1012

Albertirsai éleslövészet a Dolinában


Nem is gondolná az Alföld szélére érkező, hogy milyen gazdag természeti kincsekben Albertirsa. Mindjárt itt van a Dolina-völgy. 1976-ban nyilvánították védetté az Albertirsa fölött húzódó völgyek közül elsőként. A Gödöllői-dombság itt találkozik az Alfölddel.

A 18. századtól Albertin állomásozó huszárok a Dolinában gyakorlatoztak, itt tartották éles lőgyakorlataikat. A völgy északi oldalát használták golyófogónak. A völgy növény- és állatvilága igen változatos. Hogy csak néhányat említsünk közülük: megél itt a tarka sáfrány, a csinos árvalányhaj, az osztrák ökörfarkkóró, az egybibés galagonya, a zöld gyík, a keleti sün, a vadmacska, a kuvik és a vörös vércse. Európa legnagyobb gyurgyalag kolóniája is itt van. Alberti újratelepítése után alakulhatott ki az a löszfal, ahol ezek a kedves madarak élnek. A környék építkezéseihez hordták innen el az agyagot, ám a korszerűbb építési módszerek feleslegessé tették, a bányászat megszűnt.

Nem volt ez régen, az 1970-es években vált nyugodt, ember alig látta hellyé a gyurgyalagos. Éppen ezért foglalhatták el a színpompás madarak a bányát. A költöző madár a telet Afrikában tölti, költőterületére májusban érkezik meg, szeptemberben már megy is vissza. A lösz vagy homokfalba fúrt-ásott, másfél méter hosszú odúban költi ki tojásait. Onnan kikerülvén valóságos légi akrobata, rovarok, szitakötők, lepkék és egyéb bogarak szolgálnak neki táplálékul. Ezeket repülés közben kapja el. A fokozottan védett gyurgyalag eszmei értéke százezer forint. A gyurgyalagosban egyébként nem könnyű az élet, a költő üregeket gyakran elfoglalják a seregélyek és a verebek. Megfigyeltek egy vörös vércse párt is, akik nyilván élvezik kisajátított lakóhelyüket, hiszen körülöttük csupa enni való madártársuk él. Akkor még nem is beszéltünk a szintén itt lakó üregi nyulakról.

A Hársas nevű, három völgyet magába foglaló tájrész Albertirsa és környéke talán legszebb vidéke. Névadó fájából már csak néhány maradt, a hársak helyét átvette az akác, a tölgy, a kőris és a juhar. A Hársasban van egy festői erdészház, amely mellett egy sok találgatásra okot adó, két darab, egyenként ötven méter hosszú, agyagba vájt borpince van. Sokan török korinak mondják, és arról beszélnek, hogy kincsek vannak elrejtve bennük. Ezen a területen is ritka gazdagságú az élővilág, elég két madarat megnevezni ahhoz, hogy tudjuk, nem akármilyen helyen járunk: a kerecsensólyom és a holló.

Kevéssé ismert, hogy Albertirsán gyógyvizű termálfürdő is van. Nincs mit csodálkozni ezen, 1986-ban nyílt meg. A gyógyvíznek leginkább a nőgyógyászati betegségek kezelésében van mérhető hatása. A fürdő területén van strandmedence, minden olyan kellékkel, ami a nyugodt pihenés lehetőségét megadja.

Bár nem a településen született, de gyerek és ifjúkora meghatározó éveit itt töltötte Tabányi Mihály, a tangóharmonika világhírű mestere. A virtuóz muzsikusról még Kodály Zoltán is elismerően nyilatkozott, azt mondta, hogy mióta hallotta Tabányit harmonikázni, koncerthangszerként fogadja el a harmonikát. Tabányi Mihály minden alkalmat megragad arra, hogy felnevelő falujára, albertirsaiságára büszke szavakkal emlékezzen. (A képen egy tangóharmonikás reklám látható 1926-ból.)

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu

2017.02.04