854

Irodalmi díjakat osztottak

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának 2016-os elismerései

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozata november 17-én tartotta ünnepi díjátadóval egybekötött Élőfolyóirat-estjét a Műcsarnok előadótermében. Az idei év könyvdíjainak nyertesei Fekete Vince, Szentmártoni János és Száraz Miklós György József Attila-díjas költők, írók. A szerzők munkáit neves pályatársak méltatták.

Az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője, Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író köszöntötte az egybegyűlteket, és ismertette az MMA Irodalmi Tagozata 2015-ben alapított könyvdíjainak nyerteseit. A 2016. évi Könyvnívódíjat Szentmártoni János Szomjúság című kötete, valamint Száraz Miklós György Apám darabokban című regénye érdemelte ki. A legnagyobb elismerést, az Év Könyve Díjat idén Fekete Vince Vak visszhang – válogatott és új versek című kötete kapta.

Szentmártoni János regényét Filip Tamás Budapestért-díjas költő méltatta. Filip Tamás laudációjában kiemelte, hogy „ez a csontig hatoló szomjúság megidézi Szentmártoni János könyvét, amely az életszomj könyve, a meg nem élt élet iránti vágy könyve”. Fontosnak tartotta elmondani, hogy „a névvel meg nem jelölt szereplők története nem lineáris, hanem körkörös, spirális, de emellett megszakításokkal és újrakezdésekkel tagolt történet”, melyet olvasva „az olvasó sokszor érzi, hogy a szereplők a látszólagos előrehaladás (…) ellenére is mindig ugyanott tartanak: magányuk kellős közepén, ahol dideregve reménykednek abban, egyszer majd megadatik számukra önmaguk és a másik megértése”. A kötetet méltató pályatárs, költőbarát az antik analógiákról is beszélt: „Szentmártoni könyve a görög sorstragédiákra emlékeztet. Átjárja valami ismeretlen mitologikus áramlat, amely nem sodorja el a szereplőket, sőt fölerősíti körvonalaikat, szigetvoltukat. Csupa átok, áldatlanság, keresés, viaskodás démonokkal.” „Senki ne szégyellje a maga történetét” – írja Szentmártoni János a regényében. Ma, amikor újra tör elő a személyesség, amikor a saját történeteink újra egyre nagyobb erővel bírnak, egy-egy ilyen felvállaltan személyes regény egyúttal példát is adhat az utána következő alkotóknak, tehetségeknek.

Száraz Miklós György regényét Ferdinándy György József Attila- és Arany János-díjas író laudálta. A külföldön is jól ismert, méltán népszerű író szerint „Száraz kívülről lát és láttat minket. Ha ez egyáltalán lehetséges, egyszerre érzelmesen és tárgyilagosan.”, valamint kiemelte, hogy „Száraz Miklós György az Egészről és az Egésznek szól”; „bátran, minden öncenzúra nélkül kimondhat mindent, amiről mi, többiek, óvatosan hallgatunk”. Hogy levél- és naplóregényt tartunk a kezünkben, aparegényt vagy mindezt egyben – ennek az eldöntését az olvasóra bízza. „A mi irodalmi életünkből nem a nagy művek hiányoznak, hanem – sokkal inkább – az önismeret. A képesség arra, hogy felismerjük a szemünk láttára születő remekműveket. Nem a nyugati mintákat majmoló utánérzéseket (…), hanem az olyan történeteket, amelyeket csak mi tudunk megírni, itt, a Kárpát-medence alacsony égboltja alatt. Mindazt, amit nekünk kell elmondanunk a nagyvilág (szerencsésebb?) népeinek” – hangsúlyozta beszéde végén az író. Száraz Miklós György szerinte megírta az új évezred első magyar nagyregényét.

A legnagyobb díjat, az Év Könyve Díjat idén Fekete Vince Vak visszhang – válogatott és új versek című kötete kapta. Az Erdélyben élő költő kötetét – és egyúttal Fekete Vince költészetét – Ágh István Kossuth-díjas költő mutatta be. „Fekete Vince nemzedékét 20-25 évesen érte a romániai rendszerváltozás, és mint a szerencse gyermekei, kezdték pályájukat a megalázott, sok testi-lelki kínt elszenvedett elődeik után. Újat akartak – ellenükben is. Más nyelven kellett megszólalniuk, szabadon, szabadszájúan, még a nyelvi salakot is költészetre érdemesítve” – foglalta össze Fekete Vince nemzedékének helyzetét Ágh István. Fekete Vince költői habitusáról pedig azt mondta, hogy „alapvető emberi dolgokat, mindennapi létezést, szerelmet, betegséget és halált foglalta költeményeibe, a természetet és a székelységet élte át mint olyan modern költő, akinek népe és földje van, és Isten kezébe teszi a sorsát”. „Amikor megtalálta önmagát a verseiben, a verseket sugárzás, az igazi nagy költészetre jellemző aura vette körül. Fölért arra a határra, amelyen túl már nem érvényesülnek idegen -izmusok, stílusirányok, csak az egyéniség belső kényszere. Még akkor is, ha a posztmodern építkezés a verseiben fölfedezhető” – állapította meg Ágh István, és kiemelte, hogy „Fekete Vince a szeretet poétikáját műveli”.

A díjakat Mezey Katalin tagozatvezető adta át.

Száraz Miklós György, Fekete Vince, Szentmártoni János (balról jobbra)

Az esten a díjazott alkotók műveiből Szélyes Imre és Lux Ádám színművész olvasott fel részleteket, az est moderátora Bíró Gergely, a Magyar Napló irodalmi folyóirat megbízott főszerkesztője volt. Az estet a Duo Encanta Együttes tagjai: Szlama Annamária és Szamosi Liza gitárművészek tették teljessé hangulatos gitármuzsikájukkal.

Mirtse Zsuzsa
Fotó: Magyar Művészeti Akadémia
Forrás: kultura.hu

2016.11.28