Burma brit gyarmat volt, majd a felszabadulás után, 1948-tól 1962-ig független demokratikus köztársaságként fejlődött tovább. 1962-ben Ne Win tábornok katonai puccsal jutott hatalomra, és 26 évig maradt az ország vezetője. Ez idő alatt megkezdték a szocializmus építését, a gazdaságot államosították vagy a kormányzat közvetlen ellenőrzése alá helyezték, egypártrendszert vezettek be. Mindennek következményeképpen Burma a világ egyik legszegényebb országává vált.

Most a kutatók a helyi lakosok tulajdonában álló negatívokat gyűjtötték össze két helyszínen, Yangonban (Mianmar korábbi fővárosában) és Mandalajban (az egykori királyi székhelyen). Elsősorban két yangoni stúdió negatívjait digitalizálták: a Bellay Fotóstúdió, valamint az Asia Studio anyagát. A Bellay Stúdió egykori tulajdonosa a katonai puccs (1962) után kezdett el tevékenykedni, ezért az ő fotóin az „elveszett évtizedek” képei láthatóak. Ez ritkaság, mivel Mianmarban nincsenek ezt az időszakot gyűjtő archívumok. A Bellay stúdiót egy kínai család vezeti, és ügyfeleik is elsősorban kínai-burmaiak. Ezek a családok rengeteg szenvedést éltek át a puccs utáni időszakban, tulajdonukat államosították, végül a kínai nyelv használatát is betiltották. A projekt keretében most 4464 negatívról több mint 6000 képet digitalizáltak, ezek főképp 1963 és 1982 között készültek.

Kezdettől fogva voltak szórványos, sikertelen tiltakozások a katonai uralom ellen, amelyeket leginkább a diákok szerveztek. Az 1962. július 7-én a rangooni egyetemen kitört tüntetés során 15 diákot öltek meg. 1974-ben U Thant temetéséhez kapcsolódó kormányellenes tüntetést is katonai erőszakkal verték szét, az 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben kitört kormányellenes tüntetéseket is leverték. 1988-ban a rossz gazdaságirányítás és a politikai elnyomás ellen az egész országban demokráciát követelő tüntetések kezdődtek, tüntetők ezreit ölték meg. Saw Maunk tábornok államcsínyt hajtott végre, és megalakította a Jog és Rend Helyreállításának Bizottságát, és hadiállapotot hirdetett. 1989-ben a szocialista kísérlet véget ért, de a katonai diktatúra folytatódott. A következő években aztán gyakran lehetett hallani megfélemlítésekről, felkelésekről, kisebbségek elleni irtóhadjáratokról, sőt vegyi fegyverek használatáról is. A véres népirtások miatt a burmai kisebbségek közül többen függetlenségre törekszenek.

Aung San

Az Asia Studio tulajdonosa is a digitalizálók rendelkezésére bocsátotta képörökségének egy részét. Ezek között például Aung Sanról, a modern Mianmar megteremtőjéről készült sajtófotók 1940-ből. Ne Win generálisról, a szocialista katonai puccs vezetőjéről is közölnek portrét, de buddhista szerzeteseket, családi összejöveteleket is megörökítettek.

A gyűjtemény nemcsak a burmai, hanem a nyugati kutatók számára is egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy az ázsiai ország vizuális kultúrtörténetébe is betekintést nyerjenek. A teljes gyűjtemény itt tekinthető meg.

Bakk Ágnes
Forrás: mandarchiv.hu