2072

Éljen a grund!

A Pál utcai fiúk a Győri Nemzeti Színházban

Molnár Ferenc regényének centenáriumát ünnepeltük 2007-ben, írásom címét kölcsönvettem, hisz a Petőfi Irodalmi Múzeum ehhez kapcsolódóan rendezte meg Éljen a Grund! címmel vándorkiállítását. 110 évvel a világhírű ifjúsági regény első kiadása után a győri közönség is láthat A Pál utcai fiúk-adaptációt, melyet Kszel Attila állított színpadra a Kisfaludy Teremben.

Molnár Ferenc a Tanulók Lapja c. ifjúsági lapban közölte le először folytatásokban a józsefvárosi gyerekek felemelő történetét. Generációk tanultak hősiességet, becsületességet és bátorságot a Pál utcai fiúktól, az évtizedek óta iskolai kötelező olvasmány a 10-12 éves korosztály számára nemcsak izgalmas történet saját korosztályukról, hanem észrevétlenül megismerteti őket az olvasás gyönyörűségével is.

Molnár Ferenc nemcsak hazánkban, de külföldön is rendkívül népszerű remekműve bejárta a földkerekséget Amerikától Európán át egészen Kínáig, több kiadásban számtalan nyelvre fordították le. Legnépszerűbb filmes feldolgozásai is nemzetközi együttműködésnek köszönhetők: a két legismertebb az 1968-ban Fábri Zoltán rendezte feldolgozás amerikai-magyar, a 2003-ban Maurizio Zaccaro által dirigált változat olasz-magyar koprodukcióban készült. A legfrissebb magyar adaptációt 2016 decemberében mutatták be a Vígszínházban, a regény musical változatát Marton László rendezte, Grecsó Krisztián írta a szövegkönyvet, Dés László és Geszti Péter szerezte a dalokat.

A Győri Nemzeti Színház előadásának főpróbája bevezetőjében Kszel Attila rendező elmondta, ragaszkodott az eredeti irodalmi műhöz, a rá jellemző kísérletezés, meghökkentés kevésbé jellemezte a színpadra állítást.

Jó volt felidézni az ismerős jeleneteket: az einstandolást, amikor a vörösinges Pásztorok az erősebbik jogán elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, a megmosolyogtató gittegyleti bonyodalmakat; jó volt emlékezni a füvészkertre, a két hadban álló fiúcsapat harci készültségére, a csatára a grundon és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a barátaiért.

A Pál utcaiak és a vörösingesek kamaszfiú csapata, vagy akár a gittegylet is katonásan megszervezett volt, igyekezett a regénynek ezt a vonulatát hangsúlyozni a színpadi változat. Közlegény, tiszt, hadnagy, főhadnagy, vezér vagy tábornok rangokat állapítottak meg. Mindenkire nézve kötelező rendszabályokat hoztak, összejöveteleket szerveztek, ezekről jegyzőkönyvet vezettek, szinte háborús készültségben éltek és játszottak.

Miben rejlik aktualitása a Pál utcai csatának, melyet 100 évvel ezelőtt egy földdarabért, egy labdaterületért vívtak? Békés Pál írja 2008-as kritikájában: „Benne van minden: a harc heve, a diadal mámora, az árulás förtelme, az igaz hősiesség, az önfeláldozás és a megdicsőülés – és a pirruszi győzelem keserűsége. A Pál utcaiak megnyerték ugyan a csatát, de igazi hősük, Nemecsek közlegény odalett. És odalett az édes grund is. Ám egy pillanatra sem merül fel a kérdés, hogy megérte-e. A harcot meg kellett vívni, és ők megvívták.”

Pál utcaiakként és vörösingesekként a győri színház fiatal stúdiós hallgatói láthatók, közülük kiemelném a vékony testalkatú, nem is olyan bátornak látszó, Nemecsek Ernő szerepét játszó Pongrácz Barnabást; az áruló, majd később mégis a jó oldalt választó Geréb szerepét játszó Márkus Krisztiánt. A két fiúcsapat vezetőjét játszó színészek: Fehér Ákos és Kovács Gergely profizmusukkal támogatják, instruálják az amatőr szereplőket, különösen a Boka és Nemecsek barátság ábrázolásában érezhető ez leginkább.

A díszlet Kovács Attila munkája, valósághűen jelenítette meg a korabeli játszótér, a grund farakásokkal teli helyszínét, a Pál utcai fiúk iskoláját, a Lónyay Református Gimnázium épületét vagy a növényekkel, tavakkal, üvegházzal teli füvészkertet, a vörösingesek tanyáját. A jelmeztervező, Gloria von Berg korhű ruhákba bújtatta a színészeket, a nadrágok, nyaksálak, kalapok és érdekes cipők megidézték az 1890-es évek pesti fiúdivatját.

Az anyaggyűjtés közben színháztörténeti érdekességre bukkantam a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér digitális gyűjteményében, ahol az aprónyomtatványok között hozzáférhető az akkor Kisfaludy Színház 1963-as Pál utcai fiúk előadásának színlapja. Különlegessége a szereposztásnak, hogy Nemecsek Ernő szerepét Demjén Gyöngyvér, későbbi Jászai Mari-díjas színésznő játszotta, mellette még több fiúszerepet is nők alakítottak. A kisnyomtatvány itt tekinthető meg.

A mostani színdarabot annak a kiváló kezdeményezésnek köszönhetjük, amely azt tűzte ki célul, hogy a 7-13 éves korosztály igényeinek megfelelő, színvonalas gyermekszínházi előadások szülessenek Győrben. Immár két éve a Vill-korr által támogatott SULIBÉRLET nagy siker a gyerekek, szülők és pedagógusok körében, hisz az előadások nemcsak igényes szórakozást biztosítanak számukra, hanem az iskolai nevelés, irodalomoktatás kiegészítéseként is szolgálnak.

Polczer Adél
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2017.01.13