A könyvbemutatón az érdeklődők megismerkedhettek a középkor-mániás íróval, hallhattak legújabb, Ragnarök című viking témájú és a kétkötetes Non nobis, Domine című Árpád- és Anjou-kori regényéről, valamint előzetes információkhoz juthattak a most készülő, az Anjou-kort feldolgozó, előreláthatólag monumentális (10 kötet) művéről.

Izgatott fészkelődéssel várta a hallgatóság a kezdést, hiszen az író korabeli ruhában jelent meg, egy lovagnak öltözött úr (a szerző hagyományőrző barátja, Gerő Péter) álldogált a pódiumszínpad mellett, autentikus páncélsisak díszelgett a sarokban, és mindenféle furcsa eszközök, valamint komolynak látszó fegyverek kerültek elő titokzatos szütyőkből és zsákokból.

A rendezvény első részében Szilvási Krisztián (maga is íróféle, valamint a Győri Szalon főszerkesztője) kérdései nyomán megtudhattuk, hogyan lett a krimiket író Francis W. Scott-ból hiteles történelmi regényekben utazó Bíró Szabolcs. Saját bevallása szerint a váltásnak kettős oka volt: egy klasszikus műveltségű barátnő (keresd a nőt!, mint mindig), ill. Umberto Eco regénye, A rózsa neve. Így történt, hogy szerzőnk a történelem, s azon belül is a középkor felé fordult, s minél mélyebbre merül benne, annál mániákusabban ragaszkodik hozzá.

De hogy jönnek ide a vikingek? – kérdezi a beszélgetőtárs. A vikingek a középkor szerves részét képezik, ezért e kor rajongóinak – mindegy, hogy íróról vagy olvasóról van szó – nem maradhat ki. Eredetileg kikacsintásnak indult a dolog a Non nobis, Domine és az Anjou-regényfolyam között, pihentető ujjgyakorlatnak – ám sokkal több lett belőle. A vikingek is megigézték írónkat, mégpedig olyannyira, hogy az Anjouk után szeretne egy nagyon komoly viking-regényt írni, amely sokkal jobban bemutatja a társadalmukat.

A Ragnarök műfaját tekintve történelmi alapokon nyugvó fantasy, és minden erőszakossága ellenére spirituális regény – tudtuk meg egy erre irányuló kérdés kapcsán, s szerzőnk olyan elragadtatással beszélt a témáról, hogy azonnal elhatároztam, megveszem ezt a könyvet! Én, aki könyvtárosként bármilyen könyvhöz hozzájuthatok, hogy elolvassam (jelentem, a szóban forgó könyv megtalálható mind a megyei könyvtár központi könyvtárában, mind az óvári és soproni könyvtárban – bár pillanatnyilag mindenhol kölcsönzés alatt áll, tehát elő kell jegyezni), egy saját példányt akartam magamnak!

Mennyire tudsz azonosulni a vikingekkel, hiszen az egy teljesen más világ? – jön a következő kérdés. És meglepő választ kapunk, hiszen kiderül, hogy ennek a kerekesszékes úriembernek van egy vadabbik énje is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 11 évig rockénekesként is tevékenykedett (ebből 9-et a már említett Csak Van zenekarban), és az nem áll annyira távol a viking életérzéstől. Problémát inkább a nyelvi átállás jelentett, mert a magyar középkori és a viking kultúra nagyon különböző.

Ezután a beszélgetés fonala a magyar középkor felé fordult, s – miközben Szabolcstól megtudtuk a legfontosabbakat a hagyományőrző csapatról, melynek tagja – előkerült még egy öltözet, az eredetit a legapróbb részletekig követő ruházat Krisztiánnak. Amíg beöltözött, megtudtuk minden egyes ruhadarab és kiegészítő nevét és funkcióját. Sok érdekes középkori használati tárgyat ismerhettünk meg, ámulva a korabeliek gyakorlatiasságán.

Ezután előkerültek a fegyverek is: volt ott tőr, kard, buzogány (ez utóbbit a közönségnek is körbeadták), s bizony használat közben is láthattuk mindezt, mert Gerő Péter Szabolcs instrukciói alapján olyan fegyverhasználati bemutatót rittyentett nekünk, hogy csak úgy kapkodtuk a fejünket! Először a kisfejű buzogányt láthattuk működés közben, majd a kardot, végül a tőrt, s mindehhez Krisztián statisztált. Láthattuk azt is, hogyan kell kovakővel tüzet gyújtani.

Végül a beszélgetés visszakanyarodott a most készülő Anjou-regényre, s kiderült, hogy részben a Non nobis, Domine szereplői térnek vissza – legalábbis az elején – a 62 évet felölelő vállalkozásban, hiszen történelmi időben ott folytatódik, ahol Az utolsó vörös barátnak vége lett (ha teljesen pontosak akarunk lenni, akkor 9 évvel később). Az első kötetet írja most Szabolcs, mely a korszak felvezetése lesz, de az egész műre megvan már a részletes szinopszis. Az alkotás folyamata teljesen más, mint a Non nobis, Domine-nál, ugyanis akkor a kész sztorihoz illesztette a hiteles korabeli adatokat, most viszont fordítva történik, a történelmi tényekhez írja a történetet. A végeredmény azonban valószínűleg ugyanaz lesz: egy hiteles, valós talajon álló, izgalmas, letehetetlen könyv, ill. könyvek, melyet – mint hivatalosan bejelentette a szerző – az Athenaeum Kiadó fog megjelentetni. Alig várjuk!

A könyvbemutató után az író az Írók Szalonjában dedikálta könyveit, s elbeszélgetett az érdeklődőkkel, akik között rendkívül sok volt a fiatal. A bemutatóról további, a részletes „beöltözést”, fegyverhasználatot és eszközöket bemutató fotók itt láthatók.

tmoni
Fotók: Csendes Richárd