Mindent a városért

Győrben emléktáblát avattak Zechmeister Károlynak

November 17-én emléktáblát avattak Győr egyik legjelentősebb polgármesterének, Zechmeister Károlynak (1852-1910.). Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere ünnepi beszédében kiemelte, hogy mennyi mindent köszönhet a város egykori vezetőjének, aki nagyon sokat tett többek között az oktatás fejlesztéséért és az ipari kultúra kialakításáért. Az emléktábla, mely a Zechmeister utca 3. szám alatt került kihelyezésre a győri önkormányzat és a Rotary Club közös tiszteletadása jeléül, Lebó Ferenc szobrászművész munkája.

Fekete Dávid azt is elmondta, hogy Zechmeister Károly nevéhez sok olyan városfejlesztési projekt fűződik, melynek hatása akár évszázadokra is meghatározó lehet, s melyeknek eredményeit ma is láthatjuk.
Az értékmegőrzés egyik formája, ha emlékezünk a város nagyjaira, ezért nagyon örömteli, hogy nemrégen avattak szobrot Baross Gábornak, aki négy cikluson át tevékenykedett Győrben országgyűlési képviselőként. Kiváló együttműködésben volt Zechmeister Károllyal, akinek példaértékű munkásságát Németh Tibor, a Rotary Club soros elnöke, a Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója is méltatta. „Fontos nyomot hagyni a jelen nemzedékének azokról, akik a »földet érlelő sugárként« áldozták önmagukat, hogy nekünk méltóbb és boldogabb világot teremtsenek.”

Zechmeister Károly intézkedéseiből, eredményeiből:
- nagy rátermettséggel, rendkívüli energiával látott hozzá a pénzügyek rendezéséhez, az ügyintézés korszerűsítéséhez, a tanács tekintélyének helyreállításához,
- 1888 tavaszán, hivatali működésének kezdetén választották Kossuth Lajost Győr díszpolgárává,
- a szabadságharc 50. évfordulóján méltón emlékezett a reformkor és szabadságharc nagy alakjaira, a haladásért és függetlenségért folyó hősi küzdelemre,
- 1889-től elindította a Győr város Hivatalos Értesítője című kiadványt, melynek fontos szerepet szánt a városi közigazgatás mechanizmusának megváltoztatásában és a lakosság tájékoztatásában , mely a város kulturális és közhasznú intézményeiről, a társadalmi életben felmerült lényeges kérdésekről is hírt adott,
- kidolgozta nagyszabású városrendezési tervét, s határozott lépéseket tett ennek megvalósítására,
- felismerve a kedvező lehetőségeket, Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni,
- Szombathellyel, Sopronnal vívott küzdelemben szerezte meg a királyi táblát Győrnek,
- vasúti beruházások Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Győr országgyűlési képviselője segítségével, új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáró-híd
- új 80 ágyas közkórház,
- kereskedelmi és iparkamara
- a 90-es évek elején épült újjá a sétatéri nagyhíd és a hosszúhíd,
- új városháza
- új oktatási intézmények létesítése: Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola (ma Révai Miklós Gimnázium), Felső Kereskedelmi Iskola, (ma Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola), a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola (ma Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium), az I. sz. Polgári Fiúiskola (ma Radnóti Miklós Általános Iskola),
- tervei között talán az első helyet foglalta el Győr ipari nagyvárossá fejlesztése, megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére vállalkozók idecsalogatása,
- 1896-ban a Magyar Vagon- és Gépgyár megalapítása.

„Mindent a városért” – ez volt Zechmeister Károly jelszava. Ennek szentelte az életét, tudását, szellemi erejét. A város érdekében kifejtett tevékenységét kortársai is nagyra becsülték. Temetésére több ezer városi polgár kíséretében 1910. január 31-én a régi győri köztemetőben került sor. Hamvai ma az új köztemető díszsírhelyén nyugszanak. Halála évében utcát neveztek el róla.

Szabados Éva
Fotók: Lebó Balázs

2016.11.24