Mi az a legnagyobb kincs, amit a társunknak adhatunk? Vajon tudjuk, mire vágyik a másik? A tetteinkkel neki vagy magunknak akarunk bizonyítani? Hogyan fejezhetjük ki az érzéseinket, a szeretetünket vagy a szerelmünket? Mi is az a szeretet? Hol találkozik fény és árnyék, sötét és világos? Mi az oka a kudarcainknak? Látjuk-e a valóságot, vagy csak ábrándképeket kergetünk? – ezek a kérdések merültek fel bennem első, második és harmadik olvasatra Satoe Tone, japán származású, Európában alkotó író-illusztrátor Ahol a szív dobban című képeskönyve kapcsán. Ha pedig negyedszerre kézbe veszem, biztosan újabb kérdéseket és válaszokat kapok majd. Mert ez egy ilyen könyv. Nincs se vége, se hossza. Ha egyszer olvasni kezdjük, újra és újra szeretnénk átélni a történetet. A szöveg és a képek olyan világot teremtenek, amelyet nem lehet elfelejteni.

Hogy mi a varázsa? Egyrészt az illusztrációk gazdagsága, részletessége, másrészt a történet többszörösen összetett, mély tartalma. Japánban nagy hagyománya van a haikunak, amely egyszerűen, pár szóval ragad meg egy átlagos jelenséget, mégis megrezegtet valamit bennünk. Ilyen Satoe Tone meséje is. A felszínen két cica, Hajna és Ében történetét láthatjuk: Ében szeretné Hajnának adni a tóból a fényeket. Próbálja őket kihorgászni, hálóval elkapni, végül veszélyes döntésre szánja el magát.

A történet és az illusztráció végig a fény és a sötétség ellentétpárjával játszik. A mese időpontja az éjszaka, amikor minden feketének és fehérnek látszik, helyszíne pedig az erdő és a tópart, ahol a fény és az árnyék találkozik. Az egyik cica fehér, a másik fekete – és még a nevük is ehhez kapcsolódóan: Hajna és Ében.

Nehéz gyerekkönyvben olyan történetet írni, amely nem didaktikus, mégis üzen, ad valamit az olvasónak, és anélkül varázsolja elénk a szépséget, hogy giccsessé válna. Az Ahol a szív dobban ezt teszi, és éppen az egyszerűségével tud hatni az olvasóra, számtalan kérdést és választ ébresztve benne. Igaz, ebben a képek is segítenek, melyeken keveredik a játékosság a humorral és a misztikummal. Az aprólékos, álomszerű illusztrációk kiragadnak a hétköznapokból, és arra ösztönöznek, hogy elidőzzünk egy-egy oldalon, és belefeledkezzünk a mesék birodalmába.

Satoe Tone munkáival a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyv Vásáron találkozott Gombos Kata, a Kisgombos Mesebolt vezetője. Satoe Tone szerző és illusztrátor ugyanis 2013-ban elnyerte a könyvvásár illusztrációs fődíját, és tiszteletére kiállítást rendeztek, ahol a Pipó utazása című művébe pillanthattak bele a látogatók. A Kisgombos Kiadónak köszönhetően pedig 2014-ben hazánkban is megismerhettük azt a világot, melyben Pipó, a kisbéka utazást tesz barátjával, a báránnyal, majd 2016 az árnyak és fények birodalmát is az Ahol a szív dobban című képeskönyvben. Reméljük, ezzel még nincs vége a sornak, és a jövőben újabb könyvek jelennek majd meg a japán illusztrátortól.

Wéber Anikó
Fotó: Kisgombos Kiadó Facebook-oldala
Forrás: kultura.hu