A Krisztus-katonák
Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is”.
A népies katonáskodás mindkét legjellemzőbb formája, a határkerülés és a Krisztus-katonáskodás is a húsvéti ünnepkörhöz kötődik (1. kép és 2. kép). A határkerülésnek igen sok formája alakult ki a magyar nyelvterületen. A székelyeknél fiatal házasok dideregtek az ablakok alatt, didergésük annyit jelentett, hogy rásorolták a háziakra a korábbi év minden általuk elkövetett bűnét. Zalaegerszegen katonás rendben, lövöldözéssel kerülték meg a határt. A Krisztus-katonáskodás kevésbé ismert a határkerülésnél. Ennek lényege a települések templomaiban felállított szent sírok őrzése. Bár szórványos utalások vannak a történelmi iratokban, hogy korábban is élt ez a szokás, mégis viszonylag kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre erről.
A 15. századból a következő mondat maradt ránk: Az egri iskola növendékei például az 1490-es években egy forintot kaptak, mert a szent sírt őrizték és zsoltárokat énekeltek. A városokban a díszőrséget a céhlegények adták. Pécsett a nagypénteki körmenetben tizenkét fegyveres városi hajdú őrizte a szent sírt. Általában elmondható, hogy a 19. század második felére a városokban a katonaság, a falvakban pedig a civilek végezték el a Krisztus-katonáskodás feladatait.
A jelenhez érve, és visszatérve a hajdúdorogi püspökhöz, leírhatjuk, hogy két görög katolikus vallású faluban, Nyíracsádon és Hajdúdorogon ma is él a szent sír őrzésének szokása. Hajdúdorogon Krisztus-katonáknak, Nyíracsádon testőröknek nevezik az őröket, akik nagypéntektől a feltámadási szertartásig vannak szolgálatban. Öltözékük itt barna katonaing, fekete nyakkendő, zöld nadrág, pulykatollas, nemzetiszín szalagos sapka, bakancs és fegyverük a fapuska. Hajdúdorogon érdekes módon egészen más viseletben szolgálnak a Krisztus-katonák: hajdú öltözék, fehér ing, fekete zakó, nadrág és csizma, Bocskai-süveg, a kezükben pedig kard. Itt külön feladatuk a papok kísérete is a dugig tele templomban. Krisztus-katona csak hajdúdorogi lehet. Alapos felkészítés előzi meg a szolgálatot, ez főleg az alaki kiképzés teljesítését jelenti, a helyes lépésmód elsajátítását egyénileg és kötelékben, az őrségváltások módját, és természetesen mindez együtt jár a húsvétra készülődés lelki elemeivel.
Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu
2017.02.25