objektív gondolkodású tanár volt, tudta, hogy a keze alá kerülő művésznövendékek vérmérsékletén vagy sajátos látási módján úgysem változtathat; nem az egyéniséget akarta átalakítani, hanem a tanítványt a látványhoz, élményük kifejezéséhez közelebb hozni.

Tanári kinevezésével egy időben Ferenczy Károly életében új korszak kezdődött. Az év nagy részét Budapesten, a nyarakat Nagybányán töltötte. Ez a kétlakiság festészetében pontosan nyomon követhető. Pesti műtermeiben (leghosszabb ideig a Rottenbiller és Lendvay utcában lakott) portrék, aktok és csendélet témák sokasodtak vásznain. Nagybányán ismét korábbi témáihoz tért vissza. A festészeten, a lelkiismeretesen végzett tanári munkáján és gyermekei gondos nevelésén kívül semmi más nem érdekelte. Távol tartotta magát a nagybányai polgári társadalom életétől, szórakozásaitól, a kolóniabeliek vitáitól is.

Betegsége miatt 1917-ben lemondott a Nagybányai Festők Társasága elnöki tisztéről. 1917. március 18-án hunyt el a budapesti Baross utcai klinikán. Végső búcsúztatására a Szépművészeti Múzeumban került sor, majd a Kerepesi Temetőben helyezték végső nyugalomra.

Ferenczy Károly a 20. század egyik legnagyobb festője, a nagybányai művésztelep egyik iránymutató egyénisége volt. Képeit a szentendrei Ferenczy Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában tekinthetjük meg.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, mek.oszk.hu, Magyar Életrajzi lexikon. 1. köt. A-K. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2017.03.18
4