783

A varázsló-pap ötezer éves maszkja


Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben.

De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

Az emberi arcot ábrázoló, agyagból égetett, 15,4 x 16,6 centiméteres, tehát az arcot nem teljesen fedő maszkot a keszthelyi Balaton Múzeumban őrzik, és ott is digitalizálták a 3D technika segítségével. Készítője, a késő rézkori (Krisztus előtt 3500-tól 2700-ig) Baden-péceli kultúra embere az egész mai Magyarország területét belakta, állatokat legeltetett, és mellette földet is művelt. Egészen szép cserepeket állítottak elő fazekasműhelyei, és tudott rezet önteni, az előkelői pedig már arany ékszereket is hordtak.

A Baden-péceli kultúra embere nagy gondot fordított halottai eltemetésére, a Budakalászon feltárt temetőben 439, mellékletekkel ellátott sírját találták meg a régészek. Itt bukkantak rá Európa első agyagból égetett négykerekű kocsijára, később ebből a szobrocskából több is előkerült, a tizenegyedik éppen Balatonőszödön. Ahol egy varázsló-pap sírjában ezt a maszkot is megtalálták, ami vagy ötezer évet pihenhetett a föld alatt.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.03.18
37