531

Csodató, palota, barlang


Úgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

A Szinva-patak és a Garadna találkozásánál már korábban is volt egy tó, de ennek vize kevés volt a környéken honos iparhoz, a vasmegmunkáláshoz. Ezért Fazola Henrik, az 1800-as évek elejének leghíresebb magyar díszműkovácsa gátat épített, ezzel kialakult a tó. A Hámori-tó lényegében egy nagy munkával megnagyobbított víztározó, Felső-Hámor és Lillafüred határában. Mélyebb, mint a Balaton, átlagosan kilenc méterre van az alja. Kialakításakor még csak neve sem volt, egyszerűen Tajnak hívták, ami nem más, mint a német Teich, azaz tó szó tájnyelvi változata. A Vasárnapi Újságban 1861-ben Diósgyőri-tónak nevezték.

A lillafüredi Palotaszálló 1930-ra épült fel, neoreneszánsz stílusban, Lux Kálmán tervei alapján. A neve az építkezést kezdeményező Bethlen András feleségének, Vay Lillának a nevét őrzi. Diósgyőr hatása elér idáig, a Palotaszálló egyik éttermét reneszánsz étteremmé alakították át, Mátyás teremnek nevezik. Festett üvegablakai a történelmi Magyarország várait mutatják be. A szálloda építésekor hozták létre az ország legnagyobb mesterséges vízesését, húsz méter magasról zúdul le a víz. A Palotaszálló alatt és a környék hegyeinek gyomrában hatalmas katonai bázist rejtettek el, ennek fontos szerepe volt a II. világháború idején, amikor a szálloda maga hadikórházként működött, de a háború elvesztése után még évtizedekig magyar, de leginkább szovjet titkos támaszpontok költöztek be a kazamata-rendszerbe.

A képeslap hátoldala (MaNDA adatbázis)

A híres lillafüredi barlangok, az Anna-, az István- és a Szeleta-barlang meglátogatása után nagyon szép útvonalon visz körbe minket az 1920-ban elindított erdei kisvasút. De Lillafüreden jártunkkor a legtöbb élményt talán a Herman Ottó-emlékház adhatja. Az utolsó polihisztorok egyike a természettudományokban és a néprajzban egyaránt óriási életművet létrehozó Herman Ottó, a póktudományok professzora, élete végén sokszor tért vissza gyerekkora színhelyére, a Pele-lakba. Ez az egykori üdülő mutatja be ma Herman Ottó életét és munkásságát.

A címlapon a képeslap első oldalán a lillafüredi Hámori tó látható télen (MaNDA adatbázis).

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu

2017.01.20
16