Amiről a nagy ház mesél


Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről. Előttünk a pápai Állami Tanítóképző épületét megmutató fénykép. A jelenleg hosszú nevű, ám múltjára nevéhez méltán büszke oktatási intézmény működik itt: a Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma, hogy tovább bonyolítsuk, ez nem más, mint a híres Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium utóda.

Ám elődjük sem kevésbé híres, nem más az, mint a pápai református kollégium. A mai közgazdasági intézmény 1957-ben költözött oda, ahol jelenleg is működik, a volt Állami Tanítóképző épületébe. Ez a létesítmény több mint száz évvel ezelőtt, 1900-ban épült fel. Közvetlenül a rendszerváltozás után, 1991-ben Pápa önkormányzata minden ízében felújíttatta, így a patinás oktatási intézményben minden szempontból megfelelő körülmények között folyik az oktatás. Az intézmény két részből áll, a húsz osztályból összeállt szakközépiskolából és egy százhúsz fő kényelmes elhelyezését lehetővé tévő koedukált kollégiumból.

A magyar Királyi Tanítóképzőt 1896-ban alapították, 1900-ban költözött ebbe az épületbe, 1959-ig képeztek tanítókat ezen a helyen. Az ekkor már Állami Tanítóképző Intézetnek titulált iskolának hatvanhárom éves működése alatt sok kiváló tanára volt, akik a különböző tudományterületeken országosan és világszerte is elismert eredményeket értek el. Közülük csak néhánynak a nevét említjük, Pethes János, Csoknyay József és Fónay Tibor tanárok, Biczók Ferenc és Uherkovich Gábor biológusok, Csekő Árpád fizikus, Varga Dezső matematikus és Kalmár Márton zenetudós.

Múlt századi költészetünk egyik legnagyobb alakja, a felsőiszkázi születésű Nagy László erősen kötődött Pápához. A polgári iskola első két évfolyamát magánúton egy év alatt teljesítette itt. A neves pápai festőművész és rajztanár, A. Tóth Sándor indította el itt az érzékeny lelkű fiút a festő- és képzőművészet felé. Nagy László 1941 és 1945 között a pápai kereskedelmi középiskolában tanult, majd itt érettségizett. Miután Budapesten az Iparművészeti Főiskolán grafikusként kezdett tanulni, egy év után átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Ám életébe – szerencsénkre – beütött a költészet, 1948-ban úgy döntött, hogy költőnek áll. Sorra jelentek meg versei, és átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára. Hogy a Pápán szerzett képzőművészeti ismeretei nem vesztek kárba, azt a későbbiekben kiteljesedett monumentális verseinek mesteri módon megformált, szavakkal érzékletesen megfestett képi világa igazolja.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu

2017.02.11