954

Amibe a gyilokokat tűzték


A szerbek és a magyarok évszázados konfliktusai mindkét részről sok szenvedéssel jártak, de talán még többet szenvedtek déli szomszédaink a több mint 500 évig tartó oszmán-török uralom alatt, amikor a birodalomba tagolva, önállóságukat elvesztve éltek.

És vettek át szokásokat, többek között az öltözködésben is a hódítóktól. A most vizsgált, dúsan díszített bőröv is erre lehet példa. A 19. századi darab nem véletlenül a Balatoni Múzeum fegyvertárában lett elhelyezve, miután államosították 1953-ban a révfülöpi Bideskuthy-villát. Már csak azért sem, mert pontosan a török hódoltság alatt kialakuló szerb viselet egyik meghatározó darabja volt ez a derékszíj, amelybe szinte kötelezően ott voltak viselőjének fegyverei is. Mégpedig a töröktől átvett tőrök, hadzsárok vagy jatagánok, és természetesen a „balkáni típusú” kovás pisztolyok is. A vastag, 7-10 centi széles, marha- vagy disznóbőr, esetleg textilből készített öveket dúsan díszítették ezüstszegecsekkel, mintás fémlapkákkal, hímzéssel és foglalatba tett színes üvegpaszta gyöngyökkel. Mintha csak azt szerették volna elérni, hogy a díszítéseket hordozó anyagból a lehető legkevesebbet lehessen látni.

Az ilyen övek többnyire apáról fiúra szálltak, nagy értéket képviseletek, tulajdonképpen a viselet legtöbbet érő darabjai voltak. Készítésük is a háziipari keretek között történt, a díszítő elemek általában nem egyszerre kerültek rá a hordozó anyagra. A pásztorkodással járó kézműves foglalatosságok közé tartozott az ilyen övek díszítése is a Balkánon, ezek jóval szélesebb és tüszőkkel, tároló helyekkel ellátott változata a román viseletben is megvan a mai napig. Hogy aztán ki volt eme 116 centiméter hosszú, most díszeiben is aprólékosan tanulmányozható darab viselője, azt természetesen nem lehet már még csak hozzávetőlegesen sem megmondani. Az viszont biztos, hogy a „hosszú” 19. század a szerbek feltámadásának évszázada volt, amikor a török igát lerázván magukról, a két balkáni háború során még a területeiket is szépen gyarapították.

Nagy idők tanúja lehet hát ez az öv, gondoljunk erre is, amikor tanulmányozzuk a MaNDA adatbázisában.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2016.11.29