Mivel az emberiség alkotta nép-, földrajzi, vallási és egyéb csoportok szerencsére manapság is mások és mások, ez a (rövidebb-hosszabb) ünneplés néha – bár mindenhol kirobbanó nagyságú volumenben, de – egymástól gyökeresen eltérő szokásokban, hagyományokban, rituálékban és hitekben nyilvánul meg. Nézzünk néhány országot golyóbisunkról, mivel és hogyan köszöntik a különböző nemzetiségek az új évet. Európa után most a világ többi részét járjuk körbe.

Amerikai Egyesült Államok

Talán a világ legösszetettebb kultúrájú (bevándorló lakosai és állampolgárai révén) az Amerikai Egyesült Államok, összességében mégis hozzánk hasonlóan ünnepelnek. Hatalmas bulival, dudálással, sípokkal, trombitákkal, mindenféle maskarákkal (amelyek természetesen a gonosz és ártó szellemek feletti uralmat jelképezik), evéssel és ivással. A New York-i Time Squaren százezrek gyűlnek össze az éjfélt, no meg egy 1907 óta dívó hagyományt, a Ball Dropp-ot várván, amikor egy hatalmas, dekorált gömböt millió darabra pukkantva terítik be a környéket színes konfettikkel (a képen). Éjfélkor pedig mindenki csókot vált a másikkal, köszöntvén az új évet. Népszerű menü ilyenkor mindenféle babból készült étel (kerek bab = jószerencse), valamint ne felejtsük az év utolsó napjának országszerte hatalmas népszerűségnek örvendő eseményét, az amerikai futball mérkőzéseket sem.

Dél-Amerika

Dél-Amerikában az új év Ano Viego-ként ismert, és a hatalmas (fél)kontinens egészéről összességében elmondható, hogy szilveszteri hagyományaik a múlt évtől való búcsúzás „fizikai formáiról” ismertek. Puerto Ricoban éjfélkor az emberek vödrökből és egyéb edényekből vizet öntenek ki otthonaik ablakán a házak elé, hogy száműzzék az óév „maradványait” csakúgy, mint a szellemeket. Argentínában ennek változataként régi papírokat csíkokra vágnak, és azokat dobálják ki az ablakon, hogy helyet csináljanak az újnak és a jónak. Kolumbiában ha valakit bőrönddel a kezében látunk szilveszterkor futkosni a ház körül, nem kell rosszra gondolnunk, egyszerűen csak így szeretne több utazást magának a következő évben. Vannak aztán bábukhoz kötődő hagyományok: Ecuadorban például emberhez hasonlító, ruhákba öltöztetett bábukat tesznek a házakon kívülre, amelyek papírral és éghető dolgokkal vannak kibélelve (lásd a képet fent és lent), majd látványosan elégetik őket, hogy velük együtt illanjon el minden, ami régi. Bolíviában ezekhez hasonló szalma- és fabábukat akasztanak a házakra, hogy boldogságot és szerencsét hozzanak a lakóknak.

Brazíliában szintén a lencsében és egyéb hüvelyes élelmiszerekben hiszik a gazdagságot és a jólétet, valamint az öltözködésben: az év utolsó napján az emberek fehér ruhába öltöznek a szerencse, béke és boldogság érdekében, a papnők pedig kék és szintén fehér ruhákban végzik a ceremóniákat a víz istennőjéhez szólva. A brazilok ezen túl éjfélkor virágokat dobálnak a tengerbe, és gyertyákat állítanak a partra, hogy így köszöntsék az új esztendőt, illetve Rio de Janeiro strandjáról áldozati hajó fut ki az óceánra tele ékszerekkel, gyertyákkal és virágokkal, szintén az egészség, gazdagság és boldogság érdekében. (Az alsó képen a Porto Bay Rio Internacional Hotelből látható a copacabanai éjfélünneplés.)

Peruban érdekes szokás a Takanakuy, a „verekedés” a szomszédokkal és barátokkal, hogy minden sérelmüket és nézetkülönbségüket elrendezzék, s tiszta lappal futhassanak neki az új évnek. Chilében úgy tartják, szilveszterkor az elhunytak a temetőkben várnak rájuk, hogy újra együtt lehessenek. A színek szerte Dél-Amerikában fokozott jelentőséggel bírnak, több országban is hiszik, hogy a jól megválasztott fehérneműszín befolyással lehet a következő évre, így mondjuk, aki fehéret választ, arra béke és boldogság vár, aki rózsaszínt, arra szerelem, a piros a vágy színe, a sárga vagy arany a jólété, és így tovább.

Ausztrália

Az újévi ünnepségek Ausztráliában egészen hat napon keresztül, január 6-ig tartanak. A családok szilveszter napján hagyományosan kora reggel elmennek a helyi templomba, hogy imádsággal kérjenek Istentől áldást az új évre. Éjfélkor a harangok 12 kondulása után aztán kitör az éljenzés, a jókedv, dobok, trombiták, kürtök és más hangszerek szólalnak meg. Szeretetteljes ölelések, csókok és kölcsönös jókívánságok zajlanak le a jelenlévők között, majd következhet a tűzijáték. Bár nagyjából egységes szokások és tradíciók folynak szilveszterkor szerte Ausztráliában, a hatalmas ország legnagyobb városaiban – mint Sydney, Melbourne, Brisbane, Perth és Darwin – páratlan partik és bulik, helyenként kimondott turistalátványosságok zajlanak. Sydney-ben gyakorlatilag a világ leglenyűgözőbb ünneplésére kerül sor: a híres Harbour Bridge-ről például éjfélkor több mint nyolcvanezer rakétát lőnek fel a tűzijáték során – akkora volumenű látványosságról van szó, hogy tökéletesen látható a város 16 kilométeres körzetében bárhol! (Mindkét képen a sydney-i Harbour Bay látható teljes tűzijátékba vonva a Harbour Bridge-dzsel és a híres operaházzal.) A tűzijáték természetesen csodálatos zenével van egybekomponálva, amelyet a Sydney Council vokalistáinak egy csoportja mutat be. A másik fő attrakció Sydney-ben pedig az újévi beach party, ahol az ünneplő emberek letáboroznak és máglyákat gyújtanak.

Melbourne is hasonlóan népszerű partiszínhely szilveszterkor diszkókkal, kocsmákkal, éttermekkel, a városba ekkor híres rockegyüttesek érkeznek. Illetve mindenképpen meg kell említeni a kínai közösségek melbourne-i rituáléját (több mint ötvenezer kínai él a városban), amely szintén hatalmas látványosság jelmezes, sárkányos felvonulással.

Egyiptom

Az ókori egyiptomi kultúra mindig is szorosan összefonódott a Nílussal, amely minden szempontból rendkívül jelentős része az egyiptomi civilizációnak. Náluk az új év az újjászületés, a megfiatalodás időpontja, régi hagyományos rituálék és ünnepek kapcsolódnak hozzá. A legenda szerint a Napisten Ré (vagy Rá) ekkor mentette meg az emberiséget Sekhmet-től, a háború istennőjétől, aki el akarta törölni az emberi fajt. Mivel az egyiptomiak többsége iszlám vallású, az újév számukra is meg van jelölve a naptárban, mint Mohamed próféta születésnapja (a napot Maulid-nak vagy Mawlidnak nevezik). Kairóban Újév napján karneváli szellemben cirkuszosok, táncosok, énekesek és zenészek érkeznek szerte az országból szórakoztatni az embereket, a nagy ünneplés mellett azonban több – régmúltra visszavezethető – hagyomány is él az országban. Először is, az egyiptomiak úgy vélik, csak akkor kezdődik az új év, ha a félhold láthatóvá válik az égen. A falvakban gyakori szokás volt, hogy a családfők átmentek egymáshoz újévet köszönteni, s miután az összes házat végiglátogatták, utoljára a település vezetőjéhez vonultak. (Mára jobbára csupán a szomszédokhoz és a barátokhoz mennek.) Az örömteli alkalomból a családtagok új, színes ruhákat öltenek, sőt, még a nők számára is, akik mindig feketében járnak, megengedett ezen a napon a más színű öltözet! Akárcsak a világ számos többi pontján, pazar lakomákat is rendeznek, melynek során ezúttal még hús is kerül az asztalra. Az édességek pedig a gyerekek számára játékbaba-alakban készülnek: a lányok csinos ruhájú lánybabákba, míg a fiúk lóháton ülő fiúbabákba haraphatnak bele. Ezeket a nyalánkságokat aztán további díszítésként sokszor (harmonika-szerű) színes papírokkal dekorálják ki. (A képen egyiptomi karácsonyi finomságok láthatók)

India

Hatalmas ország India (óriási népességgel), így a hagyományok is megoszlanak (vagy éppen megosztják őket) a különböző területek között. Ami általánosan elmondható, hogy náluk az újév ünneplése április közepére esik (április 13-15.). Az eltérő hitek azonban nagyrészt örömteli énekekben, táncokban, feltűnő színekben találják meg a közös nevezőt. Több helyen is úgy vélik, hogy ahogyan az ember ezt az egyetlen napot tölti, előre jelzi, hogyan fogja tölteni az év többi részét is. Van, ahol gyümölcsalapú italt (Pana) kínálnak fel az istenségeknek, és van, ahol úgy hiszik, ezen a napon kezdte el létrehozni a világegyetemet a hinduizmus teremtő istene, Brahma. Egyes területeken lámpások világítanak a sötétség felszámolására, hogy világosságba vonják a tárgyakat a sikeres jövő szimbólumaként, az ázsiai „nemzeti étel”, a rizs pedig a jólét reményét ígéri.

Kína

Kínában nincs egy fixen meghatározott napja a szilveszternek, illetve az újévnek; mivel a kínai kalendárium szerint ünneplik (amely a nap- és holdnaptár keveréke), a pontos dátum évről évre változik. Így az újév, a Yuan Tan január közepe és február közepe között bármikor lehet, s mint a kínai kultúra legjelentősebb ünnepségsorozata, 2-3 hétig is (el)tart. Ezt a tavaszi fesztivált ők Gung Hay Fat Choy-nak nevezik. Miután a keleti kultúrkörben járunk, az újév „misztériumának” komplett története van: élt egyszer egy hatalmas fenevad, a Nian névvel illetett vadállat, amely egyetlen harapással rengeteg embert volt képes lenyelni. Ám az őslakosok szerencsére megtalálták a gyenge pontját, rájöttek, hogy a bestia fél a vörös színtől és a hangos zajoktól. Ezek segítségével sikerült felszabadítaniuk magukat Nian fenyegetése alól, s innentől egy új élet kezdeteként ünneplik ezt a napot. Kínában és Szingapúrban három, míg Tajvanon mindezt ötnapos munkaszüneti nappal hálálják meg. Nem csoda hát, hogy a kínaiak ilyenkor hatalmas pompával ünnepelnek: új ruhákat vesznek (lehetőleg pirosat), fodrászhoz mennek, megtisztálkodnak, házaikat szintén piros és arany színű zászlókkal díszítik, pozitív (vers)sorokat írva rájuk. A nap folyamán elrejtik az otthonokban az összes kést, nehogy bárki is megvágja magát véletlenül, hiszen ezzel az egész család elvághatja magát az új évben a szerencsétől. S hogy becsalogassák a szerencsét és a boldogságot, éjfél előtt minden ablakot és ajtót kitárnak. Éjfélkor aztán tűzijátékkal idézik fel Nian elzavarását, dobokkal és cintányérokkal csapnak hatalmas zajt, barátok látogatják meg egymást, s piros borítékokban adnak pénzt a gyerekek, a még házasság előtt állók és a szülők részére. A sárkány- és oroszlánbőrbe bújt táncosok felvonulása pedig három napig tart szakadatlanul. A képen szabadtéri pekingi újévi díszítés látható.

Japán

Japánban az újév szintén az egyik legfontosabb ünnep. 1873. január 1. óta tartják a Gergely-naptár szerint, előtte ők is a kínai holdnaptár alapján számolták a napokat. Az új év, vagyis az Oshogatsu ünneplése január 1. után két hétig tart (az első 3 nap munkaszünet is egyben), két fesztivál is zajlik alatta: a „nagyobb fesztiválon” az emberek halott családtagjaikért és barátaikért, míg a „kisebb fesztiválon” a jó termésért és aratásért imádkoznak. Elsősorban családi ünnepről beszélhetünk, két jellegzetes tradícióval. Az egyik az Otoshidama, melynek során díszített borítékban pénzt adnak a gyermekeknek (az összeg az életkortól függ), a másik pedig a Mochi, amely egy japán újévi, díszes rizstorta – még az óévben elkészítik, és az újévi ünnepségek kezdetekor fogyasztják el. A családok az egész házat feldíszítik, méghozzá nem is akárhogyan. Annak érdekében, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket, és jószerencsét hozzon, szalmából font kötelet helyeznek a bejárati ajtó fölé. Papírból homárokat készítenek, hogy elhelyezzék őket a házaikban, mert úgy tartják, a homár hátsó fele hasonlít egy idős emberhez, amely a maradandóságot, szívósságot, tartósságot jelképezi. A sintó vallás követői zöld növényekkel (az új élet szimbóluma) és bambusszal (becsület, őszinteség, tisztesség) dekorálják az otthonaikat. Szilveszterkor bőséges vacsorára ül asztalhoz a család, a tradicionális választék között megtalálható főtt hínár, tört édesburgonya gesztenyével, halpogácsa, sütemények, édes fekete szójabab és párolt bojtorján gyökér. Jellemző elfoglaltságok az estén a különböző (társas)játékok (takoage, fukuwarai, sugoroku, karuta , koma, hanetsuki… stb.). Mielőtt aztán éjfélt ütne az óra, a japánok templomokba mennek, ahol pontosan 108 harangütés hangzik el, távol tartván a gonosz erőket. Újév pillanatában pedig hangosan nevetni kezdenek, szintén az ártó szellemeket elűzendő, majd kezdetét veszi az ünnepi időszak. A képen kiotói pillanat látható újév éjjeléről.

Szilvási Krisztián

Források: 123newyear.com, almanac.com

A képek a flickr.com szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép.