879

Peru – Az inkák nyomában

Dr. Szilágyi György előadása a megyei könyvtárban

Az új év első ismeretterjesztő előadásaként Dr. Szilágyi György földrajztanár, címzetes egyetemi docens tartott vetítéses élménybeszámolót a megyei könyvtárban saját dél-amerikai kalandjairól és tapasztalatairól Peru – Az inkák nyomában címmel a már megszokott, telt házat vonzó érdeklődés mellett.

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” Thomas Manntól származnak ezek a szavak, melyek mély igazságtartalmáról Dr. Szilágyi György előadása során is meggyőződhetünk. A Dél-Amerikában található Peru hosszan elnyúló, viszonylag kevéssé széles ország. Morfológiailag három eltérő tájegységre tagolódik: a Csendes-óceán és az Andok közti fennsík, az Andok, valamint az Amazonas. Eltérő flóra és fauna van jelen területén: gondoljunk az imént említett hegyláncra vagy a hatalmas folyam őserdejére. Gyönyörködni lehet az alpakkák, lámák, vikunyák látványában, megszemlélni a rengeteg madarat, a több ezer kilométert úszó fókákat, pingvineket, amelyek egymáshoz kapcsolódva melegítik egymást

Már időszámításunk előtt őslakosok népesítették be, a spanyol hódítás előtt az inkák birodalmának volt a része. Az inkák fejlett földműves kultúrával, kézműiparral rendelkező, magasan szervezett társadalmat hoztak létre, uralkodójuk gazdagsága kiemelkedő volt. Francisco Pizarro és kincsvadászai hódították meg a spanyol korona számára. (Maga Pizarro kegyetlensége miatt társainak is ellenszenves volt, meg is gyilkolták, a limai katedrálisban temették el.)

Ha Perut említjük, mindenkinek a híres Machu Picchu jut eszébe, az inkák által lakott különleges város, de említhetjük Sacsayhuamánt, az inka építészet kőből emelt remekművét is. Az inka építészet monumentalitása rejtély a kutatók számára, Sacsayhuamán lehetett erődítmény, avagy vallási funkciójú létesítmény. A köveket habarcs nélkül rakták egymáshoz, a természet erői mégsem károsították. Kérdés, hogyan került oda az építőanyag… Építészetük technikája egészében egy történelmi rejtély, ugyanaz felvetődik velük kapcsolatban, mint az egyiptomi piramisokkal, vagy a mezopotámiai zikkuratukkal kapcsolatban.

Az inka városromokban is fellelhető társadalmuk rétegződésalapú elkülönülése: a felső részre az előkelők palotái, az alsóra a köznépi lakhelyek elhelyezkedése a jellemző. Sajátos írásrendszerük, színes vallási kultuszaik voltak. Az Andok rejti magába a Titicaca-tavat, a világ legmagasabban fekvő hajózható tavát, amelynek érdekessége, hogy sós vizű. A közelében egy sziklába vájt téglalap alakú bemetszés fedezhető fel, egy kapuszerű bemélyedés, az Aramu Maru, amelyet a helyi őslakosok Puerta De Hayu Marcar-nak (istenek, lelkek kapujának) hívtak. Vallásuk szerint ez volt az isteni és emberi világ közti átjáró. A legenda szerint ide menekült a spanyol hódítók elől a Hét Fénysugár templom inka papja. A feltételezett kaput egy korong alakú aranylemezzel nyitotta meg egy szertartás keretében, az átjáró megnyílását vakító fény kísérte. Hitük szerint a Chanaka nevű csillagképről érkeztek a régmúlt idők papkirályai.

Peru több magyar kutató érdeklődését is kiváltotta, például Móricz Jánosét. Ide kapcsolódik a legendás Fémkönyvtár, mely további kutatásokat igényel. A föld mélyében fémre vésett különleges írásjelek történelmi források lehetnek, mindez a perui-ecuadori határon, egymás országába átnyúlva fekszik. Figyelemre méltó az úgynevezett Gyertyatartó: a legenda szerint az elmerült Atlantisz világához kapcsolódik. Egy Mu nevű birodalom gyarmatosította Atlantiszt, első királya Poszeidon lehetett, azt követően a dinasztia tagjai voltak a királyok. A Gyertyatartó emlékeztethet az uralkodó háromágú koronájára, a tengeristen háromágú szigonyára, esetleg az ősi kereskedelmi útvonal irányára. Számtalan elmélet születik, de persze mindegyik hagy maga után kétségeket. A titkok sorában kiemelkedő szerepet játszanak a Nazca-vonalak rejtélyei. Hatalmas kiterjedésű, figurális ábrarendszere a csodák világába csábítja az érdeklődőt; vajon mi lehetett, csillagrendszer, úthálózat, esetleg valami egészen más?

Peruban a természeti szépségekben, a sziklákban, hegycsúcsokban is gyönyörködhetünk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vulkánokat, különös tekintettel a Huaynaputina vulkánt, amelynek 1600-as utolsó kitörése mélyreható következményekkel járt. Egyesek ugyan nem látnak közvetlen bizonyítékot a kitörés és azon év szokatlan éghajlati történései között, de ez erősen nyitott kérdés. Mindenesetre Svájcban szokatlan hideg köszöntött be, Svédországban sohasem látott hóréteget félelmetes tavaszi áradás követett. Franciaországban késett a szüret, a német borpiac padlóra került, Kínában késett a barackvirágzás. Az időjárási anomália a legsúlyosabb következményekkel Oroszországban járt: a rettenetes hideg miatt százezres nagyságrendben haltak meg emberek, puszta kézzel öltek meg állatokat, hogy szőrméjükbe bújhassanak.

Peru gyöngyszeme fővárosa, Lima. A lakosság egyharmada (közel 10 millió ember) tömörül itt. Csodálatos virágos parkjai, patinás középületei, templomai a spanyol katolicizmus hatásairól árulkodnak. A vetített képeken láttunk vidám fesztiváli kavalkádot, igazi tüzes dél-amerikai stílust és meg inka népdal is elhangzott, El Condor Pasa modern feldolgozásban. De láttunk táltost transzcendentális zenével, mely a szitármuzsikára emlékeztet. Itt lehetett érzékelni, hogy a zenei világ nyelve egységes, a vándormotívumok nem állnak meg határoknál. Láttunk továbbá nádépítésű indián települést, melynek lakói halászatból és idegenforgalomból élnek. Peruban sivatagi kirándulást is lehet tenni, homokdűnékre kapaszkodva. Étrendjük sokféle gyümölcsöt, kukoricát tartalmaz.

Dr. Szilágyi György fellépése a megyei könyvtárban ezúttal is teljes mértékben elkötelezetten vallott előadói céljairól, melynek ars poeticája: mindent a közönségért.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2017.01.13
0