Miért is? Mert a könyv címadója, a 18 ezer hektáros kapuvári uradalom bérlője hihetetlenül sokat tett a dualizmus-kori Rábaköz és Sopron vármegye iparosításáért, infrastruktúrájáért, munkássága pedig mind a mai napig kihat Kapuvár életére. Berg Gusztáv a térség XIX. századi kulturális életében is jelentős szerepet játszott, erről meggyőződhetnek, ha elolvassák a kötetet. Úgy gondolják, hogy túlértékeljük Berg Gusztávot? Ha igen, akkor nem csak mi (a szerző és én). Berg Gusztáv ugyanis Kapuvár díszpolgára, az osztrák harmadosztályú vaskoronarend birtokosa és a francia becsületrend kitüntetettje volt.

De hogyan is tudtuk meg ezt a sok mindent a báróról? Szombaton délután, a Kisfaludy Könyvtár harmadik emeletén, a Muzeális gyűjteményben került sor a kötet bemutatójára. Pavlóczki Béla előbb a témaválasztásról és a kutatómunkáról beszélt, mondandóját gazdag képanyaggal illusztrálva. Elmondta, hogy 2008-ban kezdett el szakdolgozati témát keresni. Abban bizonyos volt, hogy helyi, (kapuvári) és azon belül is XIX. századi témában kíván elmélyülni. A soproni levéltárban kezdte el az anyaggyűjtést, s ekkor figyelt fel arra, hogy nincs olyan nagyobb fontosságú kérdés, ahol ne találkozna báró Berg Gusztáv nevével. Észre sem vette, máris elköteleződött – Berg-kutatóvá vált. Szisztematikusan térképezett fel minden olyan területet, ahol –akárcsak morzsányi – információhoz is hozzájuthatott. Előbb az uradalmat járta be, aztán végigolvasta a korabeli sajtótermékeket, könyvtárakat keresett fel, levéltárakban búvárkodott, magánokiratokat tanulmányozott, megismerkedett a korabeli gazdálkodási módokkal és eszközökkel – fontos hozzátenni, hogy nem csak elméletben. (Egy majormúzeumban tett kirándulása eredményeképpen láthattunk például egy filmfelvételt egy működő gőzekéről.) Berg Gusztáv gyökereit kutatva később Bécsbe és a Harz-hegységbe is elutazott. Az anyaggyűjtés befejeztével került sor az információk rendezésére, rendszerezésére, s lassan-lassan megszületett a könyv.

A kötet elejére Habsburg György írt ajánló sorokat, ezt követi a szerző által írt előszó. A tartalmi rész nyolc fejezetre tagolódik, a leírt tények és események csak részben követik az időrendet, egészen pontosan Berg Gusztáv Kapuvárra érkeztéig. Az életmű nagysága nem lenne pontosan értékelhető, ha nem kapnánk képet arról, milyen volt a kisváros a XIX. század közepén – ezt festi elénk a szerző a második fejezetben. A továbbiakban Pavlóczki Béla külön-külön csoportosítva ír Berg Gusztáv legfontosabb tetteiről: az infrastrukturális fejlesztésekről, a Kapuvár érdekében tett lépéseiről, gazdasági kapcsolatairól, a kiállításokon való részvételről, a kapuvári uradalomról, külön a báró utolsó éveiről. A kötet végén tanulmányozhatjuk a Berg família családfáját, olvashatunk egy utószót, angol és német nyelvű összefoglalót, kép- és térképjegyzéket, valamint az irodalomjegyzéket. A könyv a nagyközönség számára is olvasmányos és érthető, mert a leírtak értelmezésében segítségére vannak a szövegbuborékokban elhelyezett többlet-információk, az úgynevezett családi blokkok, illetve a lapok alján található lábjegyzetek.

Az est nem lett volna teljes, ha magáról Berg Gusztávról nem hallottunk volna, róla szólt hát az előadás második fele. Hely hiányában az életrajzi adatokról csak nagy vonalakban. Berg Gusztáv 1828–ban született Poroszországban. 1852-ben végezte el a Bányatisztképző Akadémiát. 1861-ben Bécsbe került, ahol bányaügyi referensként tevékenykedett. Itt ismerkedett meg a felső tízezer több tagjával, és szerzett tudomást a magyarországi pénzügyi és gazdasági lehetőségekről. 1864-ben költözött Kapuvárra, s vette át az Esterházy uradalom irányítását. Istállót építtetett Öntésmajorban, majd Kapuvár és a major között keskeny nyomtávú (repülővágányos) vasutat telepített (ez volt Magyarország első gazdasági vasútja!), gőzekét alkalmazott, telefonvonalakat építtetett ki, malmot üzemeltetett, megszervezte a város részleges villamosítását, részt vett a Győr-Sopron vasútvonal megtervezésében, meghonosította a kapuvári hetivásárokat, s több alkalommal szervezett a városban gazdasági kiállítást. Tevékenyen részt vett Kapuvár társadalmi életében is: alapító tagja volt a gartai tűzoltóegyletnek, ő volt a Kaszinó első elnöke, részt vett a Kórházalapító Társaság létrehozásában és ő alapította a polgári iskolát is. Ha ez nem lenne elég, elmondhatjuk róla még azt is, hogy országszerte ápolt gazdasági és társasági kapcsolatokat; külföldi tanulmányutakat is tett, még az Amerikai Egyesült Államokba is elutazott. Sikereinek csúcsát talán az 1900-as párizsi világkiállítás jelentette, ahol is a kapuvári uradalom elnyerte a legrangosabb elismerést, a Grand Prix díjat.

A tevékeny, nyitott, szociálisan érzékeny báró köztiszteletnek örvendett, 70. születésnapját a város három napon át ünnepelte. Ekkor választották Kapuvár díszpolgárává is. Egészsége 1900-ban megrendült, ennek ellenére utolsó éveit is aktívan töltötte. 1903 augusztusában hunyt el Kapuváron, temetésén több ezer ember vett részt.

Nos, döntsék el, túlzás-e Széchenyihez hasonlítani Berg Gusztávot! Szerencsére Pavlóczki Béla mindent megtesz, hogy ápolja e nagyszerű ember emlékét. A kötet ez idáig országos terjesztésbe nem került. Amennyiben szeretnék elolvasni, megvásárolhatják Kapuváron a könyvesboltban, és az újságárusnál; Győrben a Könyvsziget könyvesboltban, Sopronban a Líra, a Cédrus és a Kolibri könyvesboltban vagy megrendelhetik a szerző honlapján.
 

Berente Erika
Fotó: Csendes Richárd