Szimbolikus világ álom és valóság között

Képriportunk a Cziráki Lajos emlékkiállításról

Álom és valóság közti szimbolikus világ – születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Cziráki Lajos festőművész emlékére. A február 11-én megnyílt tárlat az Esterházy-palotában (Győr, Király u. 17.) látható március 15-ig, amely hétfő kivételével 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A Munkácsy-díjas győri festőművész, Cziráki Lajos 100 évvel ezelőtti születése alkalmából rendezett nagyszabású emlékkiállítást a Rómer Múzeum a saját gyűjteményében őrzött, valamint győri és más magyar magángyűjtők alkotásaiból összeállítva. Az Esterházy-palotában látható tárlaton több mint száz alkotás szerveződik egy életút egységébe.

Cziráki Lajos Hegyeshalomban született 1917. január 6-án. A Pápán végzett négy gimnáziumi év után – ahol A. Tóth Sándor festőművész fedezte fel rajztudását – az öt évfolyamos tanítóképzőben folytatta tanulmányait, ahol a rajzot magasabb szinten oktatták. Tehetsége hamar megmutatkozott: másodéves korában megnyerte a Müller Testvérek Vegyi Gyára által kiírt országos festőpályázatot. 1936-ban képesítőzött, 1937-ben kezdte meg tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán. Ebben az évben Szőnyi István tanítványául szegődött. 1940-ben – harmadéves korában – a Szinyei Társaság Nemes Marcell-díját, 1941-ben Balló-díjat nyert. 1937 és 1944 között öt festészeti díjat kapott, részt vehetett a nagybányai, miskolci és balatonföldvári művésztelep munkájában. 1942 és 1944 között római ösztöndíjat nyert, az akkori benyomások nagyban meghatározták későbbi egyéni stílusát.

1944-ben kapta kézhez diplomáját és katonai behívóját is. 1945-46-ban hosszabb időt töltött Colmarban. 1946-ban kezdte meg tanári pályáját a pápai Református Nőnevelő Intézetben és a fiú tanítóképzőben, 1959-ben a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe helyezték. 1961-ben Győrben rendezte meg az első önálló kiállítását, majd 1967-ben már Budapesten a Csók István Galériában mutatkozott be. 1967-ben távoznia kellett a győri felsőfokú képzésből, és a Révai Miklós Gimnáziumba került, itt tanított még 12 évet. 1979-ben, 33 évi pedagógusi munka végeztével nyugdíjba vonult. 1983-ban alakította meg a Győri Grafikai Műhelyt, a fiatal művészek fórumát. 2003. május 31-én, 86 éves korában hunyt el. A Győri Kortárs Művészeti Múzeumban (a mai Rómer Múzeum) termet neveztek el róla, ahol több alkalommal bemutatták életművének egy-egy szegmensét. Illetve az Apáczai Csere János Kar emléktáblát állított a művésznek, és a Liszt Ferenc utcában lévő galériáját róla nevezte el.

Képei a hazaiak mellett számos külföldi kiállításon is szerepeltek (Róma, Stockholm, Moszkva, Krakkó, New Yersey). Művészete elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság Elnöki Emlékérmet, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, a Szőnyi István Emlékplakettet, Győr város nagy emlékérmét és a Győr város díszpolgára címet. 1986-ban Munkácsy-díjas lett.

Fotók: Vas Balázs

2017.02.22