1453

Lélekmegújító líra fogvatartottaknak

Művészeti program a győri börtönben

Január 27-én pénteken délután Phoenixmadár címmel láthattak verses-zenés műsort a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjai. A lírai összeállítást, melynek középpontjában a megtisztulás és megújulás állt, Szarka Fedor Guido képzőművész, Szabados Éva előadóművész és az Új Akropolisz Filozófiai Iskola zenei együttese adta elő.

A reintegráció jegyében rendszeresen tartanak kulturális programokat a győri börtönben, mert hisznek a művészet átalakító erejében. Másrészt, ahogy Jánosa Attila börtönlelkész megfogalmazta, szeretnék, ha minél többen lépnének be a falak mögé, és értenék meg, milyen nevelő munka folyik az intézetben. Egy ilyen látogatás mindenkiben emberséget és szociális érzékenységet ébreszt. Az időről időre fellépő művészek mind felajánlásból vállalják a szereplést.

Mivel a művészet az örök érvényű erkölcsi és szellemi tanítások talán legkönnyebben befogadható formája, a börtönbe került embereket olyan impulzusokkal gazdagíthatja, mely a változásukat segíti. Kulcsokat adhat önismeretük fejlesztéséhez, hogy képessé váljanak kezükbe venni a sorsukat, és kilépni a régi kerékvágásból.

A verses est bevezető gondolatai a főnix szimbolikájáról és a költészet szeretetéről szóltak. Az előadók igyekeztek felhívni a hallgatóság figyelmét a versekben és zenében rejlő értékekre. A költők képesek az ember belső világában zajló folyamatokat megragadni és kifejezni. Mindannyian átélünk hasonló érzelmeket és gondolatokat, de nem tudnánk olyan pontosan megfogalmazni, mint a művész, aki lehetőséget ad, hogy fájdalmainkat, nehézségeinket tudatosabban élhessük át. Ez segít feldolgozni, továbblépni. Segít, hogy tanuljunk a helyzetekből, tetteink következményeiből. A költészet szépséggel átitatva tárja fel lelkünk történéseit, belátáshoz vezetve bennünket, hogy megtisztulva, megújulva másként folytathassuk életünket.

A műsor Reményik Sándor versétől kölcsönözte címét. A főnix mitikus madár, amelyet az egyiptomiak az örök megújulás madaraként tiszteltek. Kínában a szent főnixpár a tökéletes kormányzás szimbóluma, mely akkor jelenik meg, ha igazságosság uralkodik. Az ókorban tűzben elégő, hamvaiból megújuló lény, mely maga az újjászületés. A keresztény kultúrában szintén az újjászületés kapcsolódik hozzá, az örök élet és feltámadás jelképe. Egyben Krisztus-szimbólum, az „igazságosság Napja”. A teológiai erények közül a Remény allegorikus alakja mellett tűnik fel.

A főnixmadár üzenete tehát a változás, a jobbá, igazságosabbá válás, a megújulás lehetősége, melynek kulcsa a tanulás szeretete, az önismeret és a fejlődés. Az estben szereplő versek, melyek hol dalban, hol szóban csendültek fel, a jelenlévőket végigvezették néhány súlyos és nagy kérdésen: Mi az életem értelme? Hogyan küzdhetek meg saját sötétségeimmel, hibáimmal?

Hogy a kérdések célhoz értek, arról leginkább a hangokat követő csend és a tekintetek árulkodtak. Weöres Sándor, Reményik Sándor, Babits Mihály és Rilke mélyreható és feloldást is hordozó soraiból bizonyára mindenki tudott meríteni olyan üzenetet, mely fényt adhat saját útjának megtalálásához.

Az estet interjú követte, melynek keretében a fogvatartottak többek között arról kérdezték az előadókat, hogy milyen filozófiai tanítást ajánlanának a számukra. Ennek kapcsán az ok-okozatot összekapcsoló karma törvényéről esett szó. Arról is érdeklődtek a remekül felkészült börtönrádiósok, hogy az előadók hol látják magukat tíz év múlva. Szó esett külső és belső szabadságról, Boethius A filozófia vigasztalása című könyvéről és a zene csodás hatásairól. Végül még az estben játszó ütős hangszert, a cajónt is megszólaltatták az egyik riporter kérésére. A jó hangulatú beszélgetés tovább mélyíthette a hallgatóságban a versek keltette gondolatokat, és a művészeknek is különleges élményt jelentett, a valódi emberi találkozás lehetőségét.

2017.02.02
50