1525

I. Győri Művészeti Fórum

Tudósításunk a Széchenyi István Egyetemről

Prof. Dr. Rechnitzer János

„Elkezdünk építeni egy új világot…” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Prof. Dr. Rechnitzer János január 31-én délután az I. Győri Művészeti Fórumot a Széchenyi István Egyetemen. Azért teremtettek alkalmat a találkozásra, hogy a Művészeti Kar születését, melyről nemrégiben adtunk hírt, társadalmi összefogással, a művészeti és oktatási intézmények, valamint a győri művészvilág jeles képviselőinek közös munkájával, új kapcsolatok építésével, irányadó ötletekkel és ideákkal segítsék.

Miután a fejlesztési koncepció kidolgozására létrejött szakmai bizottság vezetője, Prof. Dr. Rechnitzer János üdvözölte a jelenlévőket, majd Dr. Földesi Péter rektor köszöntőjében elmondta, hogy szeretnék, ha a Művészeti Karon minden terület megfelelő figyelmet kapna a tervezés során. Régóta felmerült már az igény Győrben, hogy az egyre népszerűbb zeneművészeti képzés mellett más szakokon is elinduljon a felsőfokú művészeti oktatás. Ezt indokolja többek között a nemzetközi hírű Győri Balett és a minőségi képzést nyújtó középiskolák, a Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnázium és a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium. A kezdeményezést szintén megalapozta a Széchenyi Egyetemen már működő színvonalas építész képzés és a frissen csatlakozott Apáczai Csere János Kar is, ahol a tanítók számára oktatnak művészeti tárgyakat. Ezért 2016 végén a fenntartóhoz fordultak a kéréssel. Palkovics László oktatási államtitkár pedig, megérezve a dolog jelentőségét, jóváhagyta a Művészeti Kar létrehozását. Dr. Földesi Péter kiemelte, hogy a továbblépéshez mindenképpen társadalmi egyeztetésre van szükség, bevonva a város művészeit, művészpedagógusait a jövő alakításába. Hiszen ez a kar a következő nemzedékeknek is lehetőségeket teremt, az egyetem pedig a teljesség, az igazi Universitas megvalósítása felé haladhat, egy szellemi, kulturális központot formálva a győri polgárok számára.

Prof. Dr. Rechnitzer János az alapelvek lefektetésével folytatta a fórumot. Kiemelte, hogy a meglévő hagyományokra és értékekre szeretnének építeni, a kiváló eredményeket felmutató művészeti intézményekre, mint például a Győri Balett vagy a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, valamint az egyetem nagyszerű oktatóira és a középfokú oktatási intézményekre. Fontos a humánerőforrás aktivizálása, hiszen az összefogás hosszú távon olyan városfejlesztési célokat is szolgálhat majd, mint a Kulturális Főváros pályázat. Még messzebb tekintve pedig egy jelentős és sokszínű közép-kelet-európai ipari, kulturális és intellektuális központtá teheti Győrt.

„Álmodjunk, de maradjunk a realitásoknál” – kérte a jelenlévőket Rechnitzer János. Hangsúlyozta, hogy ütemezett indulásra van szükség. Nélkülözhetetlen a piac- és versenyképesség. A művészi képzésekre irányuló nagy és állandó igényről konkrét számokat felsorakoztató táblázatokon keresztül tájékozódhattak a résztvevők. Cél, hogy az új kar olyan különleges és minőségi képzést tudjon nyújtani, amiért érdemes lesz Győrbe jönni. Az oktatás 2018 őszétől indul. Addig még rengeteg munka van a feltételek megteremtésével, hiszen össze kell gyűjteni a leendő kollégákat és akkreditáltatni az új szakokat.

Az új kar dékánja, Ruppert István a vidéki felsőfokú művészeti képzések kezdeteiről beszélt. Megfogalmazta, hogy azért van szükség minél több művészpedagógusra, mert a zene, a tánc és bármilyen művészeti ág szebbé teszi az életét annak, aki gyermekként foglalkozik vele. Fontos, hogy már a kisiskolások is hozzájuthassanak ehhez a lehetőséghez, még ha később más hivatást is választanak. Elmondta, hogy a statisztikák alapján a náluk végzett zenetanárok mind találnak állást, olyan nagy a kereslet. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjaként szerzett tapasztalatai szerint csak azokat a szakokat fogadják el, melyeknek kétségbevonhatatlan létjogosultsága van. Ennek alátámasztása lesz a feladat a jelenlévők számára.

Czigány Tamás docens a már kiválóan működő építész képzés kezdeteiről és megújításáról beszélt. A jelenlegi egyetemi struktúrában ez a szak a művészetoktatás egyik alappillére. Nagy összefogással jött létre, és történetét hallgatva, nagyszerű példaként szolgálhat az egész Művészeti Kar koncepciójához, a zenei szakokhoz hasonlóan. A nemzetközileg kompatibilis végzettséget nyújtó képzés éppen most érte el megújulási ciklusát. Ez az újradefiniálási igény szerencsés módon találkozik az új kar születésével. Egy saját arccal rendelkező, egyedi szakot igyekeznek kialakítani, ahol alkotó embereket formálnak. Czigány Tamás bepillantást engedett a projektszemléletű, együttműködésen alapuló oktatásba, a hallgatók munkájába, akiket hatékonyan tudnak aktivizálni, önálló alkotásra inspirálni. Kiemelte a megfelelő oktatói tér, a Műteremház szerepét, mely jól szolgálja a pedagógiai célokat és a közösségi életet. Beszámolt jól bevált együttműködésekről, például a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal; valamint az Alkotóhétről, melynek keretében a hallgatók valamilyen művészeti ággal kapcsolhatják össze az építészetet. Egyik évben Pilinszky János versei ihlették az alkotást, ennek az alkalomnak „A tér költészete – a költészet tere” címet adták. Szintén különleges pluszt jelentenek azok a táborok, melyek lehetőséget adnak, hogy a hallgatók a saját terveiket valósíthassák meg. Ilyen saját tervek alapján és saját kezűleg elkészített műhelymunka eredménye látható Csikvándon, ahol egy kilátó készült, Kapuváron pedig egy stéget építettek a Váti-tó partjára, amit az ott lakók örömmel vettek birtokukba.

Dr. Szunyogh László egyetemi docens az Apáczai Karon folyó vizuális-művészeti képzésről adott áttekintést, kiemelve olyan területeket, melyek jó alapul szolgálhatnak az új szakok kialakításához. Izgalmas lehetőségként említette például a fotográfus szakot, melyre óriási igény van, s mellyel kapcsolatban már értékes tapasztalatokkal rendelkezik az intézmény. Valamint a digitális médiakommunikáció elnevezésű képzésről tájékoztatta a jelenlévőket, mely a legújabb szakmai elvárásokra adhat választ.

Bombicz Barbara balettművész, táncpedagógus, a győri táncélet oszlopos tagja egy kidolgozott ütemtervet mutatott be. Beszámolt arról, hogy már rendelkeznek Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektorának engedélyével, hogy kihelyezett tagozatként elindulhasson a táncos és próbavezető alapszak a Széchenyi István Egyetemen. A 2018-as kezdésig természetesen még nagyon sok feladat van hátra, de látva a jól meghatározott lépéseket, és ismerve a hatalmas igényt, nem kétséges a törekvések sikeressége. Bombicz Barbara a jövőbeni lehetőségekről, álmokról is beszélt, melyek között a saját jogú képzés is szerepelt.

Dr. habil. Tolnay Imre egyetemi docens a már meglévő bázisra építhető jövőről beszélve kiemelte, hogy az új Művészeti Kar egyik küldetése lehet majd a humán kultúra fejlesztése, a műveltség közvetítése, mélyítése a hallgatók körében. Másrészt Győr régióközpont szerepének erősítése.

Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy a múzeumok egyre inkább közművelődési, illetve oktatási funkciót is betöltenek, országos szinten megerősödött az iskolán kívüli oktatásban való részvételük. Például képzőművészeti, régészeti és egyéb képzéseket nyújtanak a diákok számára a tantervhez illeszkedően, valamint tehetséggondozó feladatokat is ellátnak. A Rómer Múzeum idén 49. alkalommal szervezi meg a Győri Művésztelepet, és ez az a pont, ahol leginkább kapcsolódni tud az egyetemhez, az eddigi együttműködéseken túl. Hiszen a Művésztelep továbbfejlesztésével egy workshop-ból kibontakozó nyári egyetem elindítását tervezik 2018-ban, az 50. Győri Művésztelep alkalmából, melynek hangsúlyozott célja a kortárs képző- és iparművészet támogatása és bemutatása.

Horváth Éva Andrea, a Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnázium igazgatója reményét fejezte ki, hogy az új Művészeti Karon az iparművészet is szerepet kaphat majd, hiszen iskolájukból nagyon sok tehetséges diák kerül ki, akiknek jó továbbtanulási lehetőséget jelenthetne a Széchenyi István Egyetem. Miután elmondta, milyen értékeket igyekeznek átadni a náluk tanuló fiataloknak, kiemelve az egyéni látásmód fontosságát, bemutatta az iskolában működő szakokat, tapasztalataikról és sikereikről mesélt. A fórum végén Derczó Zoltán, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium igazgatója és Révi Zsolt, kuratóriumi elnök (Concilium Arts Alapítvány) jutott szóhoz.

A jó hangulatú beszélgetésből kiderült, hogy erős háttér biztosítja az új Művészeti Kar indulását, hiszen valódi igényekre, kiforrott elképzelésekre és már meglévő értékekre épül. A Győrt gazdagító szép vállalkozás megvalósításához sok sikert kívánunk!

Szabados Éva

2017.02.07