844

„…egyesülhetek a teljes hazátlanokkal”

Száz éve született Határ Győző

„Míg éltem, az Óhazának nem volt számomra ideje. Most már nekem nincs többé az Óhaza számára időm: nemsokára minden tengeren túl – egyesülhetek a teljes hazátlanokkal.” Száz éve, 1914-ben született Határ Győző, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Határ Győző Gyomán született, 1914. november 13-án. Eredeti neve Hack Győző volt, melyet 1946-ban magyarosított. 1938-ban építészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Műegyetemen. Még egyetemista korában írta első regényét, a Veszélyes fordulatszámot, melyet a hatóságok elkoboztak. Univerzális tehetség lévén, tanulmányai közben a Zeneakadémiára is járt, ahol – többek között – Kodály Zoltánt hallgatta. Mint szigorló mérnök, két éven át dolgozott Hajós Alfréd mellett, majd végzése után négy esztendeig a Közmunkatanácsnál állt alkalmazásban, Borbíró Virgil irodájában.

1943-ban a Csodák országa hátsó Eurázsia című, nyomtatás alatt álló regényciklusát lefoglalták, és Határ Győzőt felségárulás vádjával öt év fegyházbüntetésre ítélték. Szerencsére a háború megakadályozta ennek letöltésében. 1945 és 1947 között a budapesti UNRRA-missziónál dolgozott építészként. Annak megszüntetése után fordításból, különböző „négermunkákból”, festményei értékesítéséből tartotta fenn magát. Az Újhold körével és a Szentendrei Iskola művészeivel állt szorosabb kapcsolatban, eközben folyamatosan írta új s újabb műveit, noha a megjelenésre továbbra sem volt esélye.

1947-ben megírta a swifti mintára készült Heliáne című szatirikus regényét. 1949-ben kizárták az Írószövetségből. 1950-ben ismét két és fél év börtönre ítélték tiltott határátlépés miatt, szabadulása után építészmérnökként dolgozott, majd műfordítással foglalkozott. 1956 tavaszán ismerte meg leendő feleségét, Prágai Piroskát, akivel 1956 decemberében elhagyta az országot. Londonban telepedtek le. 1957 és 1976 között a BBC magyar adásának a munkatársa volt, nyugdíjazása után a Szabad Európa Rádiónak dolgozott. Emellett 1960 és 1985 között mint az angol külügyminisztérium hivatalos tutora, angol diplomaták magyar nyelvi felkészítését és a magyar kultúrába való bevezetését végezte feleségével együtt, aki – felelősségteljes tisztviselői munkája mellett – férje műveinek angolra fordításán is dolgozott.

A fontos ember című, 1979-ben írt regényében körképet rajzolt az emigrációban élő magyarságról. 1967 márciusában költöztek dél-londoni végleges otthonukba, ahol emigráns, majd később hazai barátaikat is sűrűn vendégül látták. Gyakran szerveztek irodalmi esteket, amelyeken Prágai Piroska a művek tolmácsolásában, előadóművészként működött közre. Szoros kapcsolatot tartottak fenn az emigráció különböző irodalmi köreivel (többek között a Párizsi Magyar Műhellyel, a londoni Szepsi Csombor-, valamint a hollandiai Mikes Kelemen Körrel, a müncheni Új Látóhatárral). 1970-ben az Amerikában élő Makkai Ádám többhetes előadókörutat szervezett Határ Győző számára, ahol Clevelandben a város díszpolgárává választották. 1978-ban újabb körutat tett, mintegy félszáz előadóestet tartott a magyarlakta településeken. Ez a két körút teremtette aztán meg a bázist saját könyvkiadása számára, a következő évtizedben szinte évente jelentek meg művei.

Lassanként kiépültek hazai kapcsolatai is. 1988 áprilisában Kabdebó Lóránt irodalomtörténész kérdéseire válaszolva londoni otthonában magnóra mondta életútját. 1989 őszén látogatott haza első ízben hivatalosan. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendjével tüntették ki. Műveit azóta folyamatosan kiadják itthon is. 1990-től haláláig szinte minden könyvhétre hazajött, szerzői esteket tartott, dedikált. 1991. március 11-én Kossuth-díjat kapott. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. 1994-ben szülővárosa, Gyomaendrőd díszpolgárává avatta. Ugyanebben az évben a Miskolci Egyetem díszdoktori címet adományozott neki. 1994. június 16-án megkapta az angol királynő engedélyét az érdemrendek viseléséhez. 1998-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának rektorától átvette arany- és gyémántdiplomáját. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, 2005 őszén a Magyar Írószövetség Elnökségének örökös tagjává választották.

Az 1989-90-es fordulat óta rendszeresen publikált hazai folyóiratokban. Többször lépett fel vidéki városokban, sőt Kassán és Pozsonyban szervezett előadóesteken is. Neve fokozatosan ismertté vált a szélesebb közönség előtt, kialakult hazai olvasótábora. Könyvei sorra megjelentek különböző hazai kiadóknál; haláláig hatalmas szellemi frissességgel dolgozott, figyelemmel kísérte mind a politikai, mind az irodalmi élet jelenségeit. Naprakész publicisztikával állást foglalt vitás kérdésekben (pl. az Írószövetség bonyolult küzdelmeiben), s tanácsaival, véleménye nyilvánításával hozzájárult a művészeti élet anomáliáinak tisztázó rendezéséhez. 90. születésnapját az Írószövetség szép rendezvénnyel ünnepelte; a 2005-ös könyvhéten több új kötetét dedikálta, könyvbemutatóin részt vett. Felesége, Prágai Piroska súlyos betegsége miatt egyre ritkábban járt haza, de londoni „fellegvárából” minden jelentősebb hazai művészeti eseményre elevenen reagált.

2006. november 13-án – Határ Győző 92. születésnapján – Károly főherceg ünnepi fogadást rendezett az 1956-os magyar emigránsok tiszteletére; a műsort a Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatónője, Bogyay Katalin szervezte. Az est „vezérszónoka” Határ Győző volt (ekkor még úgy tűnt, ereje teljében). A befogadó ország nevében Lady Solti – a Londonban élt magyar karmester, Solti György özvegye – tartott ünnepi beszédet.

2006. november 17-én meghalt Prágai Piroska (aki már hónapok óta intézetben feküdt, alig-alig tudván magáról), Határ Győző tíz nap múltán, november 27-én követte őt. A londoni St. George’s kórházban hunyt el. Temetése – Piroskájával együtt – 2007. január 23-án volt a Farkasréti temetőben.

Szülővárosa könyvtára a nevét viseli. Szellemi hagyatékát: több tízezer kötetes könyvtárát, videokazettáit, rádióműsorairól készült felvételeket a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta, wimbledoni háza és annak berendezési tárgyai felett pedig a magyar állam rendelkezhet.

Nagy Mária

 

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2014.11.13
14