2707

Az orsolyiták győri temploma

Várostörténeti puzzle – 88. rész

Az orsolyiták iskoláinak működését és tevékenységét Szelepcsényi György magyar prímás Bécsben ismerte meg, ahová a rend tagjait Eleonóra császárnő telepítette 1660-ban. A magyar prímás közbenjárására 1676. június 13-án az orsolyiták megérkeztek Pozsonyba, ahol leányiskolát alapítottak.

A kezdettől anyagi gondokkal küzdő intézményt az egyre növekvő létszám miatt rövidesen bővíteni kellett, melyre Gróf Nádasdy Franciska belépésével kapott hozománnyal nyílt lehetőség. (1780-ban nyitották meg az ingyenes külső iskolát). Az első iskolaalapítást több követte: 1698 Kassa, 1703 Varasd, 1724 Nagyszombat, 1726 Győr, 1733 Nagyszeben, 1747 Sopron, 1772 Nagyvárad, 1915 Dombóvár, 1918 Kisvárda.

A mai orsolyita zárdát Győrben Neupauer Ignác császári és királyi tanácsos özvegye, Pikler Anna és Goez Jozefin grófnő alapította, utóbbi 20000 forintot adott a megalapítandó zárda kápolnájára. Az iskola és rendház céljaira 4 házat vásároltak meg, a győriek által vérbástyának vagy vérhalomnak nevezett részen (Álom köz, régen Szent Margit köz).

Miután III. Károly király nagypecsétes alapítási okmányban engedélyezte a letelepedést, az országgyűlés 1725-ben befogadta a rendet, azzal a kikötéssel, hogy a királyért évente 10 misét mondjanak. A győri káptalan egy 1726-ban kiállított okiratban fogadta be az orsolyitákat, melyben egyben kötelezte is őket arra, hogy magyar származású jelölteket is vegyenek fel a rend tagjai közé, akik magyar nyelven oktattak.

1726. július 4-én történt meg hivatalosan az alapítás. A bécsi zárdából P. Wagner jezsuita atya és Anna asszony kíséretében 4 apáca érkezett: az első rendfőnöknő Braun M. Alexia, (aki egészen 1743-ban bekövetkezett haláláig irányította rendet), két tanítónő, gróf Kühr M. Krisztina és Flacher M. Benedikta és rajtuk kívül még T Cecilia testvér.

Mivel a zárda építkezése nem fejeződött be, ezért az ideiglenes otthonuk a Káptalandomb 12. sz. háza lett, és a mellette levő házat kibérelve, 1726 augusztusában megkezdték a tanítást 60 növendékkel.

Mária Alexia fejedelemasszony (Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára, 668. sz.):

A zárda építése 3 évig tartott, az 1729. október első vasárnapján tartott körmenetben vonultak be az apácák az új otthonukba.

Az építkezés a fejedelemasszonyt ábrázoló képről (Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára, 668. sz.):

A Mária Alexia rendfőnöknőről készült kép bal oldalán, a háttérben található a fent látható építkezés. Veres Lujza tanulmányában olvashattuk, hogy „A felállványozott épület kváderes sarokarmírozásos homlokzatot, oromfalán három fekvő ovális formájú ablakot és huszártornyot mutat, tehát igen nagy az építészettörténeti dokumentum értéke”.

A zárda első épülete hamarosan szűknek bizonyult, miután az apácák száma húszra, a bentlakó diákoké 60-70 főre emelkedett, ami miatt a bővítés elkerülhetetlenné vált. Így 1746-47-ben bővült a zárda a Bástya utca felé eső szárnnyal, melynek építési költségeihez Mária Terézia is hozzájárult 6000 forinttal.

Már az Álom közre nyíló kis Szent Anna kápolnába is jártak világiak, mert Bedy Vince kutatásaiból tudjuk, hogy 1736-ban XII. Kelemen pápa Szent Orsolya napján nemcsak az apácáknak engedélyezett teljes búcsút, hanem a kápolnába járó híveknek is. Ezenkívül Schlecht Ödön bécsi kanonok is 6000 forintos alapítványt tett fél 8 órai szentmisére és litániára, majd 1755-ben Purkner András bécsi kanonok tett újabb, 12000 forintos alapítványt, hogy 6 órakor is legyen szentmiséjük. Rajtuk kívül a kápolna alapítványos szentmiséinek számát gyarapította Oneitné Maholányi Judit Antónia grófnő is 1000 forintos misealapítványával.

A fent említett adatok is bizonyítják, hogy a győri hívek egy része szívesen látogatta a szentmiséket a Szent Anna kápolnában, mely egy idő után szűknek bizonyult. Szükségessé vált egy új templom építése, melynek építtetője Richter Ádám győri kereskedő és neje, Huber Anna, akik 4000 forintos adománnyal indították el az építkezést 1762-ben. Ehhez a katolikus híveken kívül nagy összeggel járult még hozzá Dilcs József tanár és neje, Stadler Franciska is. A templom még ugyanebben az évben elkészült, szeptember 10-én fel is szentelték M. Pichner Stanisla főnöknő alatt, Szent Anna tiszteletére – mint a régi kis kápolnát.

Az orsolyita templom és zárda alaprajza a 18. századból (a megyei könyvtár gyűjteményéből):

A ma is álló templom barokk stílusban épült, elhelyezkedése párhuzamos az utcafronttal, és a hagyományos orsolyita építkezésnek megfelelően a kolostor és az iskola között kapott helyet.

Richter Ádám meghalt, mielőtt a templombelső elkészült, emiatt a berendezés és az oldalfestmények későbbi időből származnak.

A főoltár fából készült, barna márványutánzattal festve. A középen ívelt keretben eredetileg Schaller István (Győr, 1708 – Sopron, 1779) győri származású festő 1764-ben festett Szent Annát ábrázoló (az alapítónő Patrónája) képe volt. Más források szerint maga Szent Angéla látható, amint Szent Ágostontól átveszi az orsolyita regulákat tartalmazó könyvet. Később ez a kép a múzeumba került. A mostani oltárkép, „Mária oktatása” olajkép, mely a XIX. században készült: Kastner bécsi festő alkotása, melyet Mladoniczky Ignác apát-kanonok és zárdaigazgató helyeztetett ide 1908-ban, amikor az erősen megrongálódott templomot renováltatta.

A főoltárképen Joachim vörös palástban állva tartja a „Tíz parancs” táblát. Erre mutat az ülő Szent Anna, aki Máriát öleli magához. Az oltár két oldalán Szent József és Nepomuki Szent János kétméteres szobra, két oldalt Keresztelő Szent János és Szent János evangélista szobra, a főoltáron kis keretben két fiatal jezsuita szent, Berchmann Szent János és Kosztka Szent Szaniszló szobra áll. A templommal egyidejűleg épült két barokk mellékoltár, melynek festményeit szintén Mladoniczky kanonok távolítatta el 1908-ban.

A főoltár (Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára, 668. sz.):

A mennyezet boltíveinek megfestését sokáig Dorfmeister Istvánnak, a híres bécsi festőművésznek tulajdonították, de később bebizonyosodott, hogy Schaller István festette őket.

A szentély fölött – az 1762-64 között készült – Szűz Mária eljegyzése, a kórus fölött Szent Cecília – az egyházi zenei védőszentje – sok muzsikáló angyallal látható.

Mária eljegyzése (Dobos Vilmos felvétele, a megyei könyvtár gyűjteményéből):

A karzat rácsa és freskója (Dobos Vilmos felvétele, a megyei könyvtár gyűjteményéből):

Rokokó-rács a karzaton (Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1936):

A hajó nagy körképe négy festői csoportban két jelenetet ábrázol. Az első Szent Orsolya megdicsőülése, Nagy Szent Gergely pápa, a népvándorlás barbárainak nagy térítője, Loyolai Szent Ignác, Angela kortársa és Szent Angéla látomása.

Az orsolyita templom mennyezetképe (Dobos Vilmos felvétele, Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1936):

A templom 1908-ban történt renoválása során 3-3 festmény került az oldalfalakra: a Szent Család, Szent Angéla, Szent Alajos, Szent Cecília, Szent Ágnes és árpádházi Szent Margit.

Dobos Vilmos 1940 körül készült felvételei:

A toronytalan templomépülettel az orsolyita épületegyüttes teljes négyszöggé vált, középen kis virágos kerttel. A kripta a főoltár alatt van. A torony a régi helyén maradt, az Álom közben, ahol a régi kápolna volt. A rendház 1862-ben megünnepelte a templom felszentelésének 100. évfordulóját.

1938-ban Ragats János pápóci prépost saját költségén felújítatta az épületet.

A miséket az apácákon és tanítványokon kívül az iskolások szülei, a városrész hívei látogatták. Kezdetben német nyelven tartották őket, mivel az orsolyita apácák Bécsből jöttek, és mikor Győr visszamagyarosodása fokozatosan kiszorította a német nyelvet a többi templomból, a német nyelvű hívek teljesen ideszoktak, majd 1888-ban Sinkó István püspöki udvari pap magyar nyelven kezdte mondani a litániát, és csak az alapítványos májusi litániát végezték németül 1898-ig.

A templomhoz kapcsolódik a Jézus Szent Szívének tiszteletére rendezett körmenet meghonosodása, melynek a rend életében nagy múltja van, 1898-ban ennek tiszteletére történt a polgári iskola felszentelése is.

A Szent Orsolya zárda Jézus Szíve oltára (a megyei könyvtár gyűjteményéből):

A templom a szétszóratás évtizedei alatt is működött, három nővér gondozta, melyet a rend 1993-ban kapott vissza.

Egy 1995-ben elnyert pályázattal megkezdődött az épület felújítása Pintér Attila restaurátor vezetésével. A renovált templomot 1997. november 3-án szentelték újjá.

A felújított műemléktemplom (Szent Anna Orsolyita templom, Győr; Az Európai Unió támogatásával helyreállított műemlékek Magyarországon. Szerk. Rácz Jolán Bp., 1997):

2014 őszén, az Ars Sacra Fesztivál keretében a Nyitott Templomok Napján ott jártunk a Szent Orsolya Rend győri, Apáca u. 41. szám alatt található Szent Anna templomában jártunk, írásunkban mostani, színes képeken csodálható meg az épület belseje.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1939. 188 p.
A győri Szent Orsolya-rend tan- és nevelő-intézetének értesítője az 1925-26-ik iskolaévben. Győr, 1926. 90 p.
Németh Tihamérné Kovács Adrienne: „Szeress és jobb lesz a világ!” – A győri Szent Orsolya rend tevékenysége 1726-tól napjainkig. Győr, 2000.
Stengl Marianne: Győr műemlékei Győr, 1932. 41 p.
Veres Lujza: Győr: Orsolyita templom, Bp., TKM Egyesület, 2000.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig

2017.01.19
289