1873

Művészetek találkozása St. Martin zenéjével

Stipsits Ibolya fotóművész képei és Szubjektív című könyvének bemutatója a Richter Teremben

A művészetek, ha találkoznak, létrejön valami különleges, s ha mindez profizmussal párosul, akkor jó esetben megtörténik a katarzis. Ez következett be azzal a sok-sok családtaggal, baráttal, ismerőssel, művésztárssal és érdeklődővel, akik november 19-én délután ellátogattak a győri Richter Terembe, hogy részt vegyenek Stipsits Ibolya EFIAP, AMAFOSZ fotóművész könyvbemutatóval egybekötött kiállításának megnyitóján.

A vendégeket St. Martin csodálatos zenéje fogadta, majd Harcsás Judit újságíró köszöntötte, aki beszédében kiemelte, hogy a fotózás szenvedély, végtelen kaland, nagy utazás, a pillanat megállítása, ezzel együtt az idő lenyomata és a jövő prognózisa. Arra bíztatott mindenkit, hogy bátran nézzenek körül, álljanak meg egy pillanatra, legyenek részesei Ibolya nagy utazásainak, hiszen a képek magukért beszélnek.

Ezt követően Liziczai Miklós, a Győri Fotóklub Egyesület elnöke vette át a szót, aki ismertette Ibolya elért eredményeit. „200 különböző fotó, több mint 50 országban történő eredményes szereplés, a zsűri által kiállításra elfogadott képek több mint 700-szor kerültek a falakra a világ számos pontján. Ibolya 2014-ben megkapta Indiában – Kalkuttában – a Fantasztikus Művész díjat, 2015-ben pedig az Amerikai Fotószövetség (PSA) a legjobb 10 magyar fotós közé választotta. Továbbá 2015-ben a FIAP Nemzetközi Fotószervezet Fotóművésze, 2016-ban FIAP Kiválósága, Kiváló Fotóművész, és ez évben még megkapta a MAFOSZ Magyar Fotóművészeti Alkotó Csoportok Országos Szövetségének Fotóművész Diplomáját is. Az egyéni eredmények alapján ő nyerte el immáron két alkalommal egymás után a klub által adományozott Év Fotósa címet is mint a legeredményesebb képalkotó. 2015-től a FIAP Nemzetközi Fotósszervezet felügyelőbizottságában is aktív mint bizottsági tag.” Liziczai Miklós kiemelte, hogy az egyesület egyetlen háromszoros fotóművészének képei láthatók a falakon.

A kiállítást Pollreisz Balázs, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság alelnöke nyitotta meg. Beszédében három szót fogalmazott meg Ibolya képeivel kapcsolatban: béke, felelősség és fotó. Fotóival kifele fordul, arcokat mutat be, amelyekben benne vannak a sorsok, életmesék, de ugyanakkor ezeken túlmutat, hiszen sugárzik róluk egyfajta béke.

Ezután a művésznő kapta meg a szót, aki meghatottan köszöntötte vendégeit, és bemutatta társait, akik megtisztelték alkotásaikkal kiállítását. Kiemelt helyet kapott a fotók között Csizmadia István festménye. Dömötör Rozalinda kettő, Barabás László egy olyan festményét állította ki, amelyek inspirálója Ibolya egy-egy fotója volt.

A kivetítőn elindult Ibolya portfoliója, közben St. Martin, a képek inspirálta muzsikája segített a fotóknak szárnyra kelni. Ezúttal sem csalódtunk, hiszen St. Martin személye kitűnő választás volt, zenéje átölelte a fotókat, ölbe vette, ringatta, kiegészítette, értelmet adott nekik, megelevenedtek a muzsika hatására. Valami egészen különleges történt ott, szinte Ibolyával és St. Martinnal utazott az ember. Csak körül kellett nézni, az arcok, a szemek, a képek és a zene együttese mindent elmesélt.

A megnyitó végén állófogadáson látták vendégül a résztvevőket. Alkalom nyílt kötetlen beszélgetésekre, a képek megtekintésére, a Szubjektív című könyv dedikálására is. A kötet kis töredéke Stipsits Ibolya munkáinak, ízelítő. Képeket kapunk, hogy az ő objektívjén át fedezzük fel környezetünk szépségeit, ismerjünk meg sorsokat, boldogságokat és szomorúságokat, egyszóval Ibolya szemével lássuk a világot.

Azt hiszem, nem csak a magam nevében írhatom: örülök, hogy részese lehettem a csodának, a művészetek eme nagyszerű találkozásának!

Vehofsics Erzsébet
Fotók: Győri Fotóklub Egyesület

2016.12.05