631

A film két atyja


„Több ország is magának követeli a mozgókép feltalálását, de sok más műszaki találmányhoz hasonlóan a filmnek sincs pontos eredete, születése nem köthető egy bizonyos országhoz vagy személyhez.” Mégis, ha a film születésére gondolunk, nem kérdéses, hogy elsőként két francia úriember, Auguste és Louis Lumière neve ugrik be. De vajon kik voltak ők, és hogyan kerültek a mozgókép közelébe?

Az idősebb fivér, Auguste 1862. október 19-én, Louis pedig 1864. október 5-én született a kelet-franciaországi Besançon-ban. A két fiú már gyermekkorában közel került a fényképezéshez, hiszen édesapjuk fiatalkorában arcképfestéssel foglalkozott Párizsban, a dagerrotípia feltalálását követően pedig fényképészeti műtermet nyitott Besançon-ban. A család az 1870-es években hagyta el a várost, ahonnan Lyonba költöztek. Auguste és Louis a város legelőkelőbb iskolájába, a La Martinière-be jártak, és amellett, hogy jeles diákok voltak, szabadidejükben vegyészeti tanulmányokkal foglalkoztak, illetve fotográfiai kutatásokat végeztek apjuk fényképészeti laborjában. A fiúk 1882-ben felfedeztek egy fényérzékeny fémlapot, melynek segítségével megmentették apjuk tönkremenő üzletét: az új találmány gyártására a család létrehozott egy üzemet, ahol 1886-tól már százezres nagyságrendben gyártották a fényképezéshez jól használható terméket.

A Lumière-fivérek összesen 170 különféle műszaki szabadalom közös megteremtői voltak, a világhírt azonban kétségkívül a mozgófényképezés megvalósítása hozta meg számukra. Édesapjuk 1894-ben egy párizsi bemutatón megvásárolt egy Edison-féle Kinetograph-ot, (kinetoszkóp: nagyméretű vetítőgép, egyszemélyes kukucskáló „mozi” – a szerk.) a fiainak. A mozgókép készítése mindig is foglalkoztatta a testvéreket, akik számos lehetőséget láttak Edison találmányában, melyet átalakítva létrehozták a kezdetben még névtelen, később viszont Cinématographe-nak nevezett készüléket. E felfedezésnek köszönhetően a Lumière-fivérek azonnal ismertek lettek szerte Európában és az Egyesült Államokban, nevüket pedig beírták a filmtörténetbe. „A viszonylag csekély súlynak (körülbelül 8 kilót nyomott Edison Kinetographjának több száz kilójával szemben), továbbá annak köszönhetően, hogy a készüléket felvevő-, vetítő- és filmelőhívó gépként egyaránt lehetett használni, ráadásul nem igényelt elektromos áramot (kézi erővel hajtották, és izzított mész fényével oldották meg a világítást) a hordozható Cinématographe-ot bárhol fel lehetett állítani.”

Cinématographe (Fotó: artimachines.com)

A Cinématographe-ot Auguste és Louis először 1895. március 22-én mutatta be a Société d’Encouragement à l’Industrie National konferenciáján. „Ezt követően kamerájukat továbbra is tudományos célú eszközként népszerűsítették, fényképészeti kongresszusokon és tudományos társaságok tanácskozásain állították ki, mígnem 1895 decemberében sor került leghíresebb és legnagyobb hatású bemutatójukra: tíz filmet vetítettek le fizető közönség előtt a párizsi Grand Caféban.” Ha a mozi születésnapját kell meghatároznunk, akkor ezt a dátumot emlegetjük, pedig „valószínűleg nem a Lumière-fivérek voltak az elsők, akik mozgóképeket vetítettek vászonra fizető közönség előtt. Ez a dicsőség minden bizonnyal a német Max Skladanowsky-t illeti, aki ugyanezt megtette Berlinben, mégpedig két hónappal a Cinématographe nagy visszhangot keltett nyilvános bemutatása előtt.” A jó üzleti érzékkel rendelkező testvérek azonban lekörözhetetlennek bizonyultak: egyesült államokbeli működésük első hat hónapja során huszonegy vetítőgépészük járta szerte az országban a varietészínházakat a Cinématographe-fal, melynek népszerűsége túlszárnyalta a legfontosabb amerikai versenytárs, Edison találmányát.

Fotó: en.wikipedia.org

Nekik köszönhetően a mozgókép Európában és a tengeren túl is hatalmas népszerűségnek örvendett. A fivérek Budapesten 1896. áprilisában a Royal Szálló kávéházában tartottak vetítéseket, majd nagy sikerrel szerepeltek az 1900-as nagy párizsi világkiállításon is, ahol egy óriási, 21x16 méteres, két oldalról nézhető vászonra vetítették filmjeiket. Auguste és Louis, illetve munkatársaik dokumentum-jellegű anyagokat készítettek, mozgóképeik kapcsán ők tekinthetőek a híradó, a dokumentumfilm, a szkeccsfilm, sőt a burleszk megteremtőinek is. A sikereket követően is kitartottak a film mellett: 1907-ben szabadalmaztatták a színes felvételek készítését lehetővé tevő autokróm eljárást, emellett pedig sikeresen kísérleteztek a 3D-s mozival is, ám később az érdeklődésük más irányba terelte őket. Az orvostudomány felé fordultak, és többek között fehérjekutatással, égési sebek kezelésével, érzéstelenítési problémákkal, valamint a gümőkórral és a reuma patológiájával foglalkoztak. Körülbelül 200 szabadalmat jegyeztek e területen is. Munkásságukért 1936-ban mindketten megkapták a Francia Becsületrend főtiszti fokozatát.

Bár a mozi története nem egy „nagy robbanással”, egyetlen forradalmi újdonsággal kezdődött, nem lehet figyelmen kívül hagyni a Lumière-fivérek elsőségét és a film megszületésében játszott kulcsfontosságú szerepüket, hiszen „a mozi valójában nem született meg addig, amíg a filmeket nem lehetett kivetíteni”.

Felhasznált irodalom: Oxford Filmenciklopédia, A mozgókép bűvöletében: Auguste Lumière 150 (mandarchiv.hu)

Írta: Tóth Eszter
Címlapfotó: alchetron.com

Forrás: kultura.hu

2017.01.22