855

Kincset őrzött ez a kulcs?


Egy bronzból készült „gyűrűs ládakulcsot” is tanulmányozhatunk 3D-ben adatbázisunkban a Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából. A régi rómaiak idejéből származik a darab, amit Páty mellett fordított ki a földből a régész ásója. Vagy éppen egy munkagép kanala.

A Krisztus születése utáni első és negyedik század közé datált 5,4 centiméter hosszú kulcson látszik, hogy nem a legyártása (öntése) után került rögtön a földbe, hanem használta is a gazdája. Méghozzá a kopottságából következtethetően nem is keveset, tehát vagy egy családban öröklődött a hozzá tartozó zárható ládával együtt, vagy pedig mondjuk egy vándorkereskedő portékáját óvta a rablóktól és a tolvajoktól. Képzeljük el most ez utóbbi lehetőséget, azt, hogy a kulcshoz tartozó zár egy olyan ládán volt, ami rengeteget utazott tulajdonosával együtt a birodalomban, azon belül is Pannónia provinciában.

Pannónia leghíresebb kereskedelmi útvonaláról már az általános iskolai tankönyvek is szólnak. A Borostyán utat még a nagy Tiberius császár (14-37) építette, Savaria városában volt ez egyik legfontosabb magyarországi csomópontja. Innen tartott Sopronon át (Scarbantia) Carnuntumig, az egykori Németóvárig, ahol a Dunán átlépve elhagyta a provinciát és a barbár világban folytatódott tovább egészen a Balti-tengerig. Ennek egy fontos nyugat-keleti irányú leágazása volt a Somlóvásárhelyen át, Floriana (Csákvár) érintésével egészen Aquincumig. Talán éppen ezen az úton szállította portékáit a kulcs tulajdonosa, talán éppen Aquincum piacára igyekezett ló vontatta kétkerekű kordéjával, amin ott voltak ládákban azok a kis bronz és cseréptárgyak, ékszerek és mécsesek. Amiket szétszedhető, favázas vászonsátrát felállítva árulni szokott a polgárváros a mai Szentendrei úttal párhuzamos főutcáján.

Hogy aztán mi történt, a kulcs egyszerűen leesett az övéről, vagy éppen a kiürítés előtti utolsó idők rossz közbiztonsága következtében rablók törtek rá, azt természetesen nem lehet tudni. De maga a kulcs az szép, precíz öntvény, a rég halott római mester keze munkáját dicséri.


Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.01.28