1129

Szabó Balázs Bandája, Ghymes, Budapest Bár, Malek Andrea, Dinnyés József

Zenei produkciók a XVI. Győri Könyvszalonon

Ahogyan évről évre, úgy idén is együtt járt a Győri Könyvszalon zenei rendezvényekkel, méghozzá a lehető legszínesebb, több műfajt és stílust megelevenítő, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló „felhozatallal”. A többek között Szabó Balázs Bandáját, a Ghymes együttest, a Budapest Bárt, Malek Andreát vagy mondjuk Dinnyés Józsefet felvonultató programok pedig több, mint nem okoztak csalódást.

Csöndkabát – A Szabó Balázs Bandája akusztikus koncertje

Berente Erika írása

Teltházas akusztikus koncertet adott Szabó Balázs Bandája november 18-án, pénteken a győri színház nagyszínpadán. A megszokott társaság ezen az estén vendégekkel bővült, a vonósokból álló Accord Quartett tagjai erősítették a hangzást.

Hogy milyen is Szabó Balázs Csöndkabátja? Olyan, mint egy patchwork. Tudják, olyan, mint az elütő színű és mintájú szövetekből összeállított kézimunka. Olyan, ami ugyan diribdarabokból áll, és mégis egységes egészet alkot. Vagy lehet, hogy inkább egy Chagall festményre emlékeztet? Mert a mintázatot nem virágok, pettyek és csíkok adják, hanem egészen különleges képek. Olyanok, amelyekhez a színeket Radnóti Miklós, Szemlér Ferenc és Grecsó Krisztián keverte, a vonalakat pedig Pilinszky János húzta. Vagy inkább olyan, mint egy kaleidoszkóp varázsvilága? Színjátszó: egyszer kék, aztán lila, vörös, zöld, ezüstös; fénylő, aztán tompább… Hogy milyen hát a Csöndkabát? Visszafogott, de egyáltalán nem halk. Hol lágy, hol karcosabb, hol disszonáns, hol egybehangzó dallamok sora… Pendültek a húrok és rezdült a lélek, ringatóztak a vállak és csendesült a lélegzet… Aztán vastaps, s egy kis ráadás. Ruhatár, séta hazafelé; csak óvatosan, hogy a Balázs által a hónunk alá nyomott versek ki ne csusszanjanak – kár lenne értük.

Ghymes családi koncert

tmoni írása

Szombat délután került sor a felvidéki Ghymes együttes koncertjére a nagyszínpadon, melyen három évtized dalaiból hallhattunk válogatást. A Szarka-testvérek által alapított zenekart már sokan megpróbálták valamiféle stílusba beskatulyázni (folk-rock, világzene és ezek számtalan keveréke), de még senkinek sem sikerült. Nem csoda, hiszen a magyar, közép- és kelet-európai gyökerekből táplálkozó népzenei alapok integrálódnak saját alkotói elképzeléseikkel és az improvizációkkal, s ezek alapján kialakult egy egyedi hangzásvilág, amit ma úgy hívnak: Ghymes-zene. Mindegy is a stílus; lényeg, hogy ez a muzsika hat. Hat az értelemre, hat az érzelemre és hat az érzékekre is; nem nagyon tudja az ember kivonni magát a hatása alól. A győri közönség nem is nagyon akarta: élvezték Szarka Gyula (ének, bőgő, gitár), Szarka Tamás (ének, hegedű, koboz, gitár), Kún Csaba (szintetizátor), Jász András (altszaxofon), Horváth János (szintetizátor, nagydob) és Varjú Attila (ütősök, dobok) örömzenélését, hiszen végig sugárzott róluk, hogy élvezik – pont ettől lett ellenállhatatlan a produkció.

Különösen varázslatos volt a szaxofon, főként az improvizációs helyzetekben, és kiemelkedően jó volt a dob. A két Szarka hozta a tőlük megszokott minőséget, és nagyon jól válogatták össze a koncert anyagát. Először egy gyors ütemű, harsány számmal kezdtek, majd másodiknak bedobták a Tüzet viszek című dalt, amely olyan szinten felpörgette a hangulatot, hogy azt már csak fenn kellett tartani. Ezt sikerült is megvalósítani, méghozzá olyan profi módon, hogy a lassúbb-gyászosabb-bántosabb-melankolikusabb daloknál sem ült le a koncert. Nem mondhatni, hogy a Ghymes ritkán jön Győrbe, de tény, hogy mindig magával tudja ragadni közönségét.

Ugrálóház

tmoni írása

Egy nagyon izgalmas interaktív gyerekrockoncerten vehetett részt az összegyűlt aprónép (és kísérőik) vasárnap kora délután a Kisfaludy Teremben, mikor színpadra lépett a Sajtkukacz Zenekar. Volt ám ott minden, de főleg jó kis zene, móka és kacagás, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen a produkció alapja Lackfi János Ugrálóház című gyermekverskötete (melyből néhány, CD-mellékletet is tartalmazó példányt ki is osztottak a legügyesebb gyerkőcök között). Lackfiról pedig tudjuk, hogy nagyon jól ért a gyerekekhez, arról nem is beszélve, hogy a nyelvi humorban elképesztő dolgokra képes. A kötet verseit Molnár György, a Sajtkukacz Zenekar és az Eszterlánc Mesezenakar tagja zenésítette meg és Kirschner Péter hangszerelte. A kamaraszínpadon Benkő Zsolt (gitár) és Molnár György (akusztikus gitár, ének) képviselte a Sajtkukaczot, és Kárász Eszter (ének) lépett fel vendégművészként az Eszterláncból. Ebben a felállásban az Ugrálóház ősbemutatóját láthattuk.

A blues-rock stílusú koncert rettenetesen tetszett a gyerekközönségnek, mert az ő nyelvükön szóltak hozzájuk, s nemcsak a dalok, hanem Eszter és György is, hiszen itt valóban interaktív előadásról volt szó. A gyerekek bekiabálhattak, sikoltozhattak, táncolhattak a színpadon, eljátszották a dalokat, szappanbuborékot hajkurásztak – egyszóval nagyon jól érezték magukat. Mindeközben rengeteget kacagtak azon, ahogy György viccesen próbálja Esztert oktatni-nevelni, aki eljátszotta a vásott kölyköt. Rendkívül szórakoztató volt, s közben észrevétlenül átvették az öltözködés, az étkezés, az ősz, a tél, valamint a család tematikáját, sőt még egy kis állathang-felismerés is belefért, melyeket Eszter különböző fúvós hangszereken produkált. Nem csoda, ha a gyereksereg a végén alig akarta elengedni őket.

Templomok lázadása – Dinnyés József estje

Szabados Éva írása

Dinnyés József immár 50 éve járja az országot, sőt a határontúlt estjeivel, melyekben megzenésített verseket szólaltat meg. A Könyvszalonra a Templomok lázadása című, súlyos üzenetet hordozó műsorával érkezett.

Füzesi Magda Ima mindenkor című versével kezdődött, és Somlyó Zoltán Hajnali imádságával zárult az összeállítás. Dinnyés József a színházat is egy nagy templomnak nevezte, melyben három napon át a könyvet ünnepeltük. De ő ez ünnepen sírva vigadt, a szülőföldért énekelt, a tékozló fiúról mesélt, papokról és gyülekezetekről. Elhangzott a Zilált papi ima, Bogdán József költeménye. A bús-sötét színeket csak néha derítette fel egy-egy lírai pillanat, mint Nagy Gábor Régimódi imádsága, melynek alcíme: Midőn gyermeke született.

„Szívem örökkön ritmusa,
szerelmem hajló ciprusa,
kislányom, a csuda
lészen jövendőm fundusa…” (részlet)

Az est fájdalmas üzenetét a sepsiszentgyörgyi Czegő Zoltán címadó verse, a Templomok lázadása foglalta össze:

„Mert nincs már idő térdelgetésre,
a templomok türelme lett oda!
...
Az ég nem, csak néhány gyertya pislákol,
mikor a becsapott templomok,
corpusok
kivonulnak hívők nélkül a világból.” (részlet)

Dinnyés József műsora végén elmesélte, hogy minden elénekelt költeményhez kapcsolódik egy-egy táj, egy-egy történet, tapasztalat, melyeknek egy részét Kaiser László foglalta életinterjú kötetbe Dinnyés József, a daltulajdonos címmel. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra találkozhat a győri közönséggel, hogy megmutassa nekik legújabb, Huszár Gál műveiből készült összeállítását. Végül elmondta, hogy most kezdődik az egyházi év, a várakozás ideje. A záródallal talán épp ez adventi várakozáshoz szeretett volna önvizsgálatra biztató nyitányt adni:

„Nincs éjjelem, és nappalom sincs,
csak e hajnali ég, csak e kék...
Istenem, szeretsz-e,
istenem, vezetsz-e,
istenem, megversz-e még?”
(Somlyó Zoltán Hajnali imádság - részlet)

 

Budapest Bár koncert

Ősze Mária írása

A Könyvszalon záróakkordjaként a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán adott teljes teltház előtt fergeteges, szédületes, elkápráztató, magával ragadó és utolérhetetlen koncertet a Budapest Bár zenekar, amelynek tagjai Farkas Róbert (hegedű, gitár), Farkas Mihály (cimbalom), Ökrös Károly (harmonika, zongora), Farkas Richárd (bőgő) és Kisvári Ferenc (dob).

A Budapest Bár feldolgozásaiban eltűnnek a zenei határok, összemosódnak a zenei műfajok. Jól megfér egymás mellett a cigányzene, a klezmer, a kuplé, az operett, a táncdal, a jazz, az amerikai és a latin dallamok. Megbolondítva mindez a magyar zenei élet legjelesebb énekeseivel. Ezen az estén oly nagyszerű egyéniségek és fazonok léptek színpadra, mint Lovasi András, Mező Misi, Keleti András és Frenk. Egyetlen nőként pedig Behumi Dóri hódított mind fantasztikus hangjával, mind nőiességével.

A hallgatóság a kétórás koncerten az eddig megjelent lemezek anyagából hallgathatott válogatást, azonban valamennyi dal felsorolására nincs lehetőség. A teljesség igénye nélkül Behumi Dóri a Szerdán tavasz lesz című Fényes Szabolcs szerzeményt adta elő, vagy az Engem a rumba döntöget romba című dallal hódított. Lovasi András előadóművészként sem utolsó, a közönség óriási tapssal köszönte valamennyi fellépését, a Szilvafácska, A boogi a zongorán, vagy épp az Én minden nőnek tetszem dalok méltán arattak óriási sikert. Mező Misi a nézőket is megénekeltette az Utolsó szerelmes dal refrénjével. A klezmeres Bordal mellett azonban az általa előadott latin zenei számok hatottak leginkább a közönségre. Keleti András Stux, No de, hogy le tetszett fogyni, Nem nősülök soha című énekszámaival okozott vidám perceket. A különleges egyéniségű Frenk többek között az Alabama Song-ot, Ezt történt Lellén című énekszámot, stb. interpretálta rendkívül egyedien.

A zenekar tagjai az énekszámokon kívül egy zenekari klezmer részletben mutathatták meg, hogy milyen virtuóz játékra képesek. Különösen a hegedűszólam nehézsége volt rendkívül lenyűgöző. A The Sounds of Silence című Simon and Garfunkel dal pedig a két énekes, Lovasi András és Keleti András nagyszerű teljesítménye mellett, a hangszerelésével tűnt ki a többi közül. Az énekszólamot először csak a cimbalom kísérte, majd lassan, fokozatosan lépett be újabb és újabb hangszer, a nagybőgő, a dob, a hegedű és legvégén a harmonika.

A vidámságot fokozta Kisvári Ferenc direkt marketinges stand upja. A zenekar új, Ünnep című CD-jének megvásárlására biztatta a nézőket, mindezt fergeteges humorral tálalva.

Kiss Judit Ágnes – Fűri Anna: Vadon NŐ

Berente Erika írása

Meghökkentő darabbal, Malek Andrea Vadon NŐ című estjével zárult november 20-án a Kisfaludy Teremben a könyvszalonos rendezvények sora. Malek Andrea kis fekete ruhában lépett a színpadra, kezében egy avíttas vulkánfíber bőrönd. Itt és most bőrönd, de lehetett volna táska, szatyor, batyu, mindegy – jelképes pakk, amit egy asszony, egy nő életen át cipel. Pakk, ami egyre súlyosabbá válik, de hogy milyen nehéz azt hordozni, helytől, lélekállapottól függően változó.

A szimbólummá vált kofferből sok minden előkerült: sál, kalap, gyertyatartó, baba, szőrme, kendő, valamiféle iromány… illetve szerelem, vágy/gerjedelem, beteljesülés, megcsalatás, gyerekvállalás, számonkérés, kiszolgáltatottság, anya-lány kapcsolat, elmúlás – mindezek dalban elbeszélve. Kiss Judit Ágnes szókimondó, olykor a pornográfia határát súroló szövegeihez Fűri Anna írt zenét, a sanzonok világa helyett inkább a jazz műfajában.

A sötét hangulatú befejezést a ráadás cha-cha-cha oldotta. A közönség jól vette a 18 pluszos előadást, és nagy tapssal köszönte meg Malek Andrea és a közreműködő Fűri Anna (zongora, ének), valamint Lakatos Róbert (brácsa, hegedű, ének) produkcióját.

A Német Önkormányzat zenés estje

Csiszár Antal írása

November 18-án, a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében a Német Önkormányzat estjére is sor került. A kisebbségi önkormányzati programok kiválóak arra, hogy egymást jobban megismerjük, az eltérő kultúrák felé kölcsönös tisztelettel forduljunk, hiszen tudjuk: „aki a más kultúráját nem becsüli, az a magáét sem”. A vidám hangulatú est során énekes, hangszeres előadásokat hallhattunk eltérő stílusú dalok fűszerezésével, ahol Sharek Béla és együttese is műsort adott, közreműködött Mehringer József harmonikán és Ruisz Rebeka énekelt.

Mindezeken túl pedig a Mesekuckóban a gyerekek nagy örömére a Belvárosi Betyárok is színesítették a XVI. Győri Könyvszalon zenei felhozatalát.

Fotók: Szabó Béla, Zilahy Márta, Vas Balázs

2016.11.22
59