757

A zene és az agy kapcsolata

Tudományos előadás és improvizatív est a Cziffra Fesztiválon

Milyen káros következményei vannak az információrobbanásnak az emberi agyban? Miként hat az elmére a zene? Ezekre a kérdésekre adott választ a Cziffra Fesztivál egyik eseménye, melyen dr. Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató, Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas hegedűmész és Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész reprezentálta az improvizáció folyamatát.

A Cziffra György zongoraművész emlékére rendezett fesztivál rendkívüli népszerűségnek örvend. Annak ellenére, hogy a programsorozatot csupán második alkalommal rendezték meg, már az első napon telt házzal indítottak. A Balázs János zongoraművész kezdeményezésére indult fesztivál február 26-ig adott otthont különböző zenei programoknak. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész maga is fellépett a fesztivál keretein belül, a programsorozat második napján Lajkó Félix hegedűművésszel tartottak közös improvizatív estet.

Cziffra György annak idején együtt játszott Balázs János nagyapjával, és bár személyesen nem ismerték egymást, hiszen a zongoraművész hatéves volt, amikor Cziffra meghalt, nagy hatást tett a kis Balázs Jánosra a mester. Nemcsak előadóként, hanem emberként is. Hiszen Cziffra György támogatta és felkarolta a fiatal tehetségeket – az ő örökségét viszi tovább a fesztivál, főként a mentorprogram, amely szintén a fiatal tehetségek gondozását tűzte ki célul. Az idei események második napja nemcsak a zenei előadásokat tekintve volt különösen érdekes, Lajkó Félix-ék koncertje előtt ugyanis Dr. Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató tartott előadást az improvizációról, illetve az információrobbanás koráról – vagyis a 21. századról –, amely akár lelki sivárságot is eredményezhet.

Az előadás három részből állt. Az első rész bevezetőként szolgált, az volt a célja, hogy megismertesse az idegsejtek működési folyamatát, amelyek a tanulási és a memóriafolyamatokban segítenek az agyunknak. Az agyi hullámtevékenység keletkezése nem túl izgalmas, így a prezentáció kezdeti fázisa – egy lebutított – egyetemi előadásra emlékeztetett. Azonban az este folytatása már annál izgalmasabbnak ígérkezett. Az előadás második fele ugyanis az információrobbanásról és annak következményeiről szólt. És bár jól jött volna, ha az ember figyel az első etapnál is, és nem hagyja, hogy kikapcsoljon az agya a kevésbé izgalmas részeknél, azért a biológiai folyamatok nélkül is érthető volt a lényeg: vagyis az agyi mutáció, a lelki kiégés. Ez kissé ijesztően hangozhat, de valóban ilyen folyamat részesei vagyunk, anélkül, hogy tudnánk róla. Dr. Freund Tamás ugyanis elmondta, hogy ahogyan a természetben is előfordulnak bizonyos hibás ismétlések, amelyek berögződnek egy fajnál, ennek következtében pedig mutációt eredményeznek, ugyanúgy megtörténhet ez az emberi aggyal is.

Ebben pedig óriási szerepe van az információrobbanásnak. Ez természetesen kétélű dolog – ahogyan azt az agykutató is többször hangoztatta –, hiszen az internettel és az ezáltal elérhető közösségi oldalakkal kinyílt a világ az emberek számára, bármi és bármilyen szintű tudás elérhető. Ez az információáradat azonban, amely egycsapásra elérhetővé vált – és pontosan ezáltal a behatárolhatatlan mennyiség által ellenőrizhetetlenné is –, irtózatos károkat tud okozni egy ember jellemfejlődésében, hogyha nem alkalmaz valamilyen rendszert az életében. Az agynak ugyanis időre van szüksége, hogy rögzítse az információkat, a tanulásnál is a leghatékonyabb módszer nem a magolás, hanem az újra ismétlés. Az agyunk a memóriafolyamatával nemcsak az emlékeinket raktározza el, hanem memorizálja azt, amit olvasunk, tanulunk, ahogy elraktározza a környezetünk által ránk mért impulzusokat, a zenét. Tehát lényegében mindent eltárol, amiből aztán kialakul a belső világunk. Azonban – és itt bukik ki a modern kor problémája – míg mondjuk a zene és az irodalom fejleszti a kreativitást és a képzelet világát, ezáltal a memóriafolyamat az agyban aktívabb lesz, és nemcsak a belső világunk, hanem az intelligenciaszintünk is színesedik, addig az információrobbanás hatására, a túl sok és felszínes információ következtében lelkileg sivárak lesznek az emberek, és eltűnik a kreativitásuk. Ez pedig hosszú távon akár mutációs folyamathoz is vezethet.

Az agyunk bizonyos területe az információ befogadásakor megnövekedik – itt példának hozta fel az agykutató, hogy a taxisofőröknél a térbeli tájékozódásért felelős agyi rész növekedik meg, mert ők ezt a területet jobban kihasználják. Az információ szüntelen és koordinálatlan beáramlása olyan hatást vált ki hosszú távon a szervezetben, mint a drog, vagyis egy idő után már túl sok lesz a befogadásra szánt információ, amit az agy már nem tud feldolgozni, vagy nem a megfelelő módon teszi azt, ez pedig hosszú távon érzelmi sivárságot, deformációt eredményez. Ha pedig ez a folyamat rögzül, az évek során mutáció alakul ki. Ilyen mutáció végeredményének nevezte dr. Freund Tamás a vallási szektákat és a terrorizmust is. Ezek mind azért jöhettek létre és nyerhettek teret, mert az emberek hagyták befolyásolni magukat a média információi által. Nem alkalmaztak semmilyen szűrőt önmagukban.

Ez után a sokk után az agykutató pár szóban kitért a közösségi oldalak káros hatásaira is: ezek felváltják a személyes kommunikációt, a hangulatjelek pedig a valós érzelmeket helyettesítik, amelynek következtében akár rohamosan csökkenhet az ember érzelmi intelligenciaszintje. Ez szintén eredményezhet a későbbiek folyamán lelki sivárságot. Dr. Freund Tamás kitért a fizikai leépülésre is, amely a házhoz szállítás következménye, kiemelte: ha az emberek már a nagybevásárlást is online intézik, akkor hosszú távon nem csak szellemi leépülésről kell majd beszélni. Az előadás harmadik részében az agykutató rátért a zene kérdésére és annak az agyra gyakorolt hatására. Elmondta, hogy a zene különösen fontos a gyermekek számára, hiszen a korai zenetanulás fejleszti a kreativitást, a memóriafolyamatot is élénkíti. Saját magát hozta fel példának: kisiskolás kora óta énekel kórusban, a mai napig aktívan zenél, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos karrierje ma ott tart, ahol. Az előadás végén kiemelte: hatalmas felfedezésnek gondolta, hogy a zene ilyen jótékonyan hat az emberi agyra, a kreativitásra, majd rájött: Kodály Zoltán ezt már sokkal hamarabb felfedezte!

Az est zárásaként a nézők meghallgathattak egy improvizációs előadást Lajkó Félix hegedűművész és Balázs János zongoraművész előadásában, akik megmutatták, hogy a zenének – a jó(!) zenének – valóban pozitív hatása van az emberi szervezetre.

Fischer Viktória
Fotók: CZF-Fesztivál Cziffra György emlékére facebook-oldala
Forrás: kultura.hu

2017.03.10