A magyar várakból az ismert okok (a török pusztítása, majd Lipót császár várrobbantó rendelete) miatt csak nagyon kevés maradhatott meg teljes épségben. Ezek közé tartozik a Kőszegtől 12 kilométerre, a Gyöngyös patak mellett, a tenger szintje felett 405 méterre épült Léka. Amelyet egy 1242-es oklevél említ először. Pedig már a 13. század elején felépült a már emlegetett osztrák hercegek ellen, akik keletre terjesztették volna ki birtokaikat a magyar király rovására. Közülük III. Frigyes volt a legádázabb, aki még IV. Béla királyunkat is korlátozni merte szabad mozgásában. Szóval kellettek ezek a várak a magyar királynak, aztán amikor a kiskirályok megerősödtek, és az uralkodó katonáinak már nem volt helyük bennük, akkor csak problémát jelentettek.

Így Lékán a Csákok után a Kőszegiek lettek az urak, akiket erővel bírt Károly Róbert az innen való távozásra. De 1390-ben már a Kanizsaiaké volt az erősség, majd a 15. század elején néhány évig Bécs parancsolt a helyőrségnek. 1533-ban a nagy Kanizsai család fiúsított utolsó sarja, Orsolya vitte a közösbe Nádasdy Tamással kötött házassága révén. Előtte egy esztendővel a Kőszeget ostromló török csak a falut tudta felégetni, a vár szilárdan állt a patak által megkerült sziklán.

Skoflek István diaképe (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)

Hogy aztán a jó új gazda, Nádasdy Tamás (aki 1532-től Kanizsán lakott, 1537-től horvát és szlavón bán volt és vasi főispán, 1542-től országos főkapitány, majd 1554-től haláláig nádor) kutat, új konyhát és börtönt építtessen bele, fia, Nádasdy Ferenc pedig a külső várat hozza létre. Az ő lefejezése (1671) után mint sógora, Esterházy Pál kerül Lékán birtokba, aki gyakorlatias ember révén posztóüzemet telepít a török pusztítása után horvátok által is lakott faluba. A vár pedig a török kitakarodása után raktározási funkciókat kap. Ide gyűjtik be az Esterházyak a környező birtokaik terményeit. Birtokukban is marad a hely egészen 1945-ig, mikor is a felszabadítók alaposan kifosztják. 1968-ban pedig egy íróember, Paul Anton Keller tulajdonába kerül szőröstül-bőröstül, aki minden pénzét a helyrehozatalára költi. Halála után a munkálatokat az alapítványa folytatja, így mára a denevérkiállítás és a rettenetes kínzókamra mellett egy múzeum, egy természettudományi gyűjtemény, koncertterem (híres orgona és kamarazenei fesztiválokkal), vendéglő és szálloda is működik a várban.

Skoflek István diaképe (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)

Aminek mindezeken túl van egy titkos terme is, a felsővár lekövezett udvarán lévő csatornanyíláson át egy négyzet alakú, boltozott terembe kukkanthatunk be, ahol a tetőnyílás alatt pontosan egy kis medence van. A hagyomány szerint itt rendezték a templomosok, vagy a johanniták titkos szeánszaikat, csak hát annyi baj van ezzel, hogy sehol nincs annak semmilyen nyoma, hogy eme jeles lovagok valaha is a vár birtokában lettek volna.

A címlapképen Léka, Esterházy várkastély látható. A felvétel 1895-1899 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.010)

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu