755

Prof. Karal Viola Liszt-grafikái a Szent László Látogatóközpontban

Fotógalériánk a világhírű zeneszerzőről készült kiállításról

Február 3-tól látható a Szent László Látogatóközpontban a Győri Egyházmegyei Karitász és a látogatóközpont által szervezett Liszt-grafikai kiállítás, amelyen Prof. Karal Viola zongoraművész, grafikus 30 darab alkotása tekinthető meg a világhírű zeneszerző életútjáról, munkásságáról és családtagjairól. A jótékonysági célt szolgáló tárlat később vándorkiállításként utazik tovább.

A kiállítást Harka polgármesteri hivatala kezdeményezte, a képek – Prof. Karal Viola rajzai és grafikái – Liszt Ferenc, a világhírű osztrák-magyar zeneszerző életútját, munkásságát és családját mutatják be egy vándorkiállítás keretei között. A Lisztről szóló tárlat eddig Harkán és Sopronban volt látható, a Győrben szervezett jótékonysági kiállítás az első állomása annak a bemutatósorozatnak, amelyet a Katolikus Karitász központjaiban szeretnének megrendezni. A szervezők szívesen fogadják az adományokat a Győri Egyházmegyei Karitász javára, amelyekből azokat a rászorulókat szeretnék támogatni, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fűthessenek.

A pozsonyi születésű, Burgenlandban élő zongoraművész, zenetanár, grafikus és jelmeztervező, Prof. Karal Viola Liszt halálának 100. évfordulójára „Liszt Ferenc és kora” témában több mint 100 rajzot készített, melyekből a Nemzetközi Liszt Társaság 300 mappát nyomtatott ki, 5 Liszt-portréval. Közülük adományozott harmincat a Győri Egyházmegyei Karitász harkai csoportjának jótékonysági célra, ezek a ceruzarajzok alkotják a kiállítást, amely egyúttal bepillantást is enged egy határon túli alkotóműhelybe.

Liszt Ferenc 1811. október 22-én született Doborjánban (Raiding), 9 évesen már nyilvánosság előtt zongorázott, majd műpártolók vállalták külföldi taníttatását. 1822-ben Bécsben mutatkozott be, itt jelent meg nyomtatásban első műve is. Zeneelméletet magánúton tanult, közben hangversenykörútra indult számos európai országba. Műsorában többnyire népszerű operákra írt ábrándok, csillogó parafrázisok szerepeltek. 1827-ben egy időre Párizsban telepedett le, itt világhírű művészektől tanulhatott. 1835-39 között Marie D’Agoult grófnéval Svájcot és Olaszországot járta be. A harmincas évek végén ismét hangversenykörutakra indult, Oroszországban az ottani elismert mesterek mellett megismerkedett Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnővel.

A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, közben Európa minden részéből zarándokoltak hozzá a zongoraművész-jelöltek, hogy tanítsa őket. Pályafutása utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg, 1875 márciusában fővárosunkban kinevezték a Zeneakadémia elnökévé. Életcélját végérvényesen a zeneszerzésben látta, a weimari évek alkotói termése jelentős mértékben eltér az egykori világjáró zongora virtuóz műveinek stílusától: az újat kereső alkotásai harmóniai szempontból egyre merészebbek, formai szempontból egyre egyszerűbbek, mondanivalóját tekintve pedig egyre mélyebbek lettek. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője 1886. július 31-én hunyt el Bayreuth-ban. (Liszt életrajzának forrása: liszt-2011.hu)

A kiállítás március 31-ig tekinthető meg, naponta 10 és 18 óra között a Káptalandomb 11. szám alatt.

Fotók: Vas Balázs

2017.03.03